csihás (I. 4A II. 15A11) l. csihés

csihés fn és mn (nyj)csihás, csihes (rég) , csijés, csühös

I. fn 4B

1. ’megvetett, lenézett, kigúnyolt személy’ ❖ Más az hibában torkig űl; Még is darál felőlem: […] Tsijést teszen belőlem (1798 Csokonai Vitéz Mihály C6224, 106) | Rossz vagyok parasztnak, rossz vagyok vitéznek, Béresek között is től [= tettél] cudar csihésnek (1846 Arany János 8014001, 106) | minden nemzedéknek megvannak például a kedves irói, s megvannak pillanatnyilag lebecsült és divatból-kiment csihásai is (1935 Babits Mihály CD10).

2. (vmiben) bűnös, vétkes személy’ ❖ a’ gyanús Emberek […] lúdasoknak, csiheseknek [neveztettek] (1821 Tudományos Gyűjtemény C5530, 67) | az igazi csihést a czimborái körömszakadtáig védelmezik, de az ártatlant minden ember magára hagyja (1885 Jókai Mór C2313, 19).

3. (ritk) ’vkire nézve szégyenletes, megszégyenítő dolog’ ❖ én nem hiszek el felőle semmi rosszat! Csak az irigyei találtak ki rá minden csihést a szépsége miatt! (1884 Jókai Mór C2311, 203).

II. mn 15B8

1. ’rossz hírű, hírhedt, ill. megvetett, lenézett, kigúnyolt 〈személy〉’ ❖ tsihes ember […] tsin tévő gonosz, homo maleficus (1836 Kassai József C5407, 184) | Csak pár csihés cseléd lézenge még (1896 Erdélyi Béla C1620, 124) | csühös: rosszhírű (1907 Magyar Nyelvőr C5965, 235).

2. ’vkire nézve szégyenletes, megszégyenítő 〈dolog〉’ ❖ hercegi bátorság kell hozzá, hogy valaki a leányát Magyarországon Dorottyának merje kereszteltetni, ahol Csokonai gúnyhőskölteménye e nevet oly csihéssé tette (1872 Jókai Mór CD18) | Nincs nevem, azt mondám: nincs, mivel elvették, Csihéssé, czudarrá, átok alá tették (1879 Arany János C0657, 240).

3. ’félénk, ijedős 〈személy〉’ ❖ Csihéssé teszi. Csihés. = félénk, ijedős (1873 Magyar Nyelvőr C5940, 188) | Csihés = ijedős, nyavalyatörős. „Még csihéssé tëszëd ám azt a gyerëkët”. Megkérdeztem így: Milyenné tëszi? „Hát ijedőssé, nyavalyatörőssé” (1932 Népünk és Nyelvünk C6447, 204).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. csihés¹

csihás lásd csihés
csihés főnév és melléknév (nyj)
csihás I. 4A II. 15A11
csihes I. 4B II. 15B8 (rég)
csijés I. 4B II. 15B8
csühös I. 4C II. 15C8
I. főnév 4B
1.
megvetett, lenézett, kigúnyolt személy
Más az hibában torkig űl; Még is darál felőlem: […] Tsijést teszen belőlem
(1798 Csokonai Vitéz Mihály)
Rossz vagyok parasztnak, rossz vagyok vitéznek, Béresek között is től [= tettél] cudar csihésnek
(1846 Arany János)
minden nemzedéknek megvannak például a kedves irói, s megvannak pillanatnyilag lebecsült és divatból-kiment csihásai is
(1935 Babits Mihály)
2.
(vmiben) bűnös, vétkes személy
a’ gyanús Emberek […] lúdasoknak, csiheseknek [neveztettek]
(1821 Tudományos Gyűjtemény)
az igazi csihést a czimborái körömszakadtáig védelmezik, de az ártatlant minden ember magára hagyja
(1885 Jókai Mór)
3. (ritk)
vkire nézve szégyenletes, megszégyenítő dolog
én nem hiszek el felőle semmi rosszat! Csak az irigyei találtak ki rá minden csihést a szépsége miatt!
(1884 Jókai Mór)
II. melléknév 15B8
1.
rossz hírű, hírhedt, ill. megvetett, lenézett, kigúnyolt 〈személy〉
tsihes ember […] tsin tévő gonosz, homo maleficus
(1836 Kassai József)
Csak pár csihés cseléd lézenge még
(1896 Erdélyi Béla)
csühös: rosszhírű
(1907 Magyar Nyelvőr)
2.
vkire nézve szégyenletes, megszégyenítő 〈dolog〉
hercegi bátorság kell hozzá, hogy valaki a leányát Magyarországon Dorottyának merje kereszteltetni, ahol Csokonai gúnyhőskölteménye e nevet oly csihéssé tette
(1872 Jókai Mór)
Nincs nevem, azt mondám: nincs, mivel elvették, Csihéssé, czudarrá, átok alá tették
(1879 Arany János)
3.
félénk, ijedős 〈személy〉
Csihéssé teszi. Csihés. = félénk, ijedős
(1873 Magyar Nyelvőr)
Csihés = ijedős, nyavalyatörős. „Még csihéssé tëszëd ám azt a gyerëkët”. Megkérdeztem így: Milyenné tëszi? „Hát ijedőssé, nyavalyatörőssé”
(1932 Népünk és Nyelvünk)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. csihés¹

Beállítások