csodatevő mn és fn 

I. mn 11C1

1. ’természetfeletti képessége révén racionálisan megmagyarázhatatlan dolgo(ka)t, csodá(ka)t tevő v. arra képes(nek tartott)(élő)lény v. dolog〉’ ❖ Vólt oljan azt feleled a’ földön, a’ ki természett felett, és az ellen való dolgokat követett el. Mivel pedig tudjuk hogy azt tsak az viheti véghez, a’ ki a’ természetet teremtette, s’ annak most is hatalmas Ura: tehát bizonyos hogy a’ tsuda tévő Isten vólt (1773–1775 Bessenyei György¹ 7044011, 127) | A főoltáron foglal helyet Somlyó fő nevezetessége, a csudatevő Mária-szobor, egy gazdagon aranyozott, byzanczi stylban készült régi faszobor, mely ezelőtt sirt, beszélt s nagyszerü csudákat tett (1869 Orbán Balázs 8340007, 14) | Útközben égből jött világosság megvakította [Sault], három napig vak volt, akkor egy csodatevő próféta fejére tette a kezét, visszaadta a szeme világát (1902 Jókai Mór CD18) | Franciaországban elterjedt a csodatevő szűz [orléans-i] fellépésének a híre (2000 Hahner Péter CD17).

1a. ’ilyen (élő)lényre, dologra jellemző v. valló, ill. általa véghezvitt, létrejövő’ ❖ A’ mái Szent Evangeliom az Ur Jéſusnak az ö fáradságos járát, tsuda-tévö gyógyítását, és mind a’ gyógyittáskori, mind azután való maga viſelését emlétti (1777 Molnár János C3195, 540) | viszszaélnénk ezzel a’ Bizodalommal: ha … egyedl tsak az Isten tsudatévő erejétől várnánk a’ segedelmet (1804 Sárváry Pál C3709, 319) | csaknem csodatevően tiszta életű, régi úrnők illatát lehelő ékszereiben (1915 Krúdy Gyula CD54) | Van, aki csodatevő hatalmat kap, van, akinek a prófétálásnak vagy a szellemek elbírálásának képessége jut osztályrészül (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

1b. ’olyan hely v. időszak, ahol v. amikor csodát tesznek, csoda történik’ ❖ [a hercegnő] nagy búcsújáraton volt a berdicovi csodatevő kolostorhoz (1879 Jókai Mór CD18) | nem hisszük, hogy akár a csodatevő bibliai időkben is elég lett volna hárommillió tanya paraszt nyavalyáira nyolc orvos (1931 Zsolt Béla 9807011, 7) | [a bíróság] megengedte a szülőknek, hogy a kezelés helyett a híres csodatevő helyre, a franciaországi Lourdes-ba vigyék gyermeküket, és ott imádkozzanak érte (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈kül. mesékben v. a népi hiedelemvilágban:〉 bűvös, mágikus 〈erő〉, ill. ilyen erővel bíró 〈élőlény, dolog〉’ ❖ a’ bor ’s pénz nem mindenütt ’s mindenkor csudatevő talizmánok (1843 Pesti Hírlap CD61) | Ime itt hagyok neked egy kis üvegben csodatevő kenőcsöt, ha ezzel annak a halottnak meg fogod kenni arczát, homlokát, szemeit, csendesen föltámad a koporsóból, és tüstént rádismer (1875 Hasznos Mulattató 8630001, 116) | Végre is abban állapodott meg a közvélemény, hogy a dudában van a csodatevő varázserő (1881 Mikszáth Kálmán 8312029, 69) | köpenyeges csodatevő Garabonciás-diák (1929 M. Pogány Béla CD10) | a filibili szép madár, csőrében csodatevő fű, amitől kinőnek a csonka végtagok (1996 Szabó Magda 9630011, 197).

3. ’csodálatos, rendkívüli, szinte hihetetlen 〈erő, hatás〉, ill. ilyen erejű, hatású 〈dolog〉’ ❖ Ezek [ti. a most elhalálozott betegek] gondolnám utólſók, kik azon tſuda tév porokkal éltenek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 590) | A lélekre nézve pedig melly csudatevő ereje legyen a’ nevelésnek, kiki tapasztalja (1825 Szilasy János C4030, 10) | Márciusi Nap, nagy a te verésed, Csodatevőn szép te megérkezésed (1910 Ady Endre C0536, 372) | Észreveszik, hogy már viszolygunk tőlük [ti. a reklámoktól]? Ragyogó szuperkonyháiktól, csodatevő mosogató- és takarítószereiktől? (1994 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 1C

’természetfeletti képessége révén racionálisan megmagyarázhatatlan dolgo(ka)t, csodá(ka)t tevő v. arra képesnek tartott személy, lény’ ❖ [a tanítványaival] vólt a’ hajóban a’ hatalmas Tsuda-tév, a’ ki már betegeket gyógyitott, vakokat világositott, halottakat támaſztott az  ſzemeik eltt (1787 Szikszai György 7330003, 149) | A köznép csodatévőnek tartotta [Thalészt], ki Kroisos seregét híd nélkül szállította át a Halys folyón (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | [Tours-i Gergelynél] olvashatunk egy „új Asklépios”-hoz hasonlatos pogány csodatevőről (1933 Kerényi Károly 9325003, 147) | [Thurzó Gábor regényének főszereplője szerint] a háborús Magyarországnak szentre van szüksége, csodatevőre, akinek ujja intésére visszafordulnak a bombázó kötelékek (1990 Rónay László CD53).

J: csodatékony.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz. csodatevő-szarvas

csodatevő melléknév és főnév
I. melléknév 11C1
1.
természetfeletti képessége révén racionálisan megmagyarázhatatlan dolgo(ka)t, csodá(ka)t tevő v. arra képes(nek tartott) (élő)lény v. dolog〉
Vólt oljan azt feleled a’ földön, a’ ki természett felett, és az ellen való dolgokat követett el. Mivel pedig tudjuk hogy azt tsak az viheti véghez, a’ ki a’ természetet teremtette, s’ annak most is hatalmas Ura: tehát bizonyos hogy a’ tsuda tévő Isten vólt
(1773–1775 Bessenyei György¹)
A főoltáron foglal helyet Somlyó fő nevezetessége, a csudatevő Mária-szobor, egy gazdagon aranyozott, byzanczi stylban készült régi faszobor, mely ezelőtt sirt, beszélt s nagyszerü csudákat tett
(1869 Orbán Balázs)
Útközben égből jött világosság megvakította [Sault], három napig vak volt, akkor egy csodatevő próféta fejére tette a kezét, visszaadta a szeme világát
(1902 Jókai Mór)
Franciaországban elterjedt a csodatevő szűz [orléans-i] fellépésének a híre
(2000 Hahner Péter)
1a.
ilyen (élő)lényre, dologra jellemző v. valló, ill. általa véghezvitt, létrejövő
A’ mái Szent Evangeliom az Ur Jéſusnak az ö fáradságos járát, tsuda-tévö gyógyítását, és mind a’ gyógyittáskori, mind azután való maga viſelését emlétti
(1777 Molnár János)
viszszaélnénk ezzel a’ Bizodalommal: ha … egyedl tsak az Isten tsudatévő erejétől várnánk a’ segedelmet
(1804 Sárváry Pál)
csaknem csodatevően tiszta életű, régi úrnők illatát lehelő ékszereiben
(1915 Krúdy Gyula)
Van, aki csodatevő hatalmat kap, van, akinek a prófétálásnak vagy a szellemek elbírálásának képessége jut osztályrészül
(1996 Katolikus Biblia ford.)
1b.
olyan hely v. időszak, ahol v. amikor csodát tesznek, csoda történik
[a hercegnő] nagy búcsújáraton volt a berdicovi csodatevő kolostorhoz
(1879 Jókai Mór)
nem hisszük, hogy akár a csodatevő bibliai időkben is elég lett volna hárommillió tanya paraszt nyavalyáira nyolc orvos
(1931 Zsolt Béla)
[a bíróság] megengedte a szülőknek, hogy a kezelés helyett a híres csodatevő helyre, a franciaországi Lourdes-ba vigyék gyermeküket, és ott imádkozzanak érte
(1995 Magyar Hírlap)
2.
〈kül. mesékben v. a népi hiedelemvilágban:〉 bűvös, mágikus 〈erő〉, ill. ilyen erővel bíró 〈élőlény, dolog〉
a’ bor ’s pénz nem mindenütt ’s mindenkor csudatevő talizmánok
(1843 Pesti Hírlap)
Ime itt hagyok neked egy kis üvegben csodatevő kenőcsöt, ha ezzel annak a halottnak meg fogod kenni arczát, homlokát, szemeit, csendesen föltámad a koporsóból, és tüstént rádismer
(1875 Hasznos Mulattató)
Végre is abban állapodott meg a közvélemény, hogy a dudában van a csodatevő varázserő
(1881 Mikszáth Kálmán)
köpenyeges csodatevő Garabonciás-diák
(1929 M. Pogány Béla)
a filibili szép madár, csőrében csodatevő fű, amitől kinőnek a csonka végtagok
(1996 Szabó Magda)
3.
csodálatos, rendkívüli, szinte hihetetlen 〈erő, hatás〉, ill. ilyen erejű, hatású 〈dolog〉
Ezek [ti. a most elhalálozott betegek] gondolnám utólſók, kik azon tſuda tév porokkal éltenek
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
A lélekre nézve pedig melly csudatevő ereje legyen a’ nevelésnek, kiki tapasztalja
(1825 Szilasy János)
Márciusi Nap, nagy a te verésed, Csodatevőn szép te megérkezésed
(1910 Ady Endre)
Észreveszik, hogy már viszolygunk tőlük [ti. a reklámoktól]? Ragyogó szuperkonyháiktól, csodatevő mosogató- és takarítószereiktől?
(1994 Magyar Hírlap)
II. főnév 1C
természetfeletti képessége révén racionálisan megmagyarázhatatlan dolgo(ka)t, csodá(ka)t tevő v. arra képesnek tartott személy, lény
[a tanítványaival] vólt a’ hajóban a’ hatalmas Tsuda-tév, a’ ki már betegeket gyógyitott, vakokat világositott, halottakat támaſztott az  ſzemeik eltt
(1787 Szikszai György)
A köznép csodatévőnek tartotta [Thalészt], ki Kroisos seregét híd nélkül szállította át a Halys folyón
(1899 Nagy képes világtörténet)
[Tours-i Gergelynél] olvashatunk egy „új Asklépios”-hoz hasonlatos pogány csodatevőről
(1933 Kerényi Károly)
[Thurzó Gábor regényének főszereplője szerint] a háborús Magyarországnak szentre van szüksége, csodatevőre, akinek ujja intésére visszafordulnak a bombázó kötelékek
(1990 Rónay László)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz. csodatevő-szarvas

Beállítások