csigáz¹ ts ige 4a

1. (rég, ritk) ’csiga nevű egyszerű géppel felhúzva vhova emel vmit, es. vkit’ ❖ ? Csigáz, […] winden (1844 Kiss Mihály C2706, 19) | ha valakit a felbőszűlt nép lámpára csigáz (1857 Széchenyi István CD1501) | A gerendákra csigázott faltörő kosok is megkezdik a munkálkodást (1901 Gárdonyi Géza C1824, 221) | [a Mózes után élt bölcsek] egy-egy emberéleten át csigázták fölebb és fölebb a lámpásukat, hogy az élet titkába beleláthassanak (1922 e. Gárdonyi Géza C1848, 190).

1a. ’〈árat, igényt stb.〉 emel, növel, ill. 〈árut, szolgáltatást stb. magasabb árra〉 drágít, felértékel’ ❖ Kénytelenek valánk az egyeduraság által hihetetlen drágaságra csigázott bérkocsin visszahajtatni (1844 Tóth Lőrinc C4307, 68) | Silány kelmét csigáztak-e ily árig? (1867 Rákosi Jenő ford.–Shakespeare C3730, 231) | a kérlelhetetlen uraság a bérlet megnyitásánál nem fogja-e följebb csigázni a bérösszeget (1888 Kiss József³ C2703, 12) | magasra csigázzák az irattár árát (1995 Országgyűlési Napló CD62).

1b. vmire csigáz (rég) ’〈annak kif-ére, hogy vki nagyra, sokra értékel, tart v. túlbecsül vmit〉’ ❖ efféle orvosságok Titkát nagyra tsigázzák (1784 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4225, 31) | A’ Debretzeni Grammatica a’ meg szót ugyan többre tsigázza (1806 Révai Miklós C3623, 119) | némelly dolgot talán kicsinyes szempontból fogott fel, s némelly kisebbet magasabbra is csigázott (1850 Pap Endre C3416, 49) | Nagyra csigáztam lényemet, Holott csak a tiednek párja (1873 Dóczi Lajos ford.–Goethe C1428, 68).

1c. ’〈érzelmet, érdeklődést, várakozást, figyelmet stb.〉 nagymértékben(, a végletekig) fokoz, növel’ ❖ mi történt? – ne csigázzátok annyira várakozásunkat (1814 Kisfaludy Sándor 8243050, 159) | az ingerültséget bőszültségig csigázzák (1861 Rosty Pál 8397001, 7) | Pénzvágyát csigázta nagy vitalitása, az élet teljességére való igénye és a szegénysége miatti szüntelen hiányérzés (1945 Schöpflin Aladár 9590004, 104) | A cégek egyébként is ébredező érdeklődését tovább csigázhatja az új diákigazolvány bevezetése (1998 Figyelő CD2601).

2. (csigás szerkezetű) kínzóeszközzel kínoz vkit’ ❖ Csípd, döfd, rúgd, valahol kapod a gaz latrot! Az illyet Ütni, csigázni s agyonverni (nevetve) szabad (1809–1811 Kazinczy Ferenc CD01) | a hohér jő csigázni (1843 Bodor Lajos C1130, 8) | Aeakos. Hogy’ vallatom hát? Xanthias. Mindenhogy: bitóra felkötve, csékkel ostorozva, nyúzva, Csigázva, töltve orrlikába ecz’tet (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0659, 254) | A következő pillanatban azonban hangot hallunk a mélyből. Panaszos, elnyújtott hangot, mintha odalent éppen csigáznának valakit (1981 Grendel Lajos 1060002, 91).

2a. (rég) ’gyötör, kínoz’ ❖ [A kocsis] hátokat, óldalokat, fejeket [ti. a lovakét] veri, vágja, tsigázza (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 206) | Esett a’ fergeteg a’ lábom is fázott, Szemközbe fútt a’ ſzél a’ hideg tsigázott (1808 Farkas András 7041004, 14) | a’ sok vén-asszonyi gyógyszerektől félhóltra csigázott beteg (1835 Jósika Miklós C2431, 71) | bánat éretted csigáz, érted leszek síri váz (1921 Tóth Árpád ford. 9720040, 9).

3. (rég) ’〈vkinek a figyelmét, gondolatait〉(kényszerrel, erőszakkal) vmire irányítja, vhova tereli’ ❖ holmi eszels álmadozások által elméjét rossz felé tsigázta (1798 Kis János¹ ford.–Knigge C2656, 102) | beszéde tárgyát mintegy erőszakkal csigázza a kitűzött szentírási szavakra (1842 Szilasy János C4028, 97) | Ugye nem fogtok haragudni reám, Hogy a helybeli lágyszivü kántornak Szerelemvallásától S a tánc kellő közepéből Drága figyelmeteket A templom tájékára csigázom? (1844 Petőfi Sándor 8366067, 133) | égbe csigázza Népe eszét a bibliahív (1853 Sárosi Gyula 8404064, 237).

3a. vmire csigáz (rég) ’félremagyarázva vmiként ért(elmez) vmit’ ❖ Búja dolgokra tsigázni pedig az szent Irásnak igéit, már ez iszonyú szentségtelenség (1779 Szlávy Pál ford.–Vives C4045, 78) | [Vergilius] olly értelemre tsigázta Sibillának jövendölésit, mintha Saloninushoz illenének (1789 Rájnis József C3578, 80) | szivem, szerelmem, a legszükebb szót is rögtön a legtágabb értelemre csigázza (1850 Dobsa Lajos C1420, 195).

4. (ritk) ’csigavonalban teker, csavar, kanyarít, hajlít vmit’ ❖ Contorqueo. Fatsarom, csigázom (1806 Szirmay Antal C4039, 52) | fátyladat fodrozza-csigázza (1964 Weöres Sándor 9788143, 107).

4a. (rég, ritk) ’〈hajat v. hajtincset〉 göndörít, bodorít’ ❖ [haját] az akkori új szokás’ kényére metélnék, csigáznák és fodorítanák (1828 Uránia C0421, 218) | hajfodrait olly gyönyör karikákra csigázza (1830 Uránia C0423, 54) | Hosszú, csigázott fürtök (1900 Móricz Pál² C3210, 53) | fürtökbe csigázott, oldalt leomló sötét gesztenyehaj a fehér kis arcél körül (1909 Kaffka Margit CD10).

Ö: agyon~, el~, fel~.

Sz: csigázat.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csiga; ÉKsz.; SzT. ~, csigázott; ÚMTsz. csigáz¹

csigáz¹ tárgyas ige 4a
1. (rég, ritk)
csiga nevű egyszerű géppel felhúzva vhova emel vmit, es. vkit
?
Csigáz, […] winden
(1844 Kiss Mihály)
ha valakit a felbőszűlt nép lámpára csigáz
(1857 Széchenyi István)
A gerendákra csigázott faltörő kosok is megkezdik a munkálkodást
(1901 Gárdonyi Géza)
[a Mózes után élt bölcsek] egy-egy emberéleten át csigázták fölebb és fölebb a lámpásukat, hogy az élet titkába beleláthassanak
(1922 e. Gárdonyi Géza)
1a.
〈árat, igényt stb.〉 emel, növel, ill. 〈árut, szolgáltatást stb. magasabb árra〉 drágít, felértékel
Kénytelenek valánk az egyeduraság által hihetetlen drágaságra csigázott bérkocsin visszahajtatni
(1844 Tóth Lőrinc)
Silány kelmét csigáztak-e ily árig?
(1867 Rákosi Jenő ford.Shakespeare)
a kérlelhetetlen uraság a bérlet megnyitásánál nem fogja-e följebb csigázni a bérösszeget
(1888 Kiss József³)
magasra csigázzák az irattár árát
(1995 Országgyűlési Napló)
1b. vmire csigáz (rég)
〈annak kif-ére, hogy vki nagyra, sokra értékel, tart v. túlbecsül vmit〉
efféle orvosságok Titkát nagyra tsigázzák
(1784 Tolnay Sándor ford.Wolstein)
A’ Debretzeni Grammatica a’ meg szót ugyan többre tsigázza
(1806 Révai Miklós)
némelly dolgot talán kicsinyes szempontból fogott fel, s némelly kisebbet magasabbra is csigázott
(1850 Pap Endre)
Nagyra csigáztam lényemet, Holott csak a tiednek párja
(1873 Dóczi Lajos ford.Goethe)
1c.
〈érzelmet, érdeklődést, várakozást, figyelmet stb.〉 nagymértékben(, a végletekig) fokoz, növel
mi történt? – ne csigázzátok annyira várakozásunkat
(1814 Kisfaludy Sándor)
az ingerültséget bőszültségig csigázzák
(1861 Rosty Pál)
Pénzvágyát csigázta nagy vitalitása, az élet teljességére való igénye és a szegénysége miatti szüntelen hiányérzés
(1945 Schöpflin Aladár)
A cégek egyébként is ébredező érdeklődését tovább csigázhatja az új diákigazolvány bevezetése
(1998 Figyelő)
2.
(csigás szerkezetű) kínzóeszközzel kínoz vkit
Csípd, döfd, rúgd, valahol kapod a gaz latrot! Az illyet Ütni, csigázni s agyonverni (nevetve) szabad
(1809–1811 Kazinczy Ferenc)
a hohér jő csigázni
(1843 Bodor Lajos)
Aeakos. Hogy’ vallatom hát? Xanthias. Mindenhogy: bitóra felkötve, csékkel ostorozva, nyúzva, Csigázva, töltve orrlikába ecz’tet
(1871–1874 Arany János ford.Arisztophanész)
A következő pillanatban azonban hangot hallunk a mélyből. Panaszos, elnyújtott hangot, mintha odalent éppen csigáznának valakit
(1981 Grendel Lajos)
2a. (rég)
gyötör, kínoz
[A kocsis] hátokat, óldalokat, fejeket [ti. a lovakét] veri, vágja, tsigázza
(1777 Baróti Szabó Dávid)
Esett a’ fergeteg a’ lábom is fázott, Szemközbe fútt a’ ſzél a’ hideg tsigázott
(1808 Farkas András)
a’ sok vén-asszonyi gyógyszerektől félhóltra csigázott beteg
(1835 Jósika Miklós)
bánat éretted csigáz, érted leszek síri váz
(1921 Tóth Árpád ford.)
3. (rég)
〈vkinek a figyelmét, gondolatait〉 (kényszerrel, erőszakkal) vmire irányítja, vhova tereli
holmi eszels álmadozások által elméjét rossz felé tsigázta
(1798 Kis János¹ ford.Knigge)
beszéde tárgyát mintegy erőszakkal csigázza a kitűzött szentírási szavakra
(1842 Szilasy János)
Ugye nem fogtok haragudni reám, Hogy a helybeli lágyszivü kántornak Szerelemvallásától S a tánc kellő közepéből Drága figyelmeteket A templom tájékára csigázom?
(1844 Petőfi Sándor)
égbe csigázza Népe eszét a bibliahív
(1853 Sárosi Gyula)
3a. vmire csigáz (rég)
félremagyarázva vmiként ért(elmez) vmit
Búja dolgokra tsigázni pedig az szent Irásnak igéit, már ez iszonyú szentségtelenség
(1779 Szlávy Pál ford.Vives)
[Vergilius] olly értelemre tsigázta Sibillának jövendölésit, mintha Saloninushoz illenének
(1789 Rájnis József)
szivem, szerelmem, a legszükebb szót is rögtön a legtágabb értelemre csigázza
(1850 Dobsa Lajos)
4. (ritk)
csigavonalban teker, csavar, kanyarít, hajlít vmit
Contorqueo. Fatsarom, csigázom
(1806 Szirmay Antal)
fátyladat fodrozza-csigázza
(1964 Weöres Sándor)
4a. (rég, ritk)
〈hajat v. hajtincset〉 göndörít, bodorít
[haját] az akkori új szokás’ kényére metélnék, csigáznák és fodorítanák
(1828 Uránia)
hajfodrait olly gyönyör karikákra csigázza
(1830 Uránia)
Hosszú, csigázott fürtök
(1900 Móricz Pál²)
fürtökbe csigázott, oldalt leomló sötét gesztenyehaj a fehér kis arcél körül
(1909 Kaffka Margit)
Sz: csigázat
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csiga; ÉKsz.; SzT. ~, csigázott; ÚMTsz. csigáz¹

Beállítások