alamúz (14A6) l. alamuszi

alamuszi mn 18A5alamúz (rég)

1. ’alattomos, ravasz’ ❖ Igy hidjen az ember, az alamúz-szépnek (1791 Csenkeszfai Poóts András C1279, 131) | [ha] az alamuszi szenteskedés találna valami megbotránkoztatót bennök (1883 Szabó Ignác C3775, 4) | egy alamuszi darázs osont be szemérmetlenül röpdösve az ágy fölött, rejtélyes, méla döngéssel (1894 Mikszáth Kálmán CD04) | Ez az alattomos és alamuszi szerencsétlen flótás […] ájtatos mezbe öltözteti gonoszságát (1957 Benedek István 9041010, 313).

2. (nyj is) ’ügyefogyott, bátortalan, tehetetlen 〈főként férfi〉’ ❖ Dolgos embert kíván a Vénus óltára, Az alamúz ember, tsak termett rokkára (1791 Csenkeszfai Poóts András C1279, 47) | Restellte nagyon, hogy a Béni negyvenöt esztendős koráig ilyen alamuszi; bizonyosan az ötvenes években jön rá a szeleburdiság korszaka (1872 Jókai Mór 8209001, 229) | – Gyere te is Nyilas … Nyilas ijedten, habozva mozdul is, nem is. – No ne legyél olyan alamuszi, – hecceli Orczy (1920 Móricz Zsigmond C3223, 113).

2a. ’szolid, szende 〈főként nő〉’ ❖ Felesége … alamuszi és hallgatag vala leánykorában (1894 Pekár Gyula C3458, 115) | azután is sok helytelenkedésen nevetett még esztendős asszony-koráig. Nem volt Etel se szégyenlősebb, se alamuszibb, mint más asszonyi fajzat (1927 Móra Ferenc 9459034, 36).

3. (nyj is) ’lusta, lassú, álomszuszék’ ❖ alamuszi, gyáva, schläfrig, träg (1799 Német–magyar és magyar–német lexikon C3049, 6) | olly alamuszi mindennapias életet élünk (1844 Nagy Ignác C3268, 41) | – Na, maga miatt ugyan lekéshetne az ember a saját temetéséről is – pattogott az asszony. – Intézkedni fogok, hogy ne ilyen alamuszit küldjenek ki máskor (1932 Szathmári Sándor 9641002, 96).

Sz: alamusziság.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

alamúz lásd alamuszi
alamuszi melléknév 18A5
alamúz 14A6 (rég)
1.
alattomos, ravasz
Igy hidjen az ember, az alamúz-szépnek
(1791 Csenkeszfai Poóts András)
[ha] az alamuszi szenteskedés találna valami megbotránkoztatót bennök
(1883 Szabó Ignác)
egy alamuszi darázs osont be szemérmetlenül röpdösve az ágy fölött, rejtélyes, méla döngéssel
(1894 Mikszáth Kálmán)
Ez az alattomos és alamuszi szerencsétlen flótás […] ájtatos mezbe öltözteti gonoszságát
(1957 Benedek István)
2. (nyj is)
ügyefogyott, bátortalan, tehetetlen 〈főként férfi〉
Dolgos embert kíván a Vénus óltára, Az alamúz ember, tsak termett rokkára
(1791 Csenkeszfai Poóts András)
Restellte nagyon, hogy a Béni negyvenöt esztendős koráig ilyen alamuszi; bizonyosan az ötvenes években jön rá a szeleburdiság korszaka
(1872 Jókai Mór)
– Gyere te is Nyilas … Nyilas ijedten, habozva mozdul is, nem is. – No ne legyél olyan alamuszi, – hecceli Orczy
(1920 Móricz Zsigmond)
2a.
szolid, szende 〈főként nő〉
Felesége … alamuszi és hallgatag vala leánykorában
(1894 Pekár Gyula)
azután is sok helytelenkedésen nevetett még esztendős asszony-koráig. Nem volt Etel se szégyenlősebb, se alamuszibb, mint más asszonyi fajzat
(1927 Móra Ferenc)
3. (nyj is)
lusta, lassú, álomszuszék
alamuszi, gyáva, schläfrig, träg
(1799 Német–magyar és magyar–német lexikon)
olly alamuszi mindennapias életet élünk
(1844 Nagy Ignác)
– Na, maga miatt ugyan lekéshetne az ember a saját temetéséről is – pattogott az asszony. – Intézkedni fogok, hogy ne ilyen alamuszit küldjenek ki máskor
(1932 Szathmári Sándor)
Sz: alamusziság
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások