csintalanság fn 3A8

1. ’fegyelmezetlen élénkség, szertelenség, pajkosság mint tulajdonság, ill. mint kedélyállapot’ ❖ [a festő a képen véletlenül-e] vagy csintalanságból, a tisztecske jobbjára egy gömpölymadarat [= süvöltőt] ültete (1817 Kazinczy Ferenc 7163003, 43) | csintalanságában lapdájával néha hátba vágja (1876 Csiky Gergely C0799, 157) | Híres rossz tanulók voltunk az iskolában, tanárok rémei – nem csintalanságunk miatt, mert a családon kívül aránylag békés és szelíd természetünk került előtérbe (1977 Szentágothai János CD50).

1a. (/gúny) ’fegyelmezetlenül élénk, szertelen, pajkos személy által elkövetett, rendsz. vkinek a megtévesztése, zavarba ejtése, bosszantása céljából végrehajtott cselekedet, csíny’ ❖ ellenem […] Londonban tett tsintalanságimért boszszú-állásodot jelentetted (1777 Bornemisza János ford. C1151, 79) | a jó öreg nem győzte előszámlálni fiam csintalanságait (1846 Petőfi Sándor 8366446, 58) | Semmi csintalanságot ne tegyetek. Blanka, vigyázz rájok, mindjárt itthon leszek (1898 Kacziány Géza 8216005, 19) | Jó néhány kevéssé ismert eseményre is fény derül e beszélgetésekben: például az 1962-es novocserkasszkira, amikor a KGB a sztrájkoló bányászok közé lövetett és más hasonló csintalanságokra (1996 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég) ’könnyelműen hősködő, virtuskodó viselkedés, magatartás’ ❖ sok tsintalanságból vétett inkább, hogy sem gonoszságból (1780 Magyar Hírmondó C0268, 524) | a magyar legény csintalanságból imitt-amott egy tinót elbillent (1848 Arany János C0641, 530).

2a. (rég)(virtuskodásból, féktelenségből elkövetett) komolyabb törvénysértés’ ❖ ? Nagy ſzégyen, gyalázat, illyetén gazságot elkvetni, illy tsintalanságot tselekedni (1776 Klein Efraim 7182001, 220) | némelly el-követett iúsági tsintalanságokért, el-hagyá hazáját (1783 Magyar Hírmondó C0271, 644) | Hogyha a’ Biró a’ Per el-itéléſekor, akár pedig az appelláláskor avagy leg-föbb meg-visgáláskor, az egy vagy a’ más Félnek, nyilván való igazságtalanságát, vagy valami ſzembe-tünö tsintalanságát éſzre-veendö az ollyan Félt, a’ melly vétkesnek találtatik, az Ügyeſzével együtt illendö Pénzbéli, vagy ha a’ ſors, és állapot meg-engedi, teſti büntetéel büntee (1788 Cházár András ford. C1220, 290).

3. (szépítő is) ’rendsz. a másik nemmel kapcs. pajzánság, dévajkodás, incselkedő viselkedés mint tulajdonság, ill. mint kedélyállapot’ ❖ Erzsikén, a Kálmánnal folytatott beszélgetés utóhatása alatt […] erőt vett a csintalanság ördöge (1881 Vajkay Károly C4675, 189) | [Erósz] szép gyermek-iú, […] tele egyrészt pajzánsággal és csintalansággal, másrészt kegyetlen hajlandósággal arra, hogy istent embert egyaránt kínozzon (1902 ÓkoriLex. CD28) | – Nem restelled magad? […] Buzog az a parázna véred, te szégyentelen! […] Kuncogtak a lányok, kuncogtak az asszonyok, mert az emberféle olyan teremtmény, hogy a csintalanság a halál küszöbén is jólesik a lelkének (1953 Kolozsvári Grandpierre Emil 9343002, 209).

3a. (/szépítő) ’pajzán, dévaj, incselkedő megnyilvánulás, cselekedet’ ❖ hallyad az el-adó leányoknak cntalanságaikat. Ezek (Etelének, és Etelkának ſzerelmekrl gyanakodván) illyeket meréſzlettek dallani (1786 Dugonics András 7087013, 206) | a marquis számtalan élczekbe, s csintalanságokba ment által, miket alig lehetne leirni. Az iu hölgy tele torokkal nevetett azokon (1860 Képes Újság 8641001, 436) | Isten nyugtassa szögény öreganyámat, mindég azt hallottam tőle, hogy ettől [ti. a disznóvelőtől] mindég csókolódzhatnékja van az asszonynak. Mátyás sohse hallott ilyent az öreganyjától, […] csak azért fogta rá ezt a csintalanságot, mert kellő mederben akarta tartani a társalgást (1927 Móra Ferenc C3205, 108) | A pezsgő különféle csintalanságokra való hajlamot öntött beléje. Így például elhatározta, hogy még nem hajtat haza, hanem elszánkózik Karolina Ivanovnához, egy […] hölgyismerőséhez (1948 Makai Imre ford.–Gogol 9418002, 94).

4. (rég) ’ápolatlanság, rendetlenség, piszkosság mint vkinek, vminek a tulajdonsága v. állapota’ ❖ a’ lakosok sokasága és házi tsintalansága (1788 Decsy Sámuel C1381, 73) | mind a’ roſzſz eleſég, mind az ltözetnek módja és tsíntalanſága így el-hatalmaztatta közöttök a’ bél-pokloſságot (1790 Mindenes Gyűjtemény 7457041, 148) | [a város kisebb, félreeső utcáiban] az Olasz csintalanság [virágzik] (1822 Zsebkönyv C4585, 160).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csín; ÉKsz.; SzT.

csintalanság főnév 3A8
1.
fegyelmezetlen élénkség, szertelenség, pajkosság mint tulajdonság, ill. mint kedélyállapot
[a festő a képen véletlenül-e] vagy csintalanságból, a tisztecske jobbjára egy gömpölymadarat [= süvöltőt] ültete
(1817 Kazinczy Ferenc)
csintalanságában lapdájával néha hátba vágja
(1876 Csiky Gergely)
Híres rossz tanulók voltunk az iskolában, tanárok rémei – nem csintalanságunk miatt, mert a családon kívül aránylag békés és szelíd természetünk került előtérbe
(1977 Szentágothai János)
1a. (/gúny)
fegyelmezetlenül élénk, szertelen, pajkos személy által elkövetett, rendsz. vkinek a megtévesztése, zavarba ejtése, bosszantása céljából végrehajtott cselekedet, csíny
ellenem […] Londonban tett tsintalanságimért boszszú-állásodot jelentetted
(1777 Bornemisza János ford.)
a jó öreg nem győzte előszámlálni fiam csintalanságait
(1846 Petőfi Sándor)
Semmi csintalanságot ne tegyetek. Blanka, vigyázz rájok, mindjárt itthon leszek
(1898 Kacziány Géza)
Jó néhány kevéssé ismert eseményre is fény derül e beszélgetésekben: például az 1962-es novocserkasszkira, amikor a KGBКомитет государственной безопасности ’Állambiztonsági Bizottság’ a sztrájkoló bányászok közé lövetett és más hasonló csintalanságokra
(1996 Magyar Hírlap)
2. (rég)
könnyelműen hősködő, virtuskodó viselkedés, magatartás
sok tsintalanságból vétett inkább, hogy sem gonoszságból
(1780 Magyar Hírmondó)
a magyar legény csintalanságból imitt-amott egy tinót elbillent
(1848 Arany János)
2a. (rég)
(virtuskodásból, féktelenségből elkövetett) komolyabb törvénysértés
?
Nagy ſzégyen, gyalázat, illyetén gazságot elkvetni, illy tsintalanságot tselekedni
(1776 Klein Efraim)
némelly el-követett iúsági tsintalanságokért, el-hagyá hazáját
(1783 Magyar Hírmondó)
Hogyha a’ Biró a’ Per el-itéléſekor, akár pedig az appelláláskor avagy leg-föbb meg-visgáláskor, az egy vagy a’ más Félnek, nyilván való igazságtalanságát, vagy valami ſzembe-tünö tsintalanságát éſzre-veendö az ollyan Félt, a’ melly vétkesnek találtatik, az Ügyeſzével együtt illendö Pénzbéli, vagy ha a’ ſors, és állapot meg-engedi, teſti büntetéel büntee
(1788 Cházár András ford.)
3. (szépítő is)
rendsz. a másik nemmel kapcs. pajzánság, dévajkodás, incselkedő viselkedés mint tulajdonság, ill. mint kedélyállapot
Erzsikén, a Kálmánnal folytatott beszélgetés utóhatása alatt […] erőt vett a csintalanság ördöge
(1881 Vajkay Károly)
[Erósz] szép gyermek-iú, […] tele egyrészt pajzánsággal és csintalansággal, másrészt kegyetlen hajlandósággal arra, hogy istent embert egyaránt kínozzon
(1902 ÓkoriLex.)
– Nem restelled magad? […] Buzog az a parázna véred, te szégyentelen! […] Kuncogtak a lányok, kuncogtak az asszonyok, mert az emberféle olyan teremtmény, hogy a csintalanság a halál küszöbén is jólesik a lelkének
(1953 Kolozsvári Grandpierre Emil)
3a. (/szépítő)
pajzán, dévaj, incselkedő megnyilvánulás, cselekedet
hallyad az el-adó leányoknak cntalanságaikat. Ezek (Etelének, és Etelkának ſzerelmekrl gyanakodván) illyeket meréſzlettek dallani
(1786 Dugonics András)
a marquis számtalan élczekbe, s csintalanságokba ment által, miket alig lehetne leirni. Az iu hölgy tele torokkal nevetett azokon
(1860 Képes Újság)
Isten nyugtassa szögény öreganyámat, mindég azt hallottam tőle, hogy ettől [ti. a disznóvelőtől] mindég csókolódzhatnékja van az asszonynak. Mátyás sohse hallott ilyent az öreganyjától, […] csak azért fogta rá ezt a csintalanságot, mert kellő mederben akarta tartani a társalgást
(1927 Móra Ferenc)
A pezsgő különféle csintalanságokra való hajlamot öntött beléje. Így például elhatározta, hogy még nem hajtat haza, hanem elszánkózik Karolina Ivanovnához, egy […] hölgyismerőséhez
(1948 Makai Imre ford.Gogol)
4. (rég)
ápolatlanság, rendetlenség, piszkosság mint vkinek, vminek a tulajdonsága v. állapota
a’ lakosok sokasága és házi tsintalansága
(1788 Decsy Sámuel)
mind a’ roſzſz eleſég, mind az ltözetnek módja és tsíntalanſága így el-hatalmaztatta közöttök a’ bél-pokloſságot
(1790 Mindenes Gyűjtemény)
[a város kisebb, félreeső utcáiban] az Olasz csintalanság [virágzik]
(1822 Zsebkönyv)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csín; ÉKsz.; SzT.

Beállítások