csiribiri mn és fn 1B1

I. mn (/nyj)

1. ’jelentéktelen, semmirekellő, hitvány 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ az ollyan tsiri-biri Aufkleristák [= felvilágosultak] […] nagy vakmerség nélkl szembe nem szállhatnak [velük] (1788 Szaitz Leó C3792, 183) | A legalacsonyabb csiribiri, hajhász, uzsora-söpredék (1847 Hetilap CD61) | Nagy fénye van a koronának, ugy csalja magához a csiribiri embert, mint villanylámpa esténként a szunyogot (1901 Eötvös Károly C1611, 83) | se osztó, se szorzó csiribiri emberek (1934 Móra Ferenc C3203, 98).

1a. ’kis termetű, apró, ill. fiatal 〈személy〉’ ❖ Osztán: az ilj’ csiri-biri gyermekeket Mért adták ilj hamar férjhez szegényeket (1803 Nagy Sámuel² C3292, 60) | csiri-biri = apró (1881 Kálmány Lajos C2481, 212) | Újdonság is van a darabban [ti. a Csiribiri címűben]: egy Móricznál eddig új alak: a csiribiri kis lány, aki most próbálja ki mulatságos balsikerrel, az asszonyi ármány mesterkedéseit (1915 Schöpflin Aladár CD10) | hamvazószerdára virradó éjszaka az apró csiri-biri kölkök, a legények kolompolva végigkiabálják az utcát (1956 Gunda Béla C6582, 106).

2. ’vézna, fejletlen, ill. értéktelen, haszontalan 〈állat〉, ill. ilyen állatokból álló 〈csoport〉’ ❖ jobb, ha egy jó [méh]rajod lesz, mint a’ sok tsiri-biri, semmire valók, a’ mellyeknek se’ mézek’, se’ viaszok’ hasznát nem veheted (1782 Veszelszki Antal C4462, 34) | Nálunk csak ritkaságkép fordult elő, hogy valamely gazda négy csiribiri ökröt fogott szekerébe, másutt pedig közönséges volt, hogy a gazdák közől sokan czimeres négy ökrön szántottak (1873 Táncsics Mihály C4680, 41) | holmi csiribiri vadra ne vesztegesse a töltést (1899 Kemechey Jenő C2587, 44).

2a. ’silány, vacak, értéktelen 〈tárgy〉’ ❖ rajta vész a’ Váltón a’ sok Tzipő pillangóknak [= cipőre dísznek tett fémlemezeknek] való tsiri biri pénz (1792 Mátyási József 7221026, 85) | Nem te akartál kirándulni ma csiribiri Kupferstich [= rézkarc] iránt? (1916 Babits Mihály CD10) | Szegényeknek való, lenézett, egyszerű, haszontalan „csiribiri” étel volt mindig a csiripiszli. […] Csak akkor ették ezt a „csiribiri” ételt, ha rákényszerültek (1960 Dömötör Sándor C6011, 373).

3. (pejor is) ’jelentéktelen, említésre sem méltó, apró-cseprő 〈dolog〉’ ❖ holmi tsiri-biri ſzana-ſzét tett tözekezéseket [= tőzegásásokat] (1796 Vizsgálódó Magyar Gazda 7494004, 398) | nem tartotta érdemesnek erre a sok haszontalan csiribiri kérdésre felelni (1854 Jókai Mór C2244, 50) | [Ónody Géza nem] tartotta méltóságához illőnek, hogy minden csiribiri-ügyben az újságban szerepeljen (1931 Krúdy Gyula CD54) | csiribiri mn. ’aprócseprő, csip-csup’ (1957 Szegedi szótár C6400, 251).

II. fn (rég, ritk)

’apró-cseprő, jelentéktelen, értéktelen dolog, ill. silány tárgyak együttese’ ❖ Azt tartom hogy elég újságot írtam, nem akarom a’ csiri birikkel a’ papirost el fogni (1809 Dessewffy József C2559, 480) | [a nyomdász] zacskós parókával és egyéb piperkőcz csiribiriben jelent meg Sviftnél (1871 Adomatár C0530, 10).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

csiribiri melléknév és főnév 1B1
I. melléknév (/nyj)
1.
jelentéktelen, semmirekellő, hitvány 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉
az ollyan tsiri-biri Aufkleristák [= felvilágosultak] […] nagy vakmerség nélkl szembe nem szállhatnak [velük]
(1788 Szaitz Leó)
A legalacsonyabb csiribiri, hajhász, uzsora-söpredék
(1847 Hetilap)
Nagy fénye van a koronának, ugy csalja magához a csiribiri embert, mint villanylámpa esténként a szunyogot
(1901 Eötvös Károly)
se osztó, se szorzó csiribiri emberek
(1934 Móra Ferenc)
1a.
kis termetű, apró, ill. fiatal 〈személy〉
Osztán: az ilj’ csiri-biri gyermekeket Mért adták ilj hamar férjhez szegényeket
(1803 Nagy Sámuel²)
csiri-biri = apró
(1881 Kálmány Lajos)
Újdonság is van a darabban [ti. a Csiribiri címűben]: egy Móricznál eddig új alak: a csiribiri kis lány, aki most próbálja ki mulatságos balsikerrel, az asszonyi ármány mesterkedéseit
(1915 Schöpflin Aladár)
hamvazószerdára virradó éjszaka az apró csiri-biri kölkök, a legények kolompolva végigkiabálják az utcát
(1956 Gunda Béla)
2.
vézna, fejletlen, ill. értéktelen, haszontalan 〈állat〉, ill. ilyen állatokból álló 〈csoport〉
jobb, ha egy jó [méh]rajod lesz, mint a’ sok tsiri-biri, semmire valók, a’ mellyeknek se’ mézek’, se’ viaszok’ hasznát nem veheted
(1782 Veszelszki Antal)
Nálunk csak ritkaságkép fordult elő, hogy valamely gazda négy csiribiri ökröt fogott szekerébe, másutt pedig közönséges volt, hogy a gazdák közől sokan czimeres négy ökrön szántottak
(1873 Táncsics Mihály)
holmi csiribiri vadra ne vesztegesse a töltést
(1899 Kemechey Jenő)
2a.
silány, vacak, értéktelen 〈tárgy〉
rajta vész a’ Váltón a’ sok Tzipő pillangóknak [= cipőre dísznek tett fémlemezeknek] való tsiri biri pénz
(1792 Mátyási József)
Nem te akartál kirándulni ma csiribiri Kupferstich [= rézkarc] iránt?
(1916 Babits Mihály)
Szegényeknek való, lenézett, egyszerű, haszontalan „csiribiri” étel volt mindig a csiripiszli. […] Csak akkor ették ezt a „csiribiri” ételt, ha rákényszerültek
(1960 Dömötör Sándor)
3. (pejor is)
jelentéktelen, említésre sem méltó, apró-cseprő 〈dolog〉
holmi tsiri-biri ſzana-ſzét tett tözekezéseket [= tőzegásásokat]
(1796 Vizsgálódó Magyar Gazda)
nem tartotta érdemesnek erre a sok haszontalan csiribiri kérdésre felelni
(1854 Jókai Mór)
[Ónody Géza nem] tartotta méltóságához illőnek, hogy minden csiribiri-ügyben az újságban szerepeljen
(1931 Krúdy Gyula)
csiribiri mn.melléknév ’aprócseprő, csip-csup’
(1957 Szegedi szótár)
II. főnév (rég, ritk)
apró-cseprő, jelentéktelen, értéktelen dolog, ill. silány tárgyak együttese
Azt tartom hogy elég újságot írtam, nem akarom a’ csiri birikkel a’ papirost el fogni
(1809 Dessewffy József)
[a nyomdász] zacskós parókával és egyéb piperkőcz csiribiriben jelent meg Sviftnél
(1871 Adomatár)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások