csikorog ige 7a8csikarag (nyj) , csikorag (nyj)

1. tn ’〈mozgás, kül. forgás közben vmivel érintkező tárgy, (alkat)rész stb. felületének súrlódása közben〉 huzamosan bántó, éles hangot ad’ ❖ A zaklató elme oskola porával, Hadd rágja törvényink csikorgó fogával (1777 Bessenyei György¹ CD01) | Óh! mint tsikorgottak a’ vitorlák, és minden kötelek! (1787 Gelei József ford.–Campe 7117003, 16) | Lassan felnyílt a nehéz vasajtó, a rozsdás sarkak csikorogtak (1858 Jókai Mór CD18) | Csikorogni kezdtek a fékek (1941 Nagy István⁴ 9471006, 147) | elindult a marhaszekér. Csakúgy csikarag, recseg, ahogy kényelmesen húzzák a tehenek (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

1a. (irod) ’〈mozdulat〉 ilyen hangot kelt’ ❖ a szív heves dobogáshoz kezd, mikor a titkos lépcsőkön a léptek csikorognak (1888 Jókai Mór CD18) | lépések csikorogtak a hátuk mögött (1909 Krúdy Gyula CD54) | Csikorog léptem a lombok ijesztő árnyai közt (1956 Fodor András 2005077, 720).

1b. ’〈szemcsés anyag részeinek súrlódásával〉 ilyen hangot hallat’ ❖ Jó féle fövenynek Azt tartsd, melly tsikorog kéz közt (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021007, 24) | Térdig ért a hó s fülhasítólag csikorgott lábaink alatt (1880 Jakab Elek C2189, 440) | foga közt homok csikorgott (1964 Rónay György 9573177, 27) | kavicsos út csikorgott az autó kereke alatt (1986 Nádas Péter 9466005, 528).

1c. ’〈fogával〉 ilyen hangot kelt’ ❖ kiabált és morgott, Néhány fogaival mérgesen csikorgott (1788 Gvadányi József C5115, 182) | A nagyanya alvás közben, vagy ha elgondolkozik, csikorog a fogával (1917 Déry Tibor CD10) | Arca eltorzul, szeme forog, csikorog a fogaival (1947 Németh Andor 2005096, 4).

1d. ’〈kissé merev, kevéssé rugalmas anyagú tárgy, dolog hajlítva〉 tompán nyikorgó hangot ad’ ❖ egy fiatal sudar fa elkezd a mi Jankónk előtt hajlongani, csikoragni (1861 Eredeti népmesék 8306007, 224) | csizmája csikorog (1884 Tóth Sándor C4312, 7) | csikorog az új cipője (1934 Nagy Lajos 9472007, 114) | Cipőnk talpa hangosan kopog a kövezeten. Jánosé csikorog is (1981 Dénes Tibor 9812003, 170).

2. tn (alany n. is) (irod) ’〈hideg (idő)〉 erőteljesen, erős fagy kíséretében megnyilvánul’ ❖ Kívül derekasan csikorgott (1833 Lant C2886, 49) | Bömbölt a szél s a hideg csikorgott (1845 Lukács Pál 8279021, 48) | Dudoljon bár a szél, Csikorogjon a tél, Itt benn a kancsót vigyázom, Bor mellett nem fázom (1846 Népdalok és mondák C2981, 160) | Ha vihar fútt, ha fergeteg dúlt, ha csikorgott: az öreg anya mindig ott volt (1900 Eötvös Károly C1613, 237) | Fujt, csikorgott, mégis úgy érzett, hogy nyár van (1930 Erdélyi József 9127021, 12).

3. tn (irod) ’éles, sivító 〈hang〉, ill. ilyen hangot keltő 〈természeti jelenség, állat, hangszer〉’ ❖ komor Tél téſzi haragját. A’ vizet hídalván, laſsúl fúvalma tkorgó Eurusnak [= a délkeleti szélnek] (1777 Baróti Szabó Dávid 7021014, 8) | Tsikorgó nád-síppal kinoztad versedet (1779 e. Faludi Ferenc C1663, 119) | a’ véres fognak [ti. az oroszlánénak] Tajtéki közt mérges hangok tsikorognak (1788 Csokonai Vitéz Mihály ford.–Ovidius CD01) | A fűtő leejtett fejjel húzogatta az acéllapátot, a mozdony szenes padlóján ropogtak és csikorogtak a hangok (1928 Kassák Lajos CD10) | [a mezei tücsök] csicsereg, piricskel, prücsköl, cirpel, tércseg, reszeg, csikorog, hegedül (1933 Az állatok világa ford. CD46).

3a. tn ’fogát összeszorítva, fogcsikorgatva beszél vki’ ❖ szólott csikorogva, ’s szavát elfogta keserve (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524377, 149) | A vészbanyák ott fenn vadul Csikorganak, s nem jő Hadur (1853 Arany János 9323027, 133) | – Vén hazug! – csikorgott Portobányi ur (1911 Krúdy Gyula C2844, 70) | Ilyen időről soha nem csikorogtak atyák a holnap kölkeinek (1973 Nagy László² 9473108, 99).

3b. ts ’így mond vki vmit’ ❖ Csak kevesig késnél, Tompor csikorogja, levertem Volna ma mind ezeket, kiknek nem kelle szabadság (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358005, 191) | – Nesze – csikorogta tajtékos szájjal – nesze, zabáld meg magad… (1918 Török Gyula CD10) | – A csap a miénk! – vicsorogta a hentes. – A csap a miénk! – csikorogta a kofa. Egyre közelebb hajoltak egymáshoz, az orruk már-már összeért (1985 Békés Pál 1014003, 39).

4. tn (vál) ’〈szöveg, beszéd〉 nehézkesen, rosszul hangzik’ ❖ A mi nyelvünk. […] Dörgő, ’s nem csikorog; fut ha kell (1819 Kazinczy Ferenc C2569, 300) | A főszerepeket nem hivatásos színészek játsszák, […] betanultan csikorog a szöveg (1995 Magyar Hírlap CD09).

5. tn ’〈rendszer〉 nehézkesen, döcögve működik’ ❖ ezek [ti. a felületes és elfogult emberek] a nemzeti munkásság köpüjében a kész mézet szopó herék, s mig ezek lesznek, nemzeti életünk mindig csak csikorogva fog tenyészni (1847 Hetilap CD61) | ma egy rendelet, holnap egy szerződés, holnapután egy támadás, s az egész csikorog és döcög; hát persze, hogy „nem mehet így tovább” (1936 Márai Sándor 9421007, 69) | csikorogni kezdett a termelés (1951 Örkény István 9500001, 169) | A [19.] század utolsó harmadában csikorogva elinduló [orosz] reformok (1990 Tallár Ferenc 2004004, 421) | az állam háztartása csikorog (1995 Magyar Hírlap CD09).

6. tn (kissé rég, túlzó) ’〈bél, gyomor〉 görcsöl, csikar v. korgó hangot ad, ill. 〈fájdalom, éhség a gyomorban〉 csikarva megnyilvánul’ ❖ Hájat eszünk s ha koplalunk: Belünk azt csikorogva kér (1861 Eredeti népmesék C3085, 209) | az éhségtől szinte hallhatóan csikorgott az emberek gyomra (1919 Krúdy Gyula CD54) | éhség csikorgott gyomromban (1924 Déry Tibor CD10) | a beleimet csikorgó fájás kínozta (1939 Móricz Zsigmond 9462031, 274).

Sz: csikorgás.

Vö. CzF. csikorgó¹, ~; ÉrtSz. csikorgó, ~; TESz.; ÉKsz. csikorgó, ~; SzT.; ÚMTsz.

csikorog ige 7a8
csikarag 7a8 (nyj)
csikorag 7a8 (nyj)
1. tárgyatlan
〈mozgás, kül. forgás közben vmivel érintkező tárgy, (alkat)rész stb. felületének súrlódása közben〉 huzamosan bántó, éles hangot ad
A zaklató elme oskola porával, Hadd rágja törvényink csikorgó fogával
(1777 Bessenyei György¹)
Óh! mint tsikorgottak a’ vitorlák, és minden kötelek!
(1787 Gelei József ford.Campe)
Lassan felnyílt a nehéz vasajtó, a rozsdás sarkak csikorogtak
(1858 Jókai Mór)
Csikorogni kezdtek a fékek
(1941 Nagy István)
elindult a marhaszekér. Csakúgy csikarag, recseg, ahogy kényelmesen húzzák a tehenek
(1999 e. Kocsis Rózsi)
1a. (irod)
〈mozdulat〉 ilyen hangot kelt
a szív heves dobogáshoz kezd, mikor a titkos lépcsőkön a léptek csikorognak
(1888 Jókai Mór)
lépések csikorogtak a hátuk mögött
(1909 Krúdy Gyula)
Csikorog léptem a lombok ijesztő árnyai közt
(1956 Fodor András)
1b.
〈szemcsés anyag részeinek súrlódásával〉 ilyen hangot hallat
Jó féle fövenynek Azt tartsd, melly tsikorog kéz közt
(1779 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
Térdig ért a hó s fülhasítólag csikorgott lábaink alatt
(1880 Jakab Elek)
foga közt homok csikorgott
(1964 Rónay György)
kavicsos út csikorgott az autó kereke alatt
(1986 Nádas Péter)
1c.
〈fogával〉 ilyen hangot kelt
kiabált és morgott, Néhány fogaival mérgesen csikorgott
(1788 Gvadányi József)
A nagyanya alvás közben, vagy ha elgondolkozik, csikorog a fogával
(1917 Déry Tibor)
Arca eltorzul, szeme forog, csikorog a fogaival
(1947 Németh Andor)
1d.
〈kissé merev, kevéssé rugalmas anyagú tárgy, dolog hajlítva〉 tompán nyikorgó hangot ad
egy fiatal sudar fa elkezd a mi Jankónk előtt hajlongani, csikoragni
(1861 Eredeti népmesék)
csizmája csikorog
(1884 Tóth Sándor)
csikorog az új cipője
(1934 Nagy Lajos)
Cipőnk talpa hangosan kopog a kövezeten. Jánosé csikorog is
(1981 Dénes Tibor)
2. tárgyatlan (alany n. is) (irod)
〈hideg (idő) erőteljesen, erős fagy kíséretében megnyilvánul
Kívül derekasan csikorgott
(1833 Lant)
Bömbölt a szél s a hideg csikorgott
(1845 Lukács Pál)
Dudoljon bár a szél, Csikorogjon a tél, Itt benn a kancsót vigyázom, Bor mellett nem fázom
(1846 Népdalok és mondák)
Ha vihar fútt, ha fergeteg dúlt, ha csikorgott: az öreg anya mindig ott volt
(1900 Eötvös Károly)
Fujt, csikorgott, mégis úgy érzett, hogy nyár van
(1930 Erdélyi József)
3. tárgyatlan (irod)
éles, sivító 〈hang〉, ill. ilyen hangot keltő 〈természeti jelenség, állat, hangszer〉
komor Tél téſzi haragját. A’ vizet hídalván, laſsúl fúvalma tkorgó Eurusnak [= a délkeleti szélnek]
(1777 Baróti Szabó Dávid)
Tsikorgó nád-síppal kinoztad versedet
(1779 e. Faludi Ferenc)
a’ véres fognak [ti. az oroszlánénak] Tajtéki közt mérges hangok tsikorognak
(1788 Csokonai Vitéz Mihály ford.Ovidius)
A fűtő leejtett fejjel húzogatta az acéllapátot, a mozdony szenes padlóján ropogtak és csikorogtak a hangok
(1928 Kassák Lajos)
[a mezei tücsök] csicsereg, piricskel, prücsköl, cirpel, tércseg, reszeg, csikorog, hegedül
(1933 Az állatok világa ford.)
3a. tárgyatlan
fogát összeszorítva, fogcsikorgatva beszél vki
szólott csikorogva, ’s szavát elfogta keserve
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
A vészbanyák ott fenn vadul Csikorganak, s nem jő Hadur
(1853 Arany János)
– Vén hazug! – csikorgott Portobányi ur
(1911 Krúdy Gyula)
Ilyen időről soha nem csikorogtak atyák a holnap kölkeinek
(1973 Nagy László²)
3b. tárgyas
így mond vki vmit
Csak kevesig késnél, Tompor csikorogja, levertem Volna ma mind ezeket, kiknek nem kelle szabadság
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
– Nesze – csikorogta tajtékos szájjal – nesze, zabáld meg magad…
(1918 Török Gyula)
– A csap a miénk! – vicsorogta a hentes. – A csap a miénk! – csikorogta a kofa. Egyre közelebb hajoltak egymáshoz, az orruk már-már összeért
(1985 Békés Pál)
4. tárgyatlan (vál)
〈szöveg, beszéd〉 nehézkesen, rosszul hangzik
A mi nyelvünk. […] Dörgő, ’s nem csikorog; fut ha kell
(1819 Kazinczy Ferenc)
A főszerepeket nem hivatásos színészek játsszák, […] betanultan csikorog a szöveg
(1995 Magyar Hírlap)
5. tárgyatlan
〈rendszer〉 nehézkesen, döcögve működik
ezek [ti. a felületes és elfogult emberek] a nemzeti munkásság köpüjében a kész mézet szopó herék, s mig ezek lesznek, nemzeti életünk mindig csak csikorogva fog tenyészni
(1847 Hetilap)
ma egy rendelet, holnap egy szerződés, holnapután egy támadás, s az egész csikorog és döcög; hát persze, hogy „nem mehet így tovább”
(1936 Márai Sándor)
csikorogni kezdett a termelés
(1951 Örkény István)
A [19.] század utolsó harmadában csikorogva elinduló [orosz] reformok
(1990 Tallár Ferenc)
az állam háztartása csikorog
(1995 Magyar Hírlap)
6. tárgyatlan (kissé rég, túlzó)
〈bél, gyomor〉 görcsöl, csikar v. korgó hangot ad, ill. 〈fájdalom, éhség a gyomorban〉 csikarva megnyilvánul
Hájat eszünk s ha koplalunk: Belünk azt csikorogva kér
(1861 Eredeti népmesék)
az éhségtől szinte hallhatóan csikorgott az emberek gyomra
(1919 Krúdy Gyula)
éhség csikorgott gyomromban
(1924 Déry Tibor)
a beleimet csikorgó fájás kínozta
(1939 Móricz Zsigmond)
Sz: csikorgás
Vö. CzF. csikorgó¹, ~; ÉrtSz. csikorgó, ~; TESz.; ÉKsz. csikorgó, ~; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások