csombók fn 3A1 (rég v. nyj)

1. (átv is) ’〈kötélen, zsinóron stb.〉 hurkolás v. hurkolódás által keletkezett, ill. 〈kötél, zsinór stb.〉 egymáshoz kötözésekor keletkező csomó, bog’ ❖ A’ Szép Egyességnek kösse meg tsombókját (1772 Orczy Lőrinc 7249010, 56) | Övét, sok Tsombókokkal ersítse-meg (1794 Uránia C0418, 242) | Veszünk tudnillik egy vastag zsineget, azon egy jó ujnyi távolságban egymástol csombókokat kötünk (1829 Pák Dienes 8346006, 77) | a czérna végére csombókot kell kötni (1867 Tóvölgyi Titusz 8492001, 71) | [Flóra] zsebébe nyúl, onnan kivesz egy zsebkendőt, amelynek a vége csombókra van kötve (1908 Bródy Sándor C1191, 127).

2. ’haj- v. szőrszálak összeragadt, összetapadt tömege, ill. 〈férfiak szakáll- v. hajviseleteként:〉 fonással, sodrással v. csomózással összefogott szőr- v. hajcsomó’ ❖ hajok … tsombókokban szakadoz le (1807 Farkas Ferenc ford. C1695, 7) | [a magyarok] pogány szokás szerint hosszú hajat, csombókba font üstököket és asszonyos öltözeteket viseltek (1886 Szabó Károly CD55) | Franciaországban még a XII. sz.-ban is a mellig érő szakállt külön csombókokba kötötték (1897 PallasLex. CD02) | [a díványból] csombókokban lóg ki a tengerifű (1926 Kosztolányi Dezső 9359002, 44).

2a. csömbők ’állat szőrére tapadt nedves szennyeződés megszáradásával keletkezett csomó’ ❖ Csömbők, sárból való göcsök a’ kutya’ farkán (1838 Magyar tájszótár C6656, 78) | Csömbők […] a kutya szőrére, juh gyapjára tapadt kolonc sárból v. ganajból (1872 A magyar nyelv teljes szótára C7036, 195) | bincsók, bincsillók, v. csombók, csimbók, = bibircsó és a sertések szőrén megszáradt sárgolyók (1899 Magyar Nyelvőr C5295, 238) | Meleg időben még a legelésző ló is izzad. Ilyenkor a por hamar belepi és szőrén […] csömbők keletkezik (1999 Magyar néprajz CD47).

J: csimbók.

Sz: csombókos.

Vö. CzF. ~, csömbők; ÉrtSz.; TESz. csimbók; ÉKsz.; ÚMTsz. ~, csömbők

csombók főnév 3A1 (rég v. nyj)
1. (átv is)
〈kötélen, zsinóron stb.〉 hurkolás v. hurkolódás által keletkezett, ill. 〈kötél, zsinór stb.〉 egymáshoz kötözésekor keletkező csomó, bog
A’ Szép Egyességnek kösse meg tsombókját
(1772 Orczy Lőrinc)
Övét, sok Tsombókokkal ersítse-meg
(1794 Uránia)
Veszünk tudnillik egy vastag zsineget, azon egy jó ujnyi távolságban egymástol csombókokat kötünk
(1829 Pák Dienes)
a czérna végére csombókot kell kötni
(1867 Tóvölgyi Titusz)
[Flóra] zsebébe nyúl, onnan kivesz egy zsebkendőt, amelynek a vége csombókra van kötve
(1908 Bródy Sándor)
2.
haj- v. szőrszálak összeragadt, összetapadt tömege, ill. 〈férfiak szakáll- v. hajviseleteként:〉 fonással, sodrással v. csomózással összefogott szőr- v. hajcsomó
hajok … tsombókokban szakadoz le
(1807 Farkas Ferenc ford.)
[a magyarok] pogány szokás szerint hosszú hajat, csombókba font üstököket és asszonyos öltözeteket viseltek
(1886 Szabó Károly)
Franciaországban még a XII. sz.-ban is a mellig érő szakállt külön csombókokba kötötték
(1897 PallasLex.)
[a díványból] csombókokban lóg ki a tengerifű
(1926 Kosztolányi Dezső)
2a.
csömbők 3C1
állat szőrére tapadt nedves szennyeződés megszáradásával keletkezett csomó
Csömbők, sárból való göcsök a’ kutya’ farkán
(1838 Magyar tájszótár)
Csömbők […] a kutya szőrére, juh gyapjára tapadt kolonc sárból v.vagy ganajból
(1872 A magyar nyelv teljes szótára)
bincsók, bincsillók, v.vagy csombók, csimbók, = bibircsó és a sertések szőrén megszáradt sárgolyók
(1899 Magyar Nyelvőr)
Meleg időben még a legelésző ló is izzad. Ilyenkor a por hamar belepi és szőrén […] csömbők keletkezik
(1999 Magyar néprajz)
Sz: csombókos
Vö. CzF. ~, csömbők; ÉrtSz.; TESz. csimbók; ÉKsz.; ÚMTsz. ~, csömbők

Beállítások