csiklandós mn 15A3

1. ’csiklandozásra érzékeny, arra izgalomba jövő, a csiklandozást nehezen tűrő 〈testrész, ill. személy, es. állat〉’ ❖ Három a’ tántz, jöve itt Gyúró Pistára, Valahányſzor tsapás esett a’ hátára; Mind annyiſzor bri ſzegénynek meg-repedt; Gyenge, tsiklándós vólt (1793 Gvadányi József 7125016, 119) | nagyon tsiklandós a’ nyaka tsigája (1796 Gvadányi József 7125005, 28) | nagyon csiklandós vagyok a fülem körül (1858 Vasárnapi Újság CD56) | [a cirkuszi mutatványhoz lovak helyett használt zebrák] valamivel nyugtalanabbak és csiklandósabbak voltak (1929 Az állatok világa ford. CD46) | a csiklandós lábak közt bujkáló kezek (1963 Rubin Szilárd 9578001, 46).

1a. (kissé rég, irod) ’érzelmi hatásra gyakran kellemes izgalomba, ingerületbe jövő 〈érzékszerv, testrész〉, ill. ilyen hatásra gyorsabban áramló 〈vér〉’ ❖ Hm, hm, hm! mitsoda tsiklandós az ember ſzíve, mikor tizenkét eſztend múlva ismét egy illyen leánykát lát? (1793 Verseghy Ferenc ford.–Kotzebue 7088008, 103) | [a szerelem] csiklandós érzékeink bábjátéka (1846 Vahot Imre C4636, 21) | úgy rám vágott a szemével, hogy a vérem mindjárt csiklandós lett tőle (1874 Berczik Árpád 8049003, 41) | Csiklandós, szép sziv volt (1911 Ady Endre CD10).

1b. (irod) ’olyan 〈személy〉, akit vmely jelenség v. téma (jellemzően) felzaklat, érzékenyen érint, ill. azzal kapcsolatban izgalomba jön’ ❖ Tudom, hogy melly tsiklandós a’ ſzabad Birodalom, mind azokban, a’ mellyek az  ſzokát és törvényit érdékelik (1783 Kónyi János ford.–Kelemen, XIV. C2739, 173) | becsület dolgában […] csiklandós vagyok (1857 Széchenyi István CD1501) | Kobolinszkynak volt rá gondja, hogy [Szoltsányit] egy-egy névtelen levél megcsiklandozza. De Szoltsányi, úgy látszik, nem volt csiklandós, mert éppen semmi se történt (1901 Mikszáth Kálmán CD04) | tudom, hogy néha emberek hajlamosak kicsit csiklandósak lenni, hogy ilyen vagy olyan példát illik-e mondani (2000 Országgyűlési Napló CD62).

2. ’vmely érzéket ingerlő, vmely testrészen (kellemetlenül) bizsergő érzést okozó 〈inger, tárgy stb.〉’ ❖ [A bártfai savanyúvíz] napkeltekor kivált, ’s estve felé kellemes savanyúságú, tsiklandós íz (1817 Dessewffy József C1413, 78) | Hop! leszálltam, itt vagyok, Ej! beh csiklandós fü ez (1830 Vörösmarty Mihály C4535, 396) | valamit motoszkál a [kacsa] nyakán, tépdesi a tollát, úgylátszik… ejnye, ez már egészen kellemetlenül csiklandós (1925 Karinthy Frigyes 9309063, 16) | hajának csiklandós gyűrűi a számon (1986 Nádas Péter 9466003, 195).

2a. ’ilyen inger v. vmely érzelmi hatás által a test vmely részén keltett (kellemetlenül) bizsergő 〈érzés〉’ ❖ Ollyan furtsa tsiklandós kis Nyilallás jön néha rám (1811 Terhes Sámuel C4120, 69) | kebléhez ölelte madame Corysande Líviát, ideges, csiklandós gyönyörrel (1875 Jókai Mór CD18) | Csiklandós bizsergés kergette neki fejjel a párnának minduntalan (1913 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Mintha valaki hideg vízzel fröcskölte volna meg, kellemes hideget érzett belül a szíve táján, csiklandós, borzongató érzés volt! De édes is! (1974 Lányi Sarolta ford.–Csehov 9380016, 130).

3. ’kényes, ill. izgatóan érdekes, es. veszélyes 〈helyzet, téma stb.〉’ ❖ tklandós újjdoni magyarságomnak fürgenſzségével elre kérkednem nem illik-is (1774 Kónyi János C2736, 3) | hogy illy csiklandós tárgyon kívánt vigyázással eshessünk-által (1831 e. Kazinczy Ferenc ford.–Cicero C2552, 187) | – Hé, hé, – mondta az erdész s feléje kacagott, – meg ne csudálja az őzet, mert csiklandós portéka. Egy őzért három hónapot kell ülni (1937 Móricz Zsigmond 9462030, 122) | csiklandós ügy (1966 Csatkai Endre CD52).

3a. ’kisebb nemi izgalmat okozó, pajzán, sikamlós 〈szöveg, téma stb.〉’ ❖ ezt a szerelem’ dolgát a’hoz ill tsiklandos beszédekkel el beszéljem (1792 Pálóczi Horváth Ádám C2111, 424) | a’ kissé csiklandós tárgy olly gyöngédséggel van tartva, miszerint az a’ legszűzebb arczot sem piritja (1838 Figyelmező C0152, 883) | A császárkori Róma is képviselve volt […] csiklandósabb fölfogásu képeivel (1911 Harsányi Kálmán ford.–Balzac 9225003, 26) | Kodály gyűjtötte az alábbi, csiklandós szövegű gyári népdalt: Van nekem egy piros szoknyám, nem az anyám vette, A selypi nagy cukorgyárban a farom kereste (1988 Magyar néprajz CD47).

4. (irod) ’olyan 〈nevetés〉, amely (hanghatásában v. az azt kísérő mozdulatokban) a csiklandozott ember nevetésére hasonlít’ ❖ A leány csiklandósan nevetett erre a szóra. Valami olyan jólesett neki rajta (1885 Jókai Mór CD18) | A lányból éles, csiklandós kacagás hajolt ki s bolondul kezdte csókolni Miklóst (1919 Szabó Dezső 9623004, 264) | a szomszéd fülkében csiklandósan kacarászott az őrnagyné (1968 Thury Zsuzsa 9709001, 22).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csikland; ÉKsz.

csiklandós melléknév 15A3
1.
csiklandozásra érzékeny, arra izgalomba jövő, a csiklandozást nehezen tűrő 〈testrész, ill. személy, es. állat〉
Három a’ tántz, jöve itt Gyúró Pistára, Valahányſzor tsapás esett a’ hátára; Mind annyiſzor bri ſzegénynek meg-repedt; Gyenge, tsiklándós vólt
(1793 Gvadányi József)
nagyon tsiklandós a’ nyaka tsigája
(1796 Gvadányi József)
nagyon csiklandós vagyok a fülem körül
(1858 Vasárnapi Újság)
[a cirkuszi mutatványhoz lovak helyett használt zebrák] valamivel nyugtalanabbak és csiklandósabbak voltak
(1929 Az állatok világa ford.)
a csiklandós lábak közt bujkáló kezek
(1963 Rubin Szilárd)
1a. (kissé rég, irod)
érzelmi hatásra gyakran kellemes izgalomba, ingerületbe jövő 〈érzékszerv, testrész〉, ill. ilyen hatásra gyorsabban áramló 〈vér〉
Hm, hm, hm! mitsoda tsiklandós az ember ſzíve, mikor tizenkét eſztend múlva ismét egy illyen leánykát lát?
(1793 Verseghy Ferenc ford.Kotzebue)
[a szerelem] csiklandós érzékeink bábjátéka
(1846 Vahot Imre)
úgy rám vágott a szemével, hogy a vérem mindjárt csiklandós lett tőle
(1874 Berczik Árpád)
Csiklandós, szép sziv volt
(1911 Ady Endre)
1b. (irod)
olyan 〈személy〉, akit vmely jelenség v. téma (jellemzően) felzaklat, érzékenyen érint, ill. azzal kapcsolatban izgalomba jön
Tudom, hogy melly tsiklandós a’ ſzabad Birodalom, mind azokban, a’ mellyek az  ſzokát és törvényit érdékelik
(1783 Kónyi János ford.Kelemen, XIV.)
becsület dolgában […] csiklandós vagyok
(1857 Széchenyi István)
Kobolinszkynak volt rá gondja, hogy [Szoltsányit] egy-egy névtelen levél megcsiklandozza. De Szoltsányi, úgy látszik, nem volt csiklandós, mert éppen semmi se történt
(1901 Mikszáth Kálmán)
tudom, hogy néha emberek hajlamosak kicsit csiklandósak lenni, hogy ilyen vagy olyan példát illik-e mondani
(2000 Országgyűlési Napló)
2.
vmely érzéket ingerlő, vmely testrészen (kellemetlenül) bizsergő érzést okozó 〈inger, tárgy stb.〉
[A bártfai savanyúvíz] napkeltekor kivált, ’s estve felé kellemes savanyúságú, tsiklandós íz
(1817 Dessewffy József)
Hop! leszálltam, itt vagyok, Ej! beh csiklandós fü ez
(1830 Vörösmarty Mihály)
valamit motoszkál a [kacsa] nyakán, tépdesi a tollát, úgylátszik… ejnye, ez már egészen kellemetlenül csiklandós
(1925 Karinthy Frigyes)
hajának csiklandós gyűrűi a számon
(1986 Nádas Péter)
2a.
ilyen inger v. vmely érzelmi hatás által a test vmely részén keltett (kellemetlenül) bizsergő 〈érzés〉
Ollyan furtsa tsiklandós kis Nyilallás jön néha rám
(1811 Terhes Sámuel)
kebléhez ölelte madame Corysande Líviát, ideges, csiklandós gyönyörrel
(1875 Jókai Mór)
Csiklandós bizsergés kergette neki fejjel a párnának minduntalan
(1913 Tersánszky Józsi Jenő)
Mintha valaki hideg vízzel fröcskölte volna meg, kellemes hideget érzett belül a szíve táján, csiklandós, borzongató érzés volt! De édes is!
(1974 Lányi Sarolta ford.Csehov)
3.
kényes, ill. izgatóan érdekes, es. veszélyes 〈helyzet, téma stb.〉
tklandós újjdoni magyarságomnak fürgenſzségével elre kérkednem nem illik-is
(1774 Kónyi János)
hogy illy csiklandós tárgyon kívánt vigyázással eshessünk-által
(1831 e. Kazinczy Ferenc ford.Cicero)
– Hé, hé, – mondta az erdész s feléje kacagott, – meg ne csudálja az őzet, mert csiklandós portéka. Egy őzért három hónapot kell ülni
(1937 Móricz Zsigmond)
csiklandós ügy
(1966 Csatkai Endre)
3a.
kisebb nemi izgalmat okozó, pajzán, sikamlós 〈szöveg, téma stb.〉
ezt a szerelem’ dolgát a’hoz ill tsiklandos beszédekkel el beszéljem
(1792 Pálóczi Horváth Ádám)
a’ kissé csiklandós tárgy olly gyöngédséggel van tartva, miszerint az a’ legszűzebb arczot sem piritja
(1838 Figyelmező)
A császárkori Róma is képviselve volt […] csiklandósabb fölfogásu képeivel
(1911 Harsányi Kálmán ford.Balzac)
Kodály gyűjtötte az alábbi, csiklandós szövegű gyári népdalt: Van nekem egy piros szoknyám, nem az anyám vette, A selypi nagy cukorgyárban a farom kereste
(1988 Magyar néprajz)
4. (irod)
olyan 〈nevetés〉, amely (hanghatásában v. az azt kísérő mozdulatokban) a csiklandozott ember nevetésére hasonlít
A leány csiklandósan nevetett erre a szóra. Valami olyan jólesett neki rajta
(1885 Jókai Mór)
A lányból éles, csiklandós kacagás hajolt ki s bolondul kezdte csókolni Miklóst
(1919 Szabó Dezső)
a szomszéd fülkében csiklandósan kacarászott az őrnagyné
(1968 Thury Zsuzsa)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csikland; ÉKsz.

Beállítások