csiripel ige 1bcsiribel, csiripol, csirippel, csirpel

1. tn ’〈madár, kül. veréb〉(hosszasan), szaggatottan ismétlődő magas hangot hallat’ ❖ Ti is pajkos verebek, kergeſsétek eggymást a’ rósa-kerítéſenn, ’s tsiripoljatok ingadozó ágainn (1785 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner 7163041, 51) | a’ Verebek, és egyéb Madarak ſzeretnek rajta [ti. a bodzafán] tsiripelni (1797 Veszelszki Antal 7375003, 395) | Csiribelnek a fán a kis madárkák (1858 Vasárnapi Újság CD56) | csiripölő verebek (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Veréb csirippol és veréb csirippel (1928 Kosztolányi Dezső ford.–Mell CD10) | közeleg a tavasz: egyre többet csiripelnek a madarak (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. ts (irod) ’〈madár〉 ilyen hangon mond, énekel vmit’ ❖ Örömmel tsiripolja az eggyik [madár] eggygy énekét (1791 Vályi András ford.–Wieland C7076, 116) | No de mind-ez mende monda Nem egyéb: Ha bár egyre csiripolja A veréb (1856 Vasárnapi Újság CD56) | nyájasan csiripelték a verebek: „Jó reggelt, ezredes úr, jó reggelt!” (1894 Mikszáth Kálmán CD04) | „Még az is csak fenevad, aki a legkülönb köztetek!…” – csiripelik fölöttünk a verebek és csipogják körülöttünk a csirkék (1911 Ambrus Zoltán CD10) | a nyamvadt verebek nápolyi slágereket kezdenek csiripelni a flaszteron (1973 A közhely természetrajza 1066004, 328).

1b. tn (ritk) ’〈más állat〉 erre emlékeztető, éles, vékony hangot hallat’ ❖ [A monda szerint] egy nagy éhség alkalmával I. Hatto (megh. 913.) vagy II. Hatto (megh. 970.) mainzi érsek egy csürbe hajtatta össze a szükölködőket és megégettette őket, mire jajveszékelésükre gunyolva megjegyezte, hogy az egerek csiripolnak. Erre az Isten egereket küldött rá (1893 PallasLex. CD02) | a kisebb amerikai majmoknál, melyek verebek módjára csiripelnek, egyszerű, vékony nyelvcsontot találunk (1929 Az állatok világa ford. CD46).

2. tn (irod) ’〈madárhang〉 élesen, szaporán szól, ill. 〈arra emlékeztető más hang〉 hallatszik, hangzik’ ❖ az erdőben ezer madárhang csiripel (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | Érezhetett volna a vakember a hangban […] csiripelő csengettyűszót, amely a szatócs boltja felől hangzik estenden (1921 Krúdy Gyula CD54) | Bár én feledhetném el […] ezt a rossz, hiú, szívtelen asszonyt… a szemét, amely itt ég a szívemben, azt a csiripelő hangját (1937 Földi Mihály CD10).

3. tn (kissé rég, irod) ’〈rovar, kül. tücsök〉 változatlan magasságú, vékony(, éles, messze hangzó) hangot hallat; ciripel’ ❖ Tsirippolni, Ge. Zirpen (1816 Gyarmathi Sámuel C1948, 83) | Egy ugató eb, egy vijjongó madár, egy csiripelő prücsök nincs emberjáró kerületben (1868 Jókai Mór C2280, 204) | Szöcske csirpel vidoran (1921 Kosztolányi Dezső ford.–Shelley 9359438, 46) | a mezőkön brekeg a béka és csiripel a tücsök (1939 Nagy Lajos CD10).

4. tn (tárgyragos határozóval is) (biz)(feleslegesen) sokat beszél, fecseg, ill. élénken, könnyedén beszélget, társalog, cseveg’ ❖ nem csiripolník arrúl annyit, ha nem szeretnélek annyira (1772 Barcsay Ábrahám 7019031, 25) | a kávéházakba csoporttal csiripol a nemes gavallérság (1793 Csokonai Vitéz Mihály C1325, 630) | [A gyerekek] csiripolnak szakadatlan (1886 Jakab Ödön C2194, 13) | amíg a vonat az állomáson állt, igen sokat beszélgettek, csiripeltek (1913 Krúdy Gyula CD54) | mindenki arról a fránya [költségvetési] kiigazításról beszél. Erről csiripel az összes kutatóintézet (1999 Magyar Hírlap CD09).

4a. ts (biz) ’ilyen módon mond, közöl vmit’ ❖ A névtelen helyreigazítónak – […] bármit csiripoltak utána mások a Nyr.-ben […] – nincs igazsága (1905 Magyar Nyelv C0357, 230) | – Hordár? – szólt Válófélia, mikor a zaj elült – úgy látszik, nem jön a Sápadt Grófné. – Úgy látszik – csiripelte Bibi (1918 Réti Ödön CD10) | a politika iránt kevéssé érdeklődők is hallották már csiripelni, hogy a pénzügy, a gazdaság, a belügy, a kultúra vagy az egészségügy […] élére a Fidesz állított ugyan jelöltet, de nem fideszes politikust (1998 Magyar Hírlap CD09).

Sz: csiripelés.

Vö. CzF. csiribel, ~, csiripol; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. ~, csiriplő, csiripol

csiripel ige 1b
csiribel 1b
csiripol 1a
csirippel 1b
csirpel 1b
1. tárgyatlan
〈madár, kül. veréb〉 (hosszasan), szaggatottan ismétlődő magas hangot hallat
Ti is pajkos verebek, kergeſsétek eggymást a’ rósa-kerítéſenn, ’s tsiripoljatok ingadozó ágainn
(1785 Kazinczy Ferenc ford.Gessner)
a’ Verebek, és egyéb Madarak ſzeretnek rajta [ti. a bodzafán] tsiripelni
(1797 Veszelszki Antal)
Csiribelnek a fán a kis madárkák
(1858 Vasárnapi Újság)
csiripölő verebek
(1858 Vasárnapi Újság)
Veréb csirippol és veréb csirippel
(1928 Kosztolányi Dezső ford.Mell)
közeleg a tavasz: egyre többet csiripelnek a madarak
(1997 Magyar Hírlap)
1a. tárgyas (irod)
〈madár〉 ilyen hangon mond, énekel vmit
Örömmel tsiripolja az eggyik [madár] eggygy énekét
(1791 Vályi András ford.Wieland)
No de mind-ez mende monda Nem egyéb: Ha bár egyre csiripolja A veréb
(1856 Vasárnapi Újság)
nyájasan csiripelték a verebek: „Jó reggelt, ezredes úr, jó reggelt!”
(1894 Mikszáth Kálmán)
„Még az is csak fenevad, aki a legkülönb köztetek!…” – csiripelik fölöttünk a verebek és csipogják körülöttünk a csirkék
(1911 Ambrus Zoltán)
a nyamvadt verebek nápolyi slágereket kezdenek csiripelni a flaszteron
(1973 A közhely természetrajza)
1b. tárgyatlan (ritk)
〈más állat〉 erre emlékeztető, éles, vékony hangot hallat
[A monda szerint] egy nagy éhség alkalmával I. Hatto (megh.meghalt 913.) vagy II. Hatto (megh.meghalt 970.) mainzi érsek egy csürbe hajtatta össze a szükölködőket és megégettette őket, mire jajveszékelésükre gunyolva megjegyezte, hogy az egerek csiripolnak. Erre az Isten egereket küldött rá
(1893 PallasLex.)
a kisebb amerikai majmoknál, melyek verebek módjára csiripelnek, egyszerű, vékony nyelvcsontot találunk
(1929 Az állatok világa ford.)
2. tárgyatlan (irod)
〈madárhang〉 élesen, szaporán szól, ill. 〈arra emlékeztető más hang〉 hallatszik, hangzik
az erdőben ezer madárhang csiripel
(1882 Mikszáth Kálmán)
Érezhetett volna a vakember a hangban […] csiripelő csengettyűszót, amely a szatócs boltja felől hangzik estenden
(1921 Krúdy Gyula)
Bár én feledhetném el […] ezt a rossz, hiú, szívtelen asszonyt… a szemét, amely itt ég a szívemben, azt a csiripelő hangját
(1937 Földi Mihály)
3. tárgyatlan (kissé rég, irod)
〈rovar, kül. tücsök〉 változatlan magasságú, vékony(, éles, messze hangzó) hangot hallat; ciripel
Tsirippolni, Ge.germanice ’németül’ Zirpen
(1816 Gyarmathi Sámuel)
Egy ugató eb, egy vijjongó madár, egy csiripelő prücsök nincs emberjáró kerületben
(1868 Jókai Mór)
Szöcske csirpel vidoran
(1921 Kosztolányi Dezső ford.Shelley)
a mezőkön brekeg a béka és csiripel a tücsök
(1939 Nagy Lajos)
4. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is) (biz)
(feleslegesen) sokat beszél, fecseg, ill. élénken, könnyedén beszélget, társalog, cseveg
nem csiripolník arrúl annyit, ha nem szeretnélek annyira
(1772 Barcsay Ábrahám)
a kávéházakba csoporttal csiripol a nemes gavallérság
(1793 Csokonai Vitéz Mihály)
[A gyerekek] csiripolnak szakadatlan
(1886 Jakab Ödön)
amíg a vonat az állomáson állt, igen sokat beszélgettek, csiripeltek
(1913 Krúdy Gyula)
mindenki arról a fránya [költségvetési] kiigazításról beszél. Erről csiripel az összes kutatóintézet
(1999 Magyar Hírlap)
4a. tárgyas (biz)
ilyen módon mond, közöl vmit
A névtelen helyreigazítónak – […] bármit csiripoltak utána mások a Nyr.Magyar Nyelvőr-ben […] – nincs igazsága
(1905 Magyar Nyelv)
– Hordár? – szólt Válófélia, mikor a zaj elült – úgy látszik, nem jön a Sápadt Grófné. – Úgy látszik – csiripelte Bibi
(1918 Réti Ödön)
a politika iránt kevéssé érdeklődők is hallották már csiripelni, hogy a pénzügy, a gazdaság, a belügy, a kultúra vagy az egészségügy […] élére a Fidesz állított ugyan jelöltet, de nem fideszes politikust
(1998 Magyar Hírlap)
Sz: csiripelés
Vö. CzF. csiribel, ~, csiripol; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. ~, csiriplő, csiripol

Beállítások