csiling (3B2) l. csülleng

csülleng fn 3B1csiling (rég v. nyj) , csilleng (rég v. nyj)

1. (Növ is) ’Európától Közép-Ázsiáig honos, sárga fürtvirágzatú, becőtermésű lágy szárú növény, kül. az ún. festő csülleng fajba (Isatis tinctoria) tartozó, akár 1,5 méteresre is megnövő, korábban a leveléből kinyerhető festékanyagért termesztett, hosszúkás levelű, lecsüngő termésű növény’ ❖ Tsülleng. Tásk. lántsás-ſzálas, tsorba végű, ki nem nyíló, letsüggő (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1418, 368) | a csüllengnek három év alatt egyszer kell szántani, magvát egyszer veteményezni, az anil [= indigócserje] pedig e munkákat minden esztendőn megkivánja (1847 Hetilap CD61) | Csülleng (Isatis tinctoria L.), a keresztes viráguak családjába tartozó festő növény (1893 PallasLex. CD02) | hozott nekem mindent, ami az íráshoz, rajzoláshoz szükséges: írólapnak való papirusz-leveleket […]; tintának elhozta a tengerből a kalamájót [ti. kalmárt, vagyis ún. tízkarú polipot], a szépiát; festéknek fölkereste az alkarmast, a csüllangot, a borbolyagyökeret (1904 Jókai Mór CD18) | Magyarországon az 1700-as évek közepére már szinte minden városban működtek festőmesterek, és a divatos, nyomott kelmék hamar meghódították a közönséget. A technológiában ugyanakkor gyors változások zajlottak le: a csüllenget, ezt a hagyományos kék színezőnövényt kiszorította az indigó (1998 Lakáskultúra CD39).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az ilyen lágy szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Tsülleng. (Isatis) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1418, 371) | Magyar csülleng. Isatis praecox Kit. (1902 Wagner János CD35) | csülleng (Isatis): a keresztesvirágúak családjába tartozó növénynemzetség (1998 MagyarNagyLex. C5819, 210).

2. ’az ún. festő csülleng vmely része, kül. levele mint textília színezéséhez haszn. kék festék alapanyaga’ ❖ Öt akós bográcsban 3 1/2 akó tiszta lágy vizet forraltatunk, akkor bele a tiszta csüllenget, széles lapiczkával addig nyomatjuk mélyen, mig a bogrács majd csordultig telik (1847 Hetilap CD61) | a csüllengcsávát indigóból, csüllengből, krappból, korpából, oltott mészből és forró vizből készítik (1895 PallasLex. CD02) | csüllenggel kékre festett fonál (1991 Magyar néprajz CD47).

3. (nyj) ’kisebb szőlőfürt, biling’ ❖ Tsilleng: filleng, fürtötske. Tsilleng-szll (1792 Kisded szótár C0816, 244) | Csilleng (növ.), satnya, kevés-szemü szőllőfürt Eger vidékén (1893 PallasLex. CD02) | A kisméretű, hiányos szemű szőlőfürt É-Mo.-on billeng, csilleng, filleng (1982 NéprajziLex. CD47).

4. (rég) ’vminek a lecsüngő (alkat)része v. dísze’ ❖ Fitylék […] figg, függ, tsilleng, tóldalék, fityelék (1792 Kisded szótár C0816, 62) | az óraláncáról lefüggő csilingek egyike Szent György-pénz (1875 Jókai Mór CD18) | a sok csengő-bongó csülleng csilingelt, ahányat mozdult a fejével (1886 Jókai Mór CD18).

ÖE: ~festék, ~kék.

Vö. CzF. ~, festőcsülleng; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. csiling, csilleng

csiling lásd csülleng
csülleng főnév 3B1
csiling 3B2 (rég v. nyj)
csilleng 3B1 (rég v. nyj)
1. (Növ is)
Európától Közép-Ázsiáig honos, sárga fürtvirágzatú, becőtermésű lágy szárú növény, kül. az ún. festő csülleng fajba (Isatis tinctoria) tartozó, akár 1,5 méteresre is megnövő, korábban a leveléből kinyerhető festékanyagért termesztett, hosszúkás levelű, lecsüngő termésű növény
Tsülleng. Tásk.táskája lántsás-ſzálas, tsorba végű, ki nem nyíló, letsüggő
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
a csüllengnek három év alatt egyszer kell szántani, magvát egyszer veteményezni, az anil [= indigócserje] pedig e munkákat minden esztendőn megkivánja
(1847 Hetilap)
Csülleng (Isatis tinctoria L.Linnaeus), a keresztes viráguak családjába tartozó festő növény
(1893 PallasLex.)
hozott nekem mindent, ami az íráshoz, rajzoláshoz szükséges: írólapnak való papirusz-leveleket […]; tintának elhozta a tengerből a kalamájót [ti. kalmárt, vagyis ún. tízkarú polipot], a szépiát; festéknek fölkereste az alkarmast, a csüllangot, a borbolyagyökeret
(1904 Jókai Mór)
Magyarországon az 1700-as évek közepére már szinte minden városban működtek festőmesterek, és a divatos, nyomott kelmék hamar meghódították a közönséget. A technológiában ugyanakkor gyors változások zajlottak le: a csüllenget, ezt a hagyományos kék színezőnövényt kiszorította az indigó
(1998 Lakáskultúra)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈az ilyen lágy szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉
Tsülleng. (Isatis)
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
Magyar csülleng. Isatis praecox Kit.Kitaibel
(1902 Wagner János)
csülleng (Isatis): a keresztesvirágúak családjába tartozó növénynemzetség
(1998 MagyarNagyLex.)
2.
az ún. festő csülleng vmely része, kül. levele mint textília színezéséhez haszn. kék festék alapanyaga
Öt akós bográcsban 3 1/2 akó tiszta lágy vizet forraltatunk, akkor bele a tiszta csüllenget, széles lapiczkával addig nyomatjuk mélyen, mig a bogrács majd csordultig telik
(1847 Hetilap)
a csüllengcsávát indigóból, csüllengből, krappból, korpából, oltott mészből és forró vizből készítik
(1895 PallasLex.)
csüllenggel kékre festett fonál
(1991 Magyar néprajz)
3. (nyj)
kisebb szőlőfürt, biling
Tsilleng: filleng, fürtötske. Tsilleng-szll
(1792 Kisded szótár)
Csilleng (növ.növény), satnya, kevés-szemü szőllőfürt Eger vidékén
(1893 PallasLex.)
A kisméretű, hiányos szemű szőlőfürt ÉÉszak-Mo.Magyarország-on billeng, csilleng, filleng
(1982 NéprajziLex.)
4. (rég)
vminek a lecsüngő (alkat)része v. dísze
Fitylék […] figg, függ, tsilleng, tóldalék, fityelék
(1792 Kisded szótár)
az óraláncáról lefüggő csilingek egyike Szent György-pénz
(1875 Jókai Mór)
a sok csengő-bongó csülleng csilingelt, ahányat mozdult a fejével
(1886 Jókai Mór)
ÖE: csüllengfesték, csüllengkék
Vö. CzF. ~, festőcsülleng; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. csiling, csilleng

Beállítások