alant hsz és mn (rég, vál)

I. hsz 33A5 (viszonyraggal is)

1. ’függőleges irányban lent, a földhöz közelebbi részen, ill. vminek a lent levő, (leg)alsó végén, szélén’ ❖ De te, kék Viola, képe az igaz Böltsnek, alant állaſz te a’ füben (1785 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner 7163042, 257) | a Nap, mikor télen legalantabb jár, sohase megyen le egészen sem Antáresig, sem a Nyilas kézíve felső csillagáig (1826 Fazekas Mihály 8138076, 61) | Szemei aprók, de élénkek; alant egy kissé vastag orra arczának oly kifejezést ad, melyet nem lehet előkelőnek mondani (1870 Ozoray Árpád ford.–Kock 8343004, 32) | A hosszú furuglyára pedig azért nem kell több lyuk, mert azoknak alant kell lenni (1911 Malonyay Dezső 8292035, 237) | Zürichből tiszta időben szálltunk fel, alant tavak, fák, messzeség kering, hólepte Alpesek hűvös profillal, s aztán csak a köd s acélszárnyaink (1982 e. Kerényi Grácia ford.–Broniewski 9324059, 225) | [a nő] fején fehér kalap, nyakán arany nyakörv, lejjebb fehér blúz aranyozással, alant fehér lovaglónadrág aranylánccal (1989 Szepes Erika 2039022, 72).

1a. ’vmely kimagasló v. fent levő dolog tövében, alatt, ill. a közelében levő helyen’ ❖ Veszedelmes rabja fatőhöz Kötve alant állott, maga fenn ült (1826 Vörösmarty Mihály 8524382, 71) | Míg fönt a Mátyás ódon temploma Szürkén sötétlik, […] Alant a zölden tiszta nagy folyam, Mint egy smaragd tó bércek közt, olyan (1861 Arany János 8014107, 306) | a torony ablakából az alant fekvő polgárházak titkait kémlelte (1912 Krúdy Gyula C2837) | fölmászott a gázlámpa tetejére s kiöltötte nyelvét az alant visongó fiúkra (1936 Kosztolányi Dezső 9359227, 221) | [televíziósok] foglalták el kameraállásukat a rezidencia környékén lévő házak tetején, hogy az alant kibontakozó dráma minden fontos pillanatát megörökítsék (1996 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’vmely viszonyítási szinttől, kül. a föld felszínétől csekély magasságban, ilyen magasságot elérve, ill. ilyen magasságra jutva’ ❖ Csóka, varjú alant repűl, Emberlakot keresgél (1807 Kisfaludy Sándor CD01) | Mint befagyott tenger, olyan a sík határ, Alant röpül a nap, mint a fáradt madár (1848 Petőfi Sándor CD01) | A nap odafenn mint egy tűzgolyó nagyított képe látszott a vízen keresztül, s a millió felszálló buborékban megtört sugáritól szivárvány dicskör képződött itt alant (1862–1863 Jókai Mór CD18) | [az ún. kósza lószúnyog] nyugtalanul táncol ide s tova alant, a föld közelében szállva (1933 Az állatok világa ford. CD46).

2. ’a szöveg további részében’ ❖ a szappanos borszesz készitését lásd alantabb (1885 Wohl Janka 8529005, 261) | Kedvező esetben Baka János szinigazgató úr alant irt czimére kért magas feleletet (1908 Ambrus Zoltán C0600, 77) | az alant felsorolt városnegyedekben (1939 Esti Újság 2124001, 3) | mindazt, amit alant majd elbeszélek Önöknek (1988 Kertész Imre² CD41).

3. ’társadalmi, anyagi v. műveltségi tekintetben hátrányos(abb), kedvezőtlen(ebb) helyzetben’ ❖ néhány megmaradt gyűrümet eladám, kocsit, lovakat vettem, s most ismét alant kezdem a kereskedést (1844 Nagy Ignác 8324010, 29) | Alant születtem én, szalmafödél alatt, Sosem tagadom meg a származásomat (1848 Petőfi Sándor CD01) | indítá a közszellemet az egész országban, minden rétegekben, fent úgy, mint alant (1854 Jókai Mór C2244, 145) | Nem hat semmi károsabban az emberek jellemére, mintha gyakori érintkezésben állanak olyanokkal, kik míveltség vagy jogi állásukra nézve sokkal alantabb állnak (1864 Eötvös József C1600, 218) | Kevéssel is megelégszem, Alant kezdtem, alant végzem (1877 e. Dömötör János 8114004, 82) | a műveltség igen alant levő fokán (1902 ÓkoriLex. CD28) | Míg sorsunk rongy és alant szárnyal, tapogatódzó ökörnyállal! (1930 József Attila 9282051, 100) | a kollektív boldogulás ködös eszméje ingott a magasban, s ott alant boldogtalan, kiszolgáltatott egyének barkácsolták egymást, s ily módon önmagukat is szánalmasan (1992 Mátyás Győző 2027028, 24).

4. (átv is) ’〈értékrendben, rangsorban, ill. értékét, színvonalát tekintve:〉 az alsó v. legalsó szinten, (leg)alacsony(abb)an’ ❖ Director úrnak különben is czélja lehete ebben, hogy én Róza előtt minél alantabb állhassak (1841 Kovács Pál² 8251003, 69) | Oroszország ipara még nagyon alant áll (1843 Wesselényi Miklós C4686, 158) | a szellem, oly szük látkörben, oly alant mozog, hogy az a széles nagy világ emelkedett nézpontú közönségét nem érdekelheti (1862 Vajda János 8503087, 166) | szellemi értékre nézve alantabb állott (1944 Legény János CD52) | Hát nézzétek el, hogy néha alant, s alul, s balul pendül meg a lant (1969 Bella István 9040006, 16).

II. mn 19A4 (rég)

1. ’lent levő, (leg)alacsony(abb)an levő, alsó’ ❖ mindenike alatt bé-tört a’ méljség, ’s retsegve dördült meg a’ leg-alantabb pokol (1788 Kazinczy Ferenc C2554, 237) | a civilisatio alant lépcsőjén (1835 Széchenyi István 8429015, 18) | a köd felemelkedett, s az alant tájék láthatóvá lőn (1866 Szathmáry Károly C3858, 138).

2. (rendsz. középfokban v. felsőfokban) ’társadalmi, anyagi v. műveltségi tekintetben hátrányos(abb), kedvezőtlen(ebb) 〈helyzet〉, ill. alacsony(abb) 〈származás, rang stb.〉’ ❖ Ama’ tudományos munkás fiatal ember […] a’ legalantabb rangra sem léphet (1816 Pap Ferenc ford.–Wenzel C3417, 12) | láttam nagy urat, ez boldognak nevezte az alant sorsut (1832 Cserna János 8496007, 261) | Mivelhogy uraink magyartalanok, az alantabb rendűek is magyartalankodás által ügyekszenek úri létöket bebizonyítani (1846 Bajza József 8021025, 243) | az alantabb állásu, meghajól a magasabb lépcsőre került főnök előtt (1855 Rónay Jácint 8396008, 297) | a nemzeti elemnek nem elég izléssel s inkább csak az alantabb körben voltak képviselői (1900 Gyulai Pál 8173039, 389).

3. (kül. középfokban) ’〈fejlődési sorban, rangsorban, értékrendben〉 alsó szinten, alacsonyan levő’ ❖ a civilisatio alant lépcsőjén (1835 Széchenyi István CD1501) | Most Kolocintos uram mozgásba tevé az alantabb Rendű isteneket: Merkurjait el-kiuszítá, Híni nemes gyűlést nagy fontosságu dologban (1845 Arany János CD01) | Az ember és alantabb állatok közti viszonynak kezdete, magában a méhéletben nyomozandó (1864 Rónay Jácint 8396004, 221) | „alantabb” fajtát (1942 Várkonyi Nándor 9758002, 229).

3a. (kül. középfokban) ’alacsony(abb) színvonalú, silány(abb), hitvány(abb)’ ❖ a játszók, kivévén egy Berndt-et, sokkal alantabbak a nemzeti társaságnál. Berndt hérost játszott, s úgy, hogy a nemzeti társaságnál Pesten senki sem fogott volna vele mérközhetni (1810 Szemere Pál 8439067, 300) | [sértenek] midőn a fennebb tárgyat valami alantabb képzettel keverik (1829–1834 Berzsenyi Dániel C1072, 169) | az angol nép magas és a magyar alantabb míveltségében kereshető [a különbség] (1864 Eötvös József C1600, 214) | de van olykor pongyolaság, alantabb szóhasználat, sőt nyerseség (1922 Horváth János 9261003, 83).

4. (rendsz. középfokban) ’halk, csendes 〈hang〉’ ❖ Beszélj hát egy kicsinyt alantabb hangon (1815 Katona József 8226004, 387) | a rossz híreket olyan alant hangon olvasá, hogy a szomszédjai se hallják (1882 Jókai Mór C2306, 46) | valamivel alantabb hangon s kissé műharaggal folytatta (1912 Móricz Zsigmond C3211, 162).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. alá; ÉKsz.; ÚMTsz.

alant határozószó és melléknév (rég, vál)
I. határozószó 33A5 (viszonyraggal is)
1.
függőleges irányban lent, a földhöz közelebbi részen, ill. vminek a lent levő, (leg)alsó végén, szélén
De te, kék Viola, képe az igaz Böltsnek, alant állaſz te a’ füben
(1785 Kazinczy Ferenc ford.Gessner)
a Nap, mikor télen legalantabb jár, sohase megyen le egészen sem Antáresig, sem a Nyilas kézíve felső csillagáig
(1826 Fazekas Mihály)
Szemei aprók, de élénkek; alant egy kissé vastag orra arczának oly kifejezést ad, melyet nem lehet előkelőnek mondani
(1870 Ozoray Árpád ford.Kock)
A hosszú furuglyára pedig azért nem kell több lyuk, mert azoknak alant kell lenni
(1911 Malonyay Dezső)
Zürichből tiszta időben szálltunk fel, alant tavak, fák, messzeség kering, hólepte Alpesek hűvös profillal, s aztán csak a köd s acélszárnyaink
(1982 e. Kerényi Grácia ford.Broniewski)
[a nő] fején fehér kalap, nyakán arany nyakörv, lejjebb fehér blúz aranyozással, alant fehér lovaglónadrág aranylánccal
(1989 Szepes Erika)
1a.
vmely kimagasló v. fent levő dolog tövében, alatt, ill. a közelében levő helyen
Veszedelmes rabja fatőhöz Kötve alant állott, maga fenn ült
(1826 Vörösmarty Mihály)
Míg fönt a Mátyás ódon temploma Szürkén sötétlik, […] Alant a zölden tiszta nagy folyam, Mint egy smaragd tó bércek közt, olyan
(1861 Arany János)
a torony ablakából az alant fekvő polgárházak titkait kémlelte
(1912 Krúdy Gyula)
fölmászott a gázlámpa tetejére s kiöltötte nyelvét az alant visongó fiúkra
(1936 Kosztolányi Dezső)
[televíziósok] foglalták el kameraállásukat a rezidencia környékén lévő házak tetején, hogy az alant kibontakozó dráma minden fontos pillanatát megörökítsék
(1996 Magyar Hírlap)
1b.
vmely viszonyítási szinttől, kül. a föld felszínétől csekély magasságban, ilyen magasságot elérve, ill. ilyen magasságra jutva
Csóka, varjú alant repűl, Emberlakot keresgél
(1807 Kisfaludy Sándor)
Mint befagyott tenger, olyan a sík határ, Alant röpül a nap, mint a fáradt madár
(1848 Petőfi Sándor)
A nap odafenn mint egy tűzgolyó nagyított képe látszott a vízen keresztül, s a millió felszálló buborékban megtört sugáritól szivárvány dicskör képződött itt alant
(1862–1863 Jókai Mór)
[az ún. kósza lószúnyog] nyugtalanul táncol ide s tova alant, a föld közelében szállva
(1933 Az állatok világa ford.)
2.
a szöveg további részében
a szappanos borszesz készitését lásd alantabb
(1885 Wohl Janka)
Kedvező esetben Baka János szinigazgató úr alant irt czimére kért magas feleletet
(1908 Ambrus Zoltán)
az alant felsorolt városnegyedekben
(1939 Esti Újság)
mindazt, amit alant majd elbeszélek Önöknek
(1988 Kertész Imre²)
3.
társadalmi, anyagi v. műveltségi tekintetben hátrányos(abb), kedvezőtlen(ebb) helyzetben
néhány megmaradt gyűrümet eladám, kocsit, lovakat vettem, s most ismét alant kezdem a kereskedést
(1844 Nagy Ignác)
Alant születtem én, szalmafödél alatt, Sosem tagadom meg a származásomat
(1848 Petőfi Sándor)
indítá a közszellemet az egész országban, minden rétegekben, fent úgy, mint alant
(1854 Jókai Mór)
Nem hat semmi károsabban az emberek jellemére, mintha gyakori érintkezésben állanak olyanokkal, kik míveltség vagy jogi állásukra nézve sokkal alantabb állnak
(1864 Eötvös József)
Kevéssel is megelégszem, Alant kezdtem, alant végzem
(1877 e. Dömötör János)
a műveltség igen alant levő fokán
(1902 ÓkoriLex.)
Míg sorsunk rongy és alant szárnyal, tapogatódzó ökörnyállal!
(1930 József Attila)
a kollektív boldogulás ködös eszméje ingott a magasban, s ott alant boldogtalan, kiszolgáltatott egyének barkácsolták egymást, s ily módon önmagukat is szánalmasan
(1992 Mátyás Győző)
4. (átv is)
〈értékrendben, rangsorban, ill. értékét, színvonalát tekintve:〉 az alsó v. legalsó szinten, (leg)alacsony(abb)an
Director úrnak különben is czélja lehete ebben, hogy én Róza előtt minél alantabb állhassak
(1841 Kovács Pál²)
Oroszország ipara még nagyon alant áll
(1843 Wesselényi Miklós)
a szellem, oly szük látkörben, oly alant mozog, hogy az a széles nagy világ emelkedett nézpontú közönségét nem érdekelheti
(1862 Vajda János)
szellemi értékre nézve alantabb állott
(1944 Legény János)
Hát nézzétek el, hogy néha alant, s alul, s balul pendül meg a lant
(1969 Bella István)
II. melléknév 19A4 (rég)
1.
lent levő, (leg)alacsony(abb)an levő, alsó
mindenike alatt bé-tört a’ méljség, ’s retsegve dördült meg a’ leg-alantabb pokol
(1788 Kazinczy Ferenc)
a civilisatio alant lépcsőjén
(1835 Széchenyi István)
a köd felemelkedett, s az alant tájék láthatóvá lőn
(1866 Szathmáry Károly)
2. (rendsz. középfokban v. felsőfokban)
társadalmi, anyagi v. műveltségi tekintetben hátrányos(abb), kedvezőtlen(ebb) 〈helyzet〉, ill. alacsony(abb) 〈származás, rang stb.〉
Ama’ tudományos munkás fiatal ember […] a’ legalantabb rangra sem léphet
(1816 Pap Ferenc ford.Wenzel)
láttam nagy urat, ez boldognak nevezte az alant sorsut
(1832 Cserna János)
Mivelhogy uraink magyartalanok, az alantabb rendűek is magyartalankodás által ügyekszenek úri létöket bebizonyítani
(1846 Bajza József)
az alantabb állásu, meghajól a magasabb lépcsőre került főnök előtt
(1855 Rónay Jácint)
a nemzeti elemnek nem elég izléssel s inkább csak az alantabb körben voltak képviselői
(1900 Gyulai Pál)
3. (kül. középfokban)
〈fejlődési sorban, rangsorban, értékrendben〉 alsó szinten, alacsonyan levő
a civilisatio alant lépcsőjén
(1835 Széchenyi István)
Most Kolocintos uram mozgásba tevé az alantabb Rendű isteneket: Merkurjait el-kiuszítá, Híni nemes gyűlést nagy fontosságu dologban
(1845 Arany János)
Az ember és alantabb állatok közti viszonynak kezdete, magában a méhéletben nyomozandó
(1864 Rónay Jácint)
alantabb” fajtát
(1942 Várkonyi Nándor)
3a. (kül. középfokban)
alacsony(abb) színvonalú, silány(abb), hitvány(abb)
a játszók, kivévén egy Berndt-et, sokkal alantabbak a nemzeti társaságnál. Berndt hérost játszott, s úgy, hogy a nemzeti társaságnál Pesten senki sem fogott volna vele mérközhetni
(1810 Szemere Pál)
[sértenek] midőn a fennebb tárgyat valami alantabb képzettel keverik
(1829–1834 Berzsenyi Dániel)
az angol nép magas és a magyar alantabb míveltségében kereshető [a különbség]
(1864 Eötvös József)
de van olykor pongyolaság, alantabb szóhasználat, sőt nyerseség
(1922 Horváth János)
4. (rendsz. középfokban)
halk, csendes 〈hang〉
Beszélj hát egy kicsinyt alantabb hangon
(1815 Katona József)
a rossz híreket olyan alant hangon olvasá, hogy a szomszédjai se hallják
(1882 Jókai Mór)
valamivel alantabb hangon s kissé műharaggal folytatta
(1912 Móricz Zsigmond)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. alá; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások