csiklandoz ts ige 4a

1. ’〈vmely testrészt v. vkit rendsz. kézzel v. vmely tárggyal〉 vmely érzékeny helyen többször úgy érint, hogy azzal izgató, bizsergő, viszkető érzést kelt, az így érintett személyt pedig rendsz. rángatózó mozdulatokra, nevetésre készteti’ ❖ [tollal] tsiklandozzák a’ torkát, ’s hányásra ingerlik (1786 Domby Sámuel ford.–Rosenstein C1430, 333) | ha [a szamár] fülét nyakának negyedik forgó csontjánál kulcsvéggel vagy más efélével csiklandozza a’ rajtaülő, akkor tüstént futásnak indul (1844 e. Edvi Illés Pál 8573002, 53) | csókkal csiklandozott gyermek (1911 Móricz Zsigmond C3228, 66) | Miért nem tudjuk csiklandozni önmagunkat? – erre a gyerekeket és tudósokat izgató évszázados kérdésre véli meglelni a választ a University College of London tudósa, Sarah-Jane Blakemore (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈személyt, testrészt〉 többször érintve ilyen érzést keltve ingerel vmi’ ❖ [könnycseppjeim] mig nyájason csiklándozzátok [kedvesemet], Szivébe ezeket sugjátok (1789–1796 Fazekas Mihály 8138035, 18) | [A dobogói csárda] savanyú borát csak a szegénylegénynek Kötél-csiklandozta gégéje ihatja (1860 Thaly Kálmán 8477014, 76) | [A nyelvcsap] sokszor oly hosszu, hogy csiklandozza a nyelvet és le kell vágatni (1896 PallasLex. CD02) | A hangyák felmásztak az arcomra, csiklandoztak (1924 Déry Tibor CD10) | a hajszálak az arcát csiklandozzák (2000 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’〈belső folyamat vmely testrészt〉 ingerületet v. vmilyen érzetet keltve benne ingerel’ ❖ Vigyázz a’ kis Gyermekekre, hogy eſtve ſokat ne egyenek, ſokat ne igyanak, minthogy a’ tele bél, és tele hólyag izgatja, tsiklándozza azokat a’ réſzeket (1802 Zsoldos János 8541003, 125) | kacagás csiklandozta az oldalát (1914 Benedek Géza CD10) | Nézze, selymes hasán, hogy látszik, mint csiklandozza belül az éhség a beleket! (1931 Pap Károly CD10) | jó nagy tüsszentés azután, hogy valami sokáig csiklandozta az ember orrát (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. (tréf) ’〈személy hegyes tárggyal〉 ingerelve szurkál, döfköd, piszkál, ill. 〈lövedékkel〉 többször meglő vkit, ritk. vmit’ ❖ a’ sánta szabó oldalait aczéllal akartad csiklandozni (1833 Aurora C0040, 212) | mi ugyan szét nem hasítjuk [a vár vaskapuját], ha egy hónapig csiklándozzuk is az ágyúgolyóinkkal! (1874 Mikszáth Kálmán CD04) | A pokolban ül a lány, Kunyerálgat sült jeget. Piszkavassal csiklandozzák A butát az ördögök (1926 Gellért Hugó CD10) | a farzsebében lapul [a pisztoly]. Ha éppen muszáj, azzal is lapockán lehet csiklandozni, aki a legjobban ugrál (1957 Népszabadság ápr. 20. C1498, 2).

2a. (kissé rég, tréf) ’〈hegyes tárgy, es. szúrós állat〉 többször megszúr, megbök vkit’ ❖ Tüske csiklandozza Lógó talpadat (1833 Vörösmarty Mihály 8524243, 127) | a tüskésborz neki [ti. Kalthahn Péternek] is csiklandozta az oldalát (1888 Jókai Mór CD18) | az erdélyi fejedelem lándzsái, fölmentő seregének zászlós kopjái már-már az ülepünket csiklandozzák (1931 Komor István CD10).

3. (tárgy n. is) (vál) ’piszkál, ingerel, (kellemetlenkedve) bosszant vkit’ ❖ könnyű és inkább tsiklandozó, mint tsípve szúró tréfa (1815 Dessewffy József C2565, 479) | Eötvös beszél. Mérséklettel, a diadalmosoly, mely ajkai körül jár, csak ritkán csúszik be a szavaiba. Nem szúr, csak csiklandoz, piszkál (1892 Mikszáth Kálmán CD04) | Erdély [Miklós] a politikailag legártatlanabb […] happeningjeivel, akcióival is csiklandozta, felbosszantotta, olykor felbőszítette az elvtársi hatalom urait (1998 Magyar Hírlap CD09).

4. ’〈inger v. érzelmi hatás〉(kellemes) izgalomba, ingerületbe hoz v. felizgat vkit, vmit, ill. 〈vért〉 a szokásosnál gyorsabb áramlásra késztet’ ❖ a’ fület tsiklandoztató egyforma hangzásnak (1785 Göböl Gáspár 7121005, IX) | higgadt véremet curiosumok nem csiklandozzák (1861 Kossuth Lajos CD32) | borjúpörkölt és finom halastál csiklandozza a néző étvágyát (1925 Schöpflin Aladár CD10) | Mi lenne, ha megmondanám, hogy a Ligetben csókolóztunk? Csakugyan, mi lenne? Klárit szinte csiklandozta a gondolat (1955 Palotai Boris 9511001, 92) | csiklandozza az ember képzeletét (1997 Magyar Hírlap CD09).

4a. (vál) ’〈megnyilvánulás, (érzelmi) hatás stb.〉 rendsz. kellemes izgalomba hozva vmely cselekvésre késztet, ösztökél vkit’ ❖ a’ Tribunusi hívatal senkit nem-is tsiklándozott (1796 Gvadányi József ford. C1930, 288) | Horváth Gyula valamely értekezleten mondott abbeli frázisa, hogy: „Tápé teljesítette kötelességét” – csiklandozza őket a kötekedésre (1880 Mikszáth Kálmán 8312094, 143) | [a nőket] csiklandozta a vágy, hogy a szigorú öltözködési szabályzatok megkerülésével, a politika ürügyén egyszer szépen kicsíphessék magukat és páváskodhassanak (1962 e. Lányi Viktor ford.–Keller 9381006, 374).

4b. (vál) ’〈vkinek kül. hiúságát, büszkeségét〉 hízelegve, kedveskedve legyezi vmi, ill. ilyen módon jóleső érzést vált ki vkiben vki’ ❖ [A kiadó a könyv új kiadását] fel ajánlotta […] Mark-Gróf Mirabónak és nékem ez-is tklandoztathatta vigaſztaláſomat (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, )()(2[r]) | Cseh- és Morvaországok, Schlesien és Lausitz elnyerésének reménye […] csiklándoztatta a titokba avatott magyar nagyok hiúságát (1853 Teleki József² 8471006, 511) | nem a mese tetszett meg Apaffynak […] hanem a „fölséges” czím, a mivel a fiú csiklándozta (1885 Mikszáth Kálmán C3113, 96) | Ramón pedig hallgatta. Biztatta hallgatásával, buzdította megértésével, csiklandozta alázatával vagy csodálatával (1977 Kertész Imre² CD41).

J: csikland¹.

Ö: ki~, meg~.

ÖU: fel~.

Sz: csiklandozás.

Vö. CzF. ~, csiklandoztat; ÉrtSz.; TESz. csikland; ÉKsz.; SzT. csiklandoztathat

csiklandoz tárgyas ige 4a
1.
〈vmely testrészt v. vkit rendsz. kézzel v. vmely tárggyal〉 vmely érzékeny helyen többször úgy érint, hogy azzal izgató, bizsergő, viszkető érzést kelt, az így érintett személyt pedig rendsz. rángatózó mozdulatokra, nevetésre készteti
[tollal] tsiklandozzák a’ torkát, ’s hányásra ingerlik
(1786 Domby Sámuel ford.Rosenstein)
ha [a szamár] fülét nyakának negyedik forgó csontjánál kulcsvéggel vagy más efélével csiklandozza a’ rajtaülő, akkor tüstént futásnak indul
(1844 e. Edvi Illés Pál)
csókkal csiklandozott gyermek
(1911 Móricz Zsigmond)
Miért nem tudjuk csiklandozni önmagunkat? – erre a gyerekeket és tudósokat izgató évszázados kérdésre véli meglelni a választ a University College of London tudósa, Sarah-Jane Blakemore
(2000 Magyar Hírlap)
1a.
〈személyt, testrészt〉 többször érintve ilyen érzést keltve ingerel vmi
[könnycseppjeim] mig nyájason csiklándozzátok [kedvesemet], Szivébe ezeket sugjátok
(1789–1796 Fazekas Mihály)
[A dobogói csárda] savanyú borát csak a szegénylegénynek Kötél-csiklandozta gégéje ihatja
(1860 Thaly Kálmán)
[A nyelvcsap] sokszor oly hosszu, hogy csiklandozza a nyelvet és le kell vágatni
(1896 PallasLex.)
A hangyák felmásztak az arcomra, csiklandoztak
(1924 Déry Tibor)
a hajszálak az arcát csiklandozzák
(2000 Magyar Hírlap)
1b.
〈belső folyamat vmely testrészt〉 ingerületet v. vmilyen érzetet keltve benne ingerel
Vigyázz a’ kis Gyermekekre, hogy eſtve ſokat ne egyenek, ſokat ne igyanak, minthogy a’ tele bél, és tele hólyag izgatja, tsiklándozza azokat a’ réſzeket
(1802 Zsoldos János)
kacagás csiklandozta az oldalát
(1914 Benedek Géza)
Nézze, selymes hasán, hogy látszik, mint csiklandozza belül az éhség a beleket!
(1931 Pap Károly)
jó nagy tüsszentés azután, hogy valami sokáig csiklandozta az ember orrát
(1995 Magyar Hírlap)
2. (tréf)
〈személy hegyes tárggyal〉 ingerelve szurkál, döfköd, piszkál, ill. 〈lövedékkel〉 többször meglő vkit, ritk. vmit
a’ sánta szabó oldalait aczéllal akartad csiklandozni
(1833 Aurora)
mi ugyan szét nem hasítjuk [a vár vaskapuját], ha egy hónapig csiklándozzuk is az ágyúgolyóinkkal!
(1874 Mikszáth Kálmán)
A pokolban ül a lány, Kunyerálgat sült jeget. Piszkavassal csiklandozzák A butát az ördögök
(1926 Gellért Hugó)
a farzsebében lapul [a pisztoly]. Ha éppen muszáj, azzal is lapockán lehet csiklandozni, aki a legjobban ugrál
(1957 Népszabadság ápr. 20.)
2a. (kissé rég, tréf)
〈hegyes tárgy, es. szúrós állat〉 többször megszúr, megbök vkit
Tüske csiklandozza Lógó talpadat
(1833 Vörösmarty Mihály)
a tüskésborz neki [ti. Kalthahn Péternek] is csiklandozta az oldalát
(1888 Jókai Mór)
az erdélyi fejedelem lándzsái, fölmentő seregének zászlós kopjái már-már az ülepünket csiklandozzák
(1931 Komor István)
3. (tárgy n. is) (vál)
piszkál, ingerel, (kellemetlenkedve) bosszant vkit
könnyű és inkább tsiklandozó, mint tsípve szúró tréfa
(1815 Dessewffy József)
Eötvös beszél. Mérséklettel, a diadalmosoly, mely ajkai körül jár, csak ritkán csúszik be a szavaiba. Nem szúr, csak csiklandoz, piszkál
(1892 Mikszáth Kálmán)
Erdély [Miklós] a politikailag legártatlanabb […] happeningjeivel, akcióival is csiklandozta, felbosszantotta, olykor felbőszítette az elvtársi hatalom urait
(1998 Magyar Hírlap)
4.
〈inger v. érzelmi hatás〉 (kellemes) izgalomba, ingerületbe hoz v. felizgat vkit, vmit, ill. 〈vért〉 a szokásosnál gyorsabb áramlásra késztet
a’ fület tsiklandoztató egyforma hangzásnak
(1785 Göböl Gáspár)
higgadt véremet curiosumok nem csiklandozzák
(1861 Kossuth Lajos)
borjúpörkölt és finom halastál csiklandozza a néző étvágyát
(1925 Schöpflin Aladár)
Mi lenne, ha megmondanám, hogy a Ligetben csókolóztunk? Csakugyan, mi lenne? Klárit szinte csiklandozta a gondolat
(1955 Palotai Boris)
csiklandozza az ember képzeletét
(1997 Magyar Hírlap)
4a. (vál)
〈megnyilvánulás, (érzelmi) hatás stb.〉 rendsz. kellemes izgalomba hozva vmely cselekvésre késztet, ösztökél vkit
a’ Tribunusi hívatal senkit nem-is tsiklándozott
(1796 Gvadányi József ford.)
Horváth Gyula valamely értekezleten mondott abbeli frázisa, hogy: „Tápé teljesítette kötelességét” – csiklandozza őket a kötekedésre
(1880 Mikszáth Kálmán)
[a nőket] csiklandozta a vágy, hogy a szigorú öltözködési szabályzatok megkerülésével, a politika ürügyén egyszer szépen kicsíphessék magukat és páváskodhassanak
(1962 e. Lányi Viktor ford.Keller)
4b. (vál)
〈vkinek kül. hiúságát, büszkeségét〉 hízelegve, kedveskedve legyezi vmi, ill. ilyen módon jóleső érzést vált ki vkiben vki
[A kiadó a könyv új kiadását] fel ajánlotta […] Mark-Gróf Mirabónak és nékem ez-is tklandoztathatta vigaſztaláſomat
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Cseh- és Morvaországok, Schlesien és Lausitz elnyerésének reménye […] csiklándoztatta a titokba avatott magyar nagyok hiúságát
(1853 Teleki József²)
nem a mese tetszett meg Apaffynak […] hanem a „fölséges” czím, a mivel a fiú csiklándozta
(1885 Mikszáth Kálmán)
Ramón pedig hallgatta. Biztatta hallgatásával, buzdította megértésével, csiklandozta alázatával vagy csodálatával
(1977 Kertész Imre²)
ÖU: felcsiklandoz
Sz: csiklandozás
Vö. CzF. ~, csiklandoztat; ÉrtSz.; TESz. csikland; ÉKsz.; SzT. csiklandoztathat

Beállítások