csínytevő mn és fn 1C

I. mn

’vmely pajkos, es. törvénysértő csínyt elkövető 〈személy, kül. gyermek〉’ ❖ A csintevő leányok földre sütöték szemöket (1875 Győry Vilmos ford.–Cervantes Saavedra C1977, 408) | A szegény öreg császár, a csínytevő gyermek örömével vallotta meg, hogy biz ezt ő írta alá (1900 A magyar anekdotakincs C4254, 37) | Csínytevő katonák ide szöktek a lengyel részbe a büntetés elől (1908–1910 Mikszáth Kálmán CD04) | A csínytevő gyermeknek valaha ellátták a baját (1998 Magyar Hírlap CD09).

a. ’ilyen személyre jellemző 〈tulajdonság〉’ ❖ Az ártatlanság, naivság, csínytevő hajlam derűs jelenetei [Gárdonyi] humorának gazdag forrásai (1940 Pintér Jenő CD44) | [Pap Károly] nem volt csodagyerek; iskolatársai éles eszével együtt emlegetik csínytevő vásottságát, jószívével indulatos verekedőkedvét (1959 Keresztury Dezső CD52) | A társaság központja lett és szatírizáló, csínytevő természete miatt [Radákovits Józsefet] a Vas Gereben csúfnévvel ruházták fel, amit később írói álnévként is használt (1960 Erdei László CD52).

II. fn

’vmely pajkos, es. törvénysértő csíny elkövetője, ill. olyan személy, aki gyakr. követ el ilyen csínyeket’ ❖ Pecsenyére éhezett meg a diák, azért belopódzik a professora udvarára, lekullantja [= leüti] annak lúdját s köpönyege alá szorítván viszi hazafelé. A professzor pedig meglátván a csíntevőt, kiabál utána, hogy álljon meg! (1860 Szokoly Viktor C4051, 44) | Én pedig folyvást arra gondoltam: no most ez, amilyen maliciózus csíntevő, megteszi, hogy bevezet valami liszttartó hombárba, rám zárja az ajtaját, s otthágy reggelig (1865 Jókai Mór CD18) | pajkos tanítványa egyszer éjjelre rozsolisos palaczkját tentásüveggel cserélte ki s a belőle gyanutlanul kortyintó tentás szájjal szidta a csínytevőt (1916 Dézsi Lajos CD55) | Az idő tájt Kuragin is, Dolohov is nagy hírességnek számított a pétervári korhelyek és csínytevők világában (1954 Makai Imre ford.–Tolsztoj² 9418007, 47) | az iúsági bűnözést is csírájában kell elfojtani, hogy a fiatalkorú csínytevőből ne válhassék felnőtt korára kemény bűnöző (1997 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

csínytevő melléknév és főnév 1C
I. melléknév
vmely pajkos, es. törvénysértő csínyt elkövető 〈személy, kül. gyermek〉
A csintevő leányok földre sütöték szemöket
(1875 Győry Vilmos ford.Cervantes Saavedra)
A szegény öreg császár, a csínytevő gyermek örömével vallotta meg, hogy biz ezt ő írta alá
(1900 A magyar anekdotakincs)
Csínytevő katonák ide szöktek a lengyel részbe a büntetés elől
(1908–1910 Mikszáth Kálmán)
A csínytevő gyermeknek valaha ellátták a baját
(1998 Magyar Hírlap)
a.
ilyen személyre jellemző 〈tulajdonság〉
Az ártatlanság, naivság, csínytevő hajlam derűs jelenetei [Gárdonyi] humorának gazdag forrásai
(1940 Pintér Jenő)
[Pap Károly] nem volt csodagyerek; iskolatársai éles eszével együtt emlegetik csínytevő vásottságát, jószívével indulatos verekedőkedvét
(1959 Keresztury Dezső)
A társaság központja lett és szatírizáló, csínytevő természete miatt [Radákovits Józsefet] a Vas Gereben csúfnévvel ruházták fel, amit később írói álnévként is használt
(1960 Erdei László)
II. főnév
vmely pajkos, es. törvénysértő csíny elkövetője, ill. olyan személy, aki gyakr. követ el ilyen csínyeket
Pecsenyére éhezett meg a diák, azért belopódzik a professora udvarára, lekullantja [= leüti] annak lúdját s köpönyege alá szorítván viszi hazafelé. A professzor pedig meglátván a csíntevőt, kiabál utána, hogy álljon meg!
(1860 Szokoly Viktor)
Én pedig folyvást arra gondoltam: no most ez, amilyen maliciózus csíntevő, megteszi, hogy bevezet valami liszttartó hombárba, rám zárja az ajtaját, s otthágy reggelig
(1865 Jókai Mór)
pajkos tanítványa egyszer éjjelre rozsolisos palaczkját tentásüveggel cserélte ki s a belőle gyanutlanul kortyintó tentás szájjal szidta a csínytevőt
(1916 Dézsi Lajos)
Az idő tájt Kuragin is, Dolohov is nagy hírességnek számított a pétervári korhelyek és csínytevők világában
(1954 Makai Imre ford.Tolsztoj²)
az iúsági bűnözést is csírájában kell elfojtani, hogy a fiatalkorú csínytevőből ne válhassék felnőtt korára kemény bűnöző
(1997 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások