csikós fn és mn 

I. fn 4A (jelzőként is)

’a ménest őrző, legeltető pásztor’ ❖ [Látta a] ménest, azoknak göbölyösseivel; gulyássaival; csordássaival; csikóssaival egygyütt (1786 Dugonics András 7087010, 162) | elkezdé halkan, csöndesen fügyörészni a csikósdalt: „lóra csikós, lóra, elszaladt a ménes” (1851 Jókai Mór CD18) | a község csikósa (1868 Hornyik János CD57) | [az argentin államférfi] iúkorát a pusztákon töltötte a gauchók (csikósok) közt (1924 RévaiNagyLex. C5712, 364) | csikós, gulyás, kondás pásztorok (1997 Magyarország földje CD05).

II. mn 2A6

’csikóját megellett 〈kanca〉’ ❖ réſz ſzerint tsikós, réſz ſzerint terhes Kantzák (1792 Magyar Kurír C0320, 544) | A versenyző csikóskancza és borjastehén tulajdonosai községük előljáróitól hozandó bizonyitványnyal fogják igazolni, hogy az állat, mielőtt megellett, már sajátjuk volt (1860 Vasárnapi Újság CD56) | A csikós-kancákat a zsombékok közül két vízenjáró puli tereli ki, mert a lovas-legények oda be nem juthatnak (1929 Az állatok világa ford. CD46) | egy-egy ménló és 4-7 csitkós kanca, kabola meg egy tucatnyi csitkó járt együtt (1999 Magyar néprajz CD47).

UB: -dal.

ÖE: ~élet, ~gazda, ~gyerek, ~legény, ~nyereg, ~ostor, ~tanya.

Sz: csikóskodik, csikósság.

Vö. CzF. csikós¹, csikós²; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. csikó; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

csikós főnév és melléknév
I. főnév 4A (jelzőként is)
a ménest őrző, legeltető pásztor
[Látta a] ménest, azoknak göbölyösseivel; gulyássaival; csordássaival; csikóssaival egygyütt
(1786 Dugonics András)
elkezdé halkan, csöndesen fügyörészni a csikósdalt: „lóra csikós, lóra, elszaladt a ménes”
(1851 Jókai Mór)
a község csikósa
(1868 Hornyik János)
[az argentin államférfi] iúkorát a pusztákon töltötte a gauchók (csikósok) közt
(1924 RévaiNagyLex.)
csikós, gulyás, kondás pásztorok
(1997 Magyarország földje)
II. melléknév 2A6
csikóját megellett 〈kanca〉
réſz ſzerint tsikós, réſz ſzerint terhes Kantzák
(1792 Magyar Kurír)
A versenyző csikóskancza és borjastehén tulajdonosai községük előljáróitól hozandó bizonyitványnyal fogják igazolni, hogy az állat, mielőtt megellett, már sajátjuk volt
(1860 Vasárnapi Újság)
A csikós-kancákat a zsombékok közül két vízenjáró puli tereli ki, mert a lovas-legények oda be nem juthatnak
(1929 Az állatok világa ford.)
egy-egy ménló és 4-7 csitkós kanca, kabola meg egy tucatnyi csitkó járt együtt
(1999 Magyar néprajz)
UB: -dal
ÖE: csikósélet, csikósgazda, csikósgyerek, csikóslegény, csikósnyereg, csikósostor, csikóstanya
Sz: csikóskodik, csikósság
Vö. CzF. csikós¹, csikós²; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. csikó; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások