csiszoló fn 1A (Ipar)

1. (jelzőként is) ’csiszolást végző (szak)munkás, iparos’ ❖ Legnagyobb gyémánt volt a világon a nagymogul […], 793 karat sulylyal birt, de ebből a csiszolás közben 500 karátot vesztett, miért a csiszoló életével lakolt (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [A nyomda] Jajcik András csiszoló szaktársunkat […] a jubileumi év alkalmával meleg ünneplésben részesitette (1925 Litografia 2132001, 2) | A fémnyomó valójában „másodkezes”, az összes „fémesnek” – az ötvösnek, a csiszolónak, a zománcozónak, a forgácsolónak stb. – az előmunkása (1998 Lakáskultúra CD39).

2. ’csiszolóműhely’ ❖ Einsiedel (csehül: Mniehov), város Tepl csehországi kerületi kapitányságban, […] jelentékeny szerpentinkőbányákkal és csiszolókkal, sörfőzéssel (1893 PallasLex. CD02) | [meghívnak] egy-egy kiváló képzettségű és tudású gyakorlati szakembert, aki néha két-három héten át oktatja a dolgozókat. Főképpen vonatkozik ez a kokillaöntöde és a csiszoló munkásaira (1970 Szabó Jenő CD52).

3. ’csiszolásra haszn. eszköz v. gép’ ❖ [A fegyver tisztításakor] erősebb rozsdánál a mosóvesszőre vászonrongy tekerendő, mely gorombaéles csiszolóval (Schmirgel) és olajjal jól bekenetik (1880 Vajda János C4643, 16) | Rotációs motor v. körforgógép […]. Ilyenek a műhelyi szerszámgépek közül a maró, eszterga, csiszoló (1929 TolnaiÚjLex. C5732, 140) | [A réz- és bronzművesek] a kiöntött darabokról letisztították a homokszemeket, majd lereszelték az egyenetlenségeket, és végül csiszolókkal fényesre csiszolták (1991 Magyar néprajz CD47).

Ö: fém~, gyémánt~, parkett~, üveg~.

UB: -műhely.

ÖE: ~kő, ~pad.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csiszol; ÉKsz.; ÚMTsz.

csiszoló főnév 1A (Ipar)
1. (jelzőként is)
csiszolást végző (szak)munkás, iparos
Legnagyobb gyémánt volt a világon a nagymogul […], 793 karat sulylyal birt, de ebből a csiszolás közben 500 karátot vesztett, miért a csiszoló életével lakolt
(1860 Vasárnapi Újság)
[A nyomda] Jajcik András csiszoló szaktársunkat […] a jubileumi év alkalmával meleg ünneplésben részesitette
(1925 Litografia)
A fémnyomó valójában „másodkezes”, az összes „fémesnek” – az ötvösnek, a csiszolónak, a zománcozónak, a forgácsolónak stb.s a többi – az előmunkása
(1998 Lakáskultúra)
2.
csiszolóműhely
Einsiedel (csehül: Mniehov), város Tepl csehországi kerületi kapitányságban, […] jelentékeny szerpentinkőbányákkal és csiszolókkal, sörfőzéssel
(1893 PallasLex.)
[meghívnak] egy-egy kiváló képzettségű és tudású gyakorlati szakembert, aki néha két-három héten át oktatja a dolgozókat. Főképpen vonatkozik ez a kokillaöntöde és a csiszoló munkásaira
(1970 Szabó Jenő)
3.
csiszolásra haszn. eszköz v. gép
[A fegyver tisztításakor] erősebb rozsdánál a mosóvesszőre vászonrongy tekerendő, mely gorombaéles csiszolóval (Schmirgel) és olajjal jól bekenetik
(1880 Vajda János)
Rotációs motor v.vagy körforgógép […]. Ilyenek a műhelyi szerszámgépek közül a maró, eszterga, csiszoló
(1929 TolnaiÚjLex.)
[A réz- és bronzművesek] a kiöntött darabokról letisztították a homokszemeket, majd lereszelték az egyenetlenségeket, és végül csiszolókkal fényesre csiszolták
(1991 Magyar néprajz)
UB: -műhely
ÖE: csiszolókő, csiszolópad
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csiszol; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások