csillagjárás fn 4A

1. (rég, átv is) ’a csillagoknak égi pályájukon való mozgása’ ❖ Tsillag járás. Motus siderum, Corporum coelestium cursus (1803 Sándor István C3667, 400) | felkerekedik az egész fegyverfogható legénység, […] s megindul a tündérszarvas, a vezércsillag meg a turulmadár után, vagy hajóra ül, s megy a csillagjárás után (1886 Jókai Mór CD18) | az üstökös megjelenése se azt jelenti, hogy most már megváltozik a csillagjárás rendje (1900 Budapesti Napló máj. 8. C5243, 6) | kiolvasták a csillagjárásból a politikai jósok, hogy a radikális átalakulások ígéretét az akkor rekord-népszerűségű Jelcinnek kell(ene) megvalósítania (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. (nyj) ’karácsonyhoz v. vízkereszthez kapcsolódó népszokás, amelyben a bibliai háromkirályokat v. pásztorokat megszemélyesítő szereplők házról házra járva köszöntést mondanak, énekelnek és adományokat gyűjtenek’ ❖ Vizkereszti csillagjárás (1857 Májer István C3010, 210) | Azok az ünnepi szokások, melyek [Tirolban] újév és vízkereszt, tehát a második és harmadik füstölő éjjel napján járatosak, a […] „csillagjárás” (Sternsingen) kivételével már inkább világi jellegűek (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Szorosan a betlehemes játékhoz tartozik a vízkereszti csillagjárás. A szereplők ruházata azonos, a személyek angyalok és pásztorok (1939 Dégh Linda C6946, 88) | A háromkirályozásnak, csillagozásnak, csillagjárásnak több formája volt a 19. század végén. Egyik típusa a színjátékszerű Heródes-játék, amely különösen a magyarországi németek körében volt kedvelt (1990 Magyar néprajz CD47).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÚMTsz.

csillagjárás főnév 4A
1. (rég, átv is)
a csillagoknak égi pályájukon való mozgása
Tsillag járás. Motus siderum, Corporum coelestium cursus
(1803 Sándor István)
felkerekedik az egész fegyverfogható legénység, […] s megindul a tündérszarvas, a vezércsillag meg a turulmadár után, vagy hajóra ül, s megy a csillagjárás után
(1886 Jókai Mór)
az üstökös megjelenése se azt jelenti, hogy most már megváltozik a csillagjárás rendje
(1900 Budapesti Napló máj. 8.)
kiolvasták a csillagjárásból a politikai jósok, hogy a radikális átalakulások ígéretét az akkor rekord-népszerűségű Jelcinnek kell(ene) megvalósítania
(1995 Magyar Hírlap)
2. (nyj)
karácsonyhoz v. vízkereszthez kapcsolódó népszokás, amelyben a bibliai háromkirályokat v. pásztorokat megszemélyesítő szereplők házról házra járva köszöntést mondanak, énekelnek és adományokat gyűjtenek
Vizkereszti csillagjárás
(1857 Májer István)
Azok az ünnepi szokások, melyek [Tirolban] újév és vízkereszt, tehát a második és harmadik füstölő éjjel napján járatosak, a […] „csillagjárás” (Sternsingen) kivételével már inkább világi jellegűek
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Szorosan a betlehemes játékhoz tartozik a vízkereszti csillagjárás. A szereplők ruházata azonos, a személyek angyalok és pásztorok
(1939 Dégh Linda)
A háromkirályozásnak, csillagozásnak, csillagjárásnak több formája volt a 19. század végén. Egyik típusa a színjátékszerű Heródes-játék, amely különösen a magyarországi németek körében volt kedvelt
(1990 Magyar néprajz)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÚMTsz.

Beállítások