csillagászati mn 18A

1. ’a csillagászattal mint tudománnyal kapcs., ill. e tudományban alkalmazott, haszn.’ ❖ csillagászati és archaeologiai szakosztály (1846 Hetilap CD61) | A katalogusokban előforduló hat első nagyságrendhez tartozó csillagok legtöbbje és a felsőbb rendbeliek egynémelyike külön csillagászati jelöléssel bir (1893 PallasLex. CD02) | [Kopernikusz] a csillagászati mérések új alapvetését kereste és nem elvont elméletet, amikor a Földnek tengelykörüli s Nap-körüli mozgását kimutatta (1936 Hajnal István CD42) | Az újhold tapasztalati úton való megállapítása mellett még akkor is kitartottak, amikor már csillagászatilag is meg tudták volna határozni (1989 HaagLex. ford. CD1208).

1a. ’e tudomány kutatási céljaira készített 〈eszköz〉’ ❖ A tágas és magas csillagásztorony is jeles épitésű, de a csillagászati eszközök, valamint a physikaiak sem a legjobb karban vannak (1854 Vasárnapi Újság CD56) | A csillagászati távcső gyujtópontjánál szabályozható rés van, melyet a megvizsgálandó csillagra beállítunk (1911 RévaiNagyLex. C5698, 215) | A napóra volt az első, tudományosan megszerkesztett csillagászati műszer, amely bárki számára hozzáférhető volt (1996 Lakáskultúra CD39).

1b. ’az égitestekkel foglalkozó, azokra vonatk., sajátosságaikat vizsgáló, ill. bemutató, leíró’ ❖ a’ csillagászati jegyzetek azt tanusitják, hogy hasonló légmérséklet 1773 óta nem tapasztaltatott (1841 Pesti Hírlap CD61) | A csillagászati naptár egy júliusi éjszakára ritka szép teljes holdelsötétülést jelzett, ami este tíz órakor veendé kezdetét, s éjfél táján érendé el egész teljességét (1877 Jókai Mór CD18) | [Naiboda Bálint] sajtó alatti csillagászati munkáját épp Báthory Istvánnak ajánlva nyomatta ki (1911 Veress Endre CD55) | A csillagászati földrajz nem azonos a csillagászattal, hanem az általános természeti földrajz résztudománya, amely a Földet mint a Naprendszer egyik tagját tanulmányozza, s a világegyetem jelenségeit nem önmagukban, hanem földi hatásukban vizsgálja (1998 Új Könyvek CD29) | A geocentrikus világkép évezredeken keresztül megfelelt a hétköznapi élet számára, de a csillagászati megfigyelések arra mutattak, hogy nem a Föld a világ közepe (2000 Természet Világa CD50).

1c. ’a világűrben levő v. történő 〈jelenség, esemény〉’ ❖ e napfogyatkozás a legritkább csillagászati tüneménynyel lesz kapcsolatban (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [Sajnovics János a Demonstratio című művének megírására] az ösztönzést egy érdekes csillagászati esemény alkalmával kapta. Az 1769. év nyarán várták a Vénus elvonulását a nap előtt (1896 Simonyi Zsigmond CD44) | Az időjárás évszakok szerinti változása csillagászati jelenségekkel függ össze, mint a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség, a nyári és a téli napforduló (1962 Mollay Károly CD52) | A Hopkins ultraibolya távcső egy tízmilliárd fényévre levő csillagászati objektum, egy kvazár vizsgálata során mutatta ki a galaxisok közötti térben található héliumatomok jellegzetes színképvonalát (1995 Magyar Hírlap CD09) csillagászati szürkület (Met) ’az esti és hajnali szürkületnek az a szakasza, amikor a halványabb csillagok is látszanak az égen’ ❖ Ha a Nap helyét nem a horizontra, hanem ez alá 6 fokkal, illetőleg 18 fokkal helyezzük, kapjuk a polgári, illetőleg csillagászati szürkület kezdetét v. végét, aszerint, amint a horizont keleti v. nyugati részén vagyunk (1894 PallasLex. CD02) | Még az északi szélesség 30. fokáról nézve is csak alig valamivel emelkedik [az üstökös] a déli-délkeleti látóhatár fölé a kora hajnali órákban, a csillagászati szürkület kezdetekor, vagyis kb. 1 órával napkelte előtt (1997 Természet Világa CD50).

1d. ’az égitestek helyzetének, mozgásának alapján történő, ill. azon alapuló mérésekkel kiszámított’ ❖ [a Ptolemaiosz által] említett Parka jazyg [ti. iráni eredetű lovas-nomád nép lakta] város, a mennyire az ő csillagászati helymeghatározása után eligazodhatunk, a mai Aszód táján eshetett (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Az említett négy időpont a csillagászati évszakok kezdeteit jelölik; a tényleges évszakok ezekhez képest mindig késnek, valamint a nap legforróbb szaka sem esik össze a Nap delelésével, hanem ennél 1, sőt 2 órával is későbben lép fel (1894 PallasLex. CD02) | a fő csillagászati időköröket – nap, holdhónap és napév – azért olyan nehéz egységes időszámítási rendszerbe foglalni, mert összemérhetetlenek, vagyis nincsenek meg egymásban egész számszor, hanem hányadosuk olyan számot alkot, amelynek tizedes tört jegyei a végtelenbe nyúlnak (1988 Tények könyve CD37) | csillagászati hajózás […] az a hajóvezetési mód, amelynél a tengeren a hajó földrajzi helyét (földrajzi hosszúság és szélesség) és a követendő irányt égitestek megfigyeléséből határozzák meg (1998 MagyarNagyLex. C5819, 92) csillagászati egység (Csill) CSE a) ’〈a világűrbeli távolságok mérésére haszn. mértékegységként:〉 a Nap és a Föld közepes távolsága, azaz kb. 149 600 000 kilométer’ ❖ a titokzatos „Planet X” középtávolsága a Naptól 43 csillagászati egység (6450 millió km.) (1933 TolnaiÚjLex. C5736, 134) | A ma ismert kilenc nagy- és több tízezernyi kisbolygó a Naprendszer belső részében mintegy ötven csillagászati egységen belül kering (1999 Magyar Hírlap CD09) | 1 CSE a Föld átlagos naptávolsága, vagyis 150 millió km (2000 Magyar Hírlap CD09) b) (jelzőként) ’vhány ilyen egységnyi 〈távolság〉’ ❖ az üstökös mindössze 0,77 CSE távolságban haladt el a Jupiter mellett (1997 Természet Világa CD50) | Oort holland csillagász feltételezése szerint […] mintegy 40-100 000 csillagászati egység távolságban több milliárd üstökös-magból álló felhő létezik (1999 Magyar Hírlap CD09) csillagászati év (Csill) ’〈idő mérésére haszn. mértékegységként:〉 az a pontosan kiszámított időegység, amely alatt a Föld egyszer teljesen befutja Nap körüli pályáját’ ❖ az árpa négyszer adott aratást egy csillagászati év alatt az örök melegben (1858 Jókai Mór C2254, 4) | Van csillagászati és polgári év, az az illető időköznek valóságos (a másodpercekig terjedő) tartama; emez az alapul felvett csillagászati évben foglalt egész napok száma (1894 PallasLex. CD02) | a kereken 365 ¼ naposnak vett átlagos, Julius Caesar-féle év 11 perc 14 másodperccel hosszabb a csillagászati évnél, ami kb. 128 évenként egy-egy napnyi eltolódást jelentett a csillagászati jelenség tényleges bekövetkezte és hagyományos naptári helye között (1962 Mollay Károly CD52) csillagászati óra ’a környezeti viszonyok változásától függetlenül, a lehető legpontosabban működő ingaóra’ ❖ E teremtől jobbra tájképekkel ékesitett szobába jutunk, mellyben többi között becses csillagászati óra van (1858 Soproni Szemle CD52) | A csillagászati órák a lehető legpontosabban s legfinomabban vannak készítve, s ingájuk ugy van szerkesztve, hogy rá sem a hőmérsékletváltozásnak, sem a barométer ingadozásának ne legyen befolyása (1893 PallasLex. CD02) | A csillagászati órák számtáblája eltér a közéletben használt órákétól, mert azokon a másodperc-, perc- és óraosztások el vannak egymástól különítve, az órák pedig folytatólagosan 1-től 24-ig számozva (1912 RévaiNagyLex. C5701, 97) | A világ legpontosabb órája a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának fizikai intézetében készült el: az évenként legfeljebb a másodperc tízmilliomod részét késő óra pontosabban mutatja az időt, mint az eddigi legprecízebb csillagászati órák (1958 Népszabadság nov. 10. C1499, 8).

2. (túlzó) ’igen nagy 〈szám, összeg, magasság, távolság stb.〉’ ❖ [Lányi Sarolta] messziről, sorsok és életek embertelen, csillagászati távlatából küldi üdvözletét (1923 Lányi Viktor CD10) | egyik csillagászati szám a másikat érte; harmincmillió, ötvenmillió, utoljára még százötvenhárommillió, amit Rotschildék adtak [a deficit csökkentésére] (1934 e. Móra Ferenc 9459047, 291) | félő, hogy a nagy számok és növekvő forgalom mámorában e fontos iparág [ti. a vendéglátóipar] vezetői és elöljárói a továbbiakban egy még csillagászatibb számot tűznek ki elérendő célul (1960 Hétfői Hírek szept. 19. C4763, 7) | Az árak növekedése csillagászati összegeket ért el (1980 Barbalics Imre János CD52) | Idén még gyorsabb sínarchitektúrák és memóriák jelennek meg, utolérve a közben csillagászati sebességekre gyorsult processzorokat (1998 Byte Magazin ford. CD38).

Vö. CzF. ~, csillagászatilag; ÉrtSz.; ÉKsz.

csillagászati melléknév 18A
1.
a csillagászattal mint tudománnyal kapcs., ill. e tudományban alkalmazott, haszn.
csillagászati és archaeologiai szakosztály
(1846 Hetilap)
A katalogusokban előforduló hat első nagyságrendhez tartozó csillagok legtöbbje és a felsőbb rendbeliek egynémelyike külön csillagászati jelöléssel bir
(1893 PallasLex.)
[Kopernikusz] a csillagászati mérések új alapvetését kereste és nem elvont elméletet, amikor a Földnek tengelykörüli s Nap-körüli mozgását kimutatta
(1936 Hajnal István)
Az újhold tapasztalati úton való megállapítása mellett még akkor is kitartottak, amikor már csillagászatilag is meg tudták volna határozni
(1989 HaagLex. ford.)
1a.
e tudomány kutatási céljaira készített 〈eszköz〉
A tágas és magas csillagásztorony is jeles épitésű, de a csillagászati eszközök, valamint a physikaiak sem a legjobb karban vannak
(1854 Vasárnapi Újság)
A csillagászati távcső gyujtópontjánál szabályozható rés van, melyet a megvizsgálandó csillagra beállítunk
(1911 RévaiNagyLex.)
A napóra volt az első, tudományosan megszerkesztett csillagászati műszer, amely bárki számára hozzáférhető volt
(1996 Lakáskultúra)
1b.
az égitestekkel foglalkozó, azokra vonatk., sajátosságaikat vizsgáló, ill. bemutató, leíró
a’ csillagászati jegyzetek azt tanusitják, hogy hasonló légmérséklet 1773 óta nem tapasztaltatott
(1841 Pesti Hírlap)
A csillagászati naptár egy júliusi éjszakára ritka szép teljes holdelsötétülést jelzett, ami este tíz órakor veendé kezdetét, s éjfél táján érendé el egész teljességét
(1877 Jókai Mór)
[Naiboda Bálint] sajtó alatti csillagászati munkáját épp Báthory Istvánnak ajánlva nyomatta ki
(1911 Veress Endre)
A csillagászati földrajz nem azonos a csillagászattal, hanem az általános természeti földrajz résztudománya, amely a Földet mint a Naprendszer egyik tagját tanulmányozza, s a világegyetem jelenségeit nem önmagukban, hanem földi hatásukban vizsgálja
(1998 Új Könyvek)
A geocentrikus világkép évezredeken keresztül megfelelt a hétköznapi élet számára, de a csillagászati megfigyelések arra mutattak, hogy nem a Föld a világ közepe
(2000 Természet Világa)
1c.
a világűrben levő v. történő 〈jelenség, esemény〉
e napfogyatkozás a legritkább csillagászati tüneménynyel lesz kapcsolatban
(1860 Vasárnapi Újság)
[Sajnovics János a Demonstratio című művének megírására] az ösztönzést egy érdekes csillagászati esemény alkalmával kapta. Az 1769. év nyarán várták a Vénus elvonulását a nap előtt
(1896 Simonyi Zsigmond)
Az időjárás évszakok szerinti változása csillagászati jelenségekkel függ össze, mint a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség, a nyári és a téli napforduló
(1962 Mollay Károly)
A Hopkins ultraibolya távcső egy tízmilliárd fényévre levő csillagászati objektum, egy kvazár vizsgálata során mutatta ki a galaxisok közötti térben található héliumatomok jellegzetes színképvonalát
(1995 Magyar Hírlap)
csillagászati szürkület (Met)
az esti és hajnali szürkületnek az a szakasza, amikor a halványabb csillagok is látszanak az égen
Ha a Nap helyét nem a horizontra, hanem ez alá 6 fokkal, illetőleg 18 fokkal helyezzük, kapjuk a polgári, illetőleg csillagászati szürkület kezdetét v.vagy végét, aszerint, amint a horizont keleti v.vagy nyugati részén vagyunk
(1894 PallasLex.)
Még az északi szélesség 30. fokáról nézve is csak alig valamivel emelkedik [az üstökös] a déli-délkeleti látóhatár fölé a kora hajnali órákban, a csillagászati szürkület kezdetekor, vagyis kb.körülbelül 1 órával napkelte előtt
(1997 Természet Világa)
1d.
az égitestek helyzetének, mozgásának alapján történő, ill. azon alapuló mérésekkel kiszámított
[a Ptolemaiosz által] említett Parka jazyg [ti. iráni eredetű lovas-nomád nép lakta] város, a mennyire az ő csillagászati helymeghatározása után eligazodhatunk, a mai Aszód táján eshetett
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Az említett négy időpont a csillagászati évszakok kezdeteit jelölik; a tényleges évszakok ezekhez képest mindig késnek, valamint a nap legforróbb szaka sem esik össze a Nap delelésével, hanem ennél 1, sőt 2 órával is későbben lép fel
(1894 PallasLex.)
a fő csillagászati időköröket – nap, holdhónap és napév – azért olyan nehéz egységes időszámítási rendszerbe foglalni, mert összemérhetetlenek, vagyis nincsenek meg egymásban egész számszor, hanem hányadosuk olyan számot alkot, amelynek tizedes tört jegyei a végtelenbe nyúlnak
(1988 Tények könyve)
csillagászati hajózás […] az a hajóvezetési mód, amelynél a tengeren a hajó földrajzi helyét (földrajzi hosszúság és szélesség) és a követendő irányt égitestek megfigyeléséből határozzák meg
(1998 MagyarNagyLex.)
csillagászati egység (Csill)
CSE -3B8
a)
〈a világűrbeli távolságok mérésére haszn. mértékegységként:〉 a Nap és a Föld közepes távolsága, azaz kb. 149 600 000 kilométer
a titokzatos „Planet X” középtávolsága a Naptól 43 csillagászati egység (6450 millió km.kilométer)
(1933 TolnaiÚjLex.)
A ma ismert kilenc nagy- és több tízezernyi kisbolygó a Naprendszer belső részében mintegy ötven csillagászati egységen belül kering
(1999 Magyar Hírlap)
1 CSEcsillagászati egység a Föld átlagos naptávolsága, vagyis 150 millió kmkilométer
(2000 Magyar Hírlap)
b) (jelzőként)
vhány ilyen egységnyi 〈távolság〉
az üstökös mindössze 0,77 CSE távolságban haladt el a Jupiter mellett
(1997 Természet Világa)
Oort holland csillagász feltételezése szerint […] mintegy 40-100 000 csillagászati egység távolságban több milliárd üstökös-magból álló felhő létezik
(1999 Magyar Hírlap)
csillagászati év (Csill)
〈idő mérésére haszn. mértékegységként:〉 az a pontosan kiszámított időegység, amely alatt a Föld egyszer teljesen befutja Nap körüli pályáját
az árpa négyszer adott aratást egy csillagászati év alatt az örök melegben
(1858 Jókai Mór)
Van csillagászati és polgári év, az az illető időköznek valóságos (a másodpercekig terjedő) tartama; emez az alapul felvett csillagászati évben foglalt egész napok száma
(1894 PallasLex.)
a kereken 365 ¼ naposnak vett átlagos, Julius Caesar-féle év 11 perc 14 másodperccel hosszabb a csillagászati évnél, ami kb.körülbelül 128 évenként egy-egy napnyi eltolódást jelentett a csillagászati jelenség tényleges bekövetkezte és hagyományos naptári helye között
(1962 Mollay Károly)
csillagászati óra
a környezeti viszonyok változásától függetlenül, a lehető legpontosabban működő ingaóra
E teremtől jobbra tájképekkel ékesitett szobába jutunk, mellyben többi között becses csillagászati óra van
(1858 Soproni Szemle)
A csillagászati órák a lehető legpontosabban s legfinomabban vannak készítve, s ingájuk ugy van szerkesztve, hogy rá sem a hőmérsékletváltozásnak, sem a barométer ingadozásának ne legyen befolyása
(1893 PallasLex.)
A csillagászati órák számtáblája eltér a közéletben használt órákétól, mert azokon a másodperc-, perc- és óraosztások el vannak egymástól különítve, az órák pedig folytatólagosan 1-től 24-ig számozva
(1912 RévaiNagyLex.)
A világ legpontosabb órája a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának fizikai intézetében készült el: az évenként legfeljebb a másodperc tízmilliomod részét késő óra pontosabban mutatja az időt, mint az eddigi legprecízebb csillagászati órák
(1958 Népszabadság nov. 10.)
2. (túlzó)
igen nagy 〈szám, összeg, magasság, távolság stb.〉
[Lányi Sarolta] messziről, sorsok és életek embertelen, csillagászati távlatából küldi üdvözletét
(1923 Lányi Viktor)
egyik csillagászati szám a másikat érte; harmincmillió, ötvenmillió, utoljára még százötvenhárommillió, amit Rotschildék adtak [a deficit csökkentésére]
(1934 e. Móra Ferenc)
félő, hogy a nagy számok és növekvő forgalom mámorában e fontos iparág [ti. a vendéglátóipar] vezetői és elöljárói a továbbiakban egy még csillagászatibb számot tűznek ki elérendő célul
(1960 Hétfői Hírek szept. 19.)
Az árak növekedése csillagászati összegeket ért el
(1980 Barbalics Imre János)
Idén még gyorsabb sínarchitektúrák és memóriák jelennek meg, utolérve a közben csillagászati sebességekre gyorsult processzorokat
(1998 Byte Magazin ford.)
Vö. CzF. ~, csillagászatilag; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások