alanyi mn 18A2

1. (Nyelvt) ’az alanyra vonatkozó, vele kapcs., ill. az alany szerepét betöltő’ ❖ A benható ige, mivel tisztán alanyi (subiectiv) vagyis alanyban maradó cselekvőséget v. állapotot jelent, szenvedő tárgyat rendesen nem fogad el (1864 Szvorényi József 8458005, 122) | alanyi ragok (1864 Hunfalvy Pál C2147, 311) | alanyi mellékmondat (1920 Móricz Zsigmond C3223, 120) | A miért? hogyan? miképpen? kérdései helyett az alanyi ki? mi? kérdések járnak a fejünkben (1992 Gelencsér Gábor 2010005, 28) alanyi igeragozás ’az igeragozás teljes paradigmát alkotó, minden igéhez hozzákapcsolható alaksora, melyet akkor használunk, ha az igének nincs 3. személyű határozott tárgya; általános ragozás’ ❖ Következik aztán az „éjszaki vogul”-nak nyelvtani ismertetése, 9 fejezetben: […] 6. alanyi igeragozás (1890 Budenz József C0011, 222) | a francia nyelvben nem lévén tárgyas és alanyi igeragozás (1995 PallasLex. CD02, 13) alanyi ragozás ’ua.’ ❖ Minden átható, vagy áthatólag használt egyéb igének két activ ragozása van: alanyi és tárgyas (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | a magyar nyelvben maga az alanyi ragozás is két ágra oszlik: iktelenre és ikesre (1895 PallasLex. CD02) | A 92. sor vigiazzatok igéje egyaránt lehet alanyi és tárgyi ragozás (1964 Schram Ferenc 7487003, 501) | Az alanyi ragozás a köznyelvi használatban hovatovább az iktelennel azonos (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

1a. (rég, Nyelvt) ’tárgyatlan 〈ige〉’ ❖ ezeket alanyi vagy ki nem ható igéknek mondjuk (1843 Fogarasi János 8144002, 197).

2. (Jog) alanyi jog ’vmely természetes v. jogi személyt megillető (érvényesülési, követelési) jogosultság’ ❖ nemlegesek [ti. a kötelezettségek], a mennyiben oly cselekvőség megszorítására irányulnak, a mely másnak tevékenységi terét, alanyi jogát sértené (1885 Pulszky Ágost 8380003, 252) | Potestas jelenti az alanyi jogot vagyis a jogosultságot. Ilyen volt a családapák gyermekei fölött (1904 ÓkoriLex. CD28) | Az egyéni munkabér a díjazásnak az a fajtája, amelyre a dolgozónak a munkaviszonya alapján […] a munkáltatóval szemben alanyi joga van (1988 Ferencz Győző–Lugosy Andor 1050004, 76) | A magyar állampolgárság alanyi jogon senkinek sem jár […]. A köztársasági elnök kizárólagos joga, hogy a kérelmeket elbírálja (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. ’egyéni, személyes, szubjektív’ ❖ nála az alanyi hangulat’ […] nagyobb becsü […], mint a kifejezés’ plasticája (1843 Jámbor Pál C2201, VIII) | Ezen meggyőződéseink alanyi természetűek (1844 Irodalmi Areopag C2181, 73) | Ő e részben alanyibb a különben oly subjectiv Petőfinél (1861 Arany János C0641, 119) | Sokan szememre lobbantották, hogy a bírálatom alanyi. De mi a csuda legyen egy kritika, ha nem alanyi? (1929 Kosztolányi Dezső C2751, 289) | a szerzés alanyi feltétele volt, hogy a szerző minden más embert megelőzzön (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153006, 539).

3a. (rég, Fil) ’az alanyból kiinduló, alanyhoz kötött, nem a tárgytól, a tárgyi körülményektől függő’ ❖ A második osztályba [ti. a külső érzékekébe] tartoznak a személyes vagy alanyi érzékek (1831 e. Köteles Sámuel C2802, 53) | A véges alanyi szellem továbbá mint ismerő és akaró azaz elméleti és gyakorlati szellem müködik (1843 Purgstaller József 8351006, 173) | Itéletünk a szépről föltétektől függ: e föltétek mind az itélő alanyban, mind a megitélt tárgyban foglaltatnak, amazok alanyi föltétek, ezek tárgyilagosak (1850 Purgstaller József 8351015, 67) | a szép absolut, nem alanyi, nem viszonylagos, tehát hyperempirikus lényege (1898 Athenaeum 8604001, 347).

3b. (rég, Irodt) ’egyéni, személyes jellegű, lírai, szubjektív’ ❖ A költemények majd kizárólag mind alanyiak (1845 Pesti Divatlap C5837, 119) | a lyrai költemény másként alanyinak is mondatik (1870 Névy László C3334, 124) alanyi költészet ’líra, ill. lírai, szubjektív költészet’ ❖ Az alanyi (subjectiv) költészetnek két neme van: a lantos és tanköltészet (1850 Purgstaller József 8351014, 41) | A költészetben alanyi költészetnek nevezzük a lirát (1893 PallasLex. CD02) | Más kritikusok, mint Erdélyi, vagy különösen Arany, nem zárják ki a világrend ellen lázadó indulatot az alanyi költészet elfogadható motívumai közül (1992 Dávidházi Péter 2016009, 328) alanyi költő (tréf v. pejor is)(érzelmi meghatározottságú, személyes hangon megszólaló) lírai költő, lírikus’ ❖ Mi, alanyi költők rendkivüli módon tudjuk méltányolni ezt a boldogtalanságot (1897 Heltai Jenő C2058, 94) | maga a „szenvtelen” Flaubert is Du Gard-hoz képest áradozó alanyi költőnek [tetszik] (1937 Gyergyai Albert CD10) | e két mű már egy érett, letisztult hangú alanyi költő munkája (1997 Magyar Hírlap CD09) | szinte valamennyi [vers] alanyi költő műve: kibeszélő, vallomásos hangvételű, rendre túlfűtött érzelmű, lelkesült retorikájú vers. Alig-alig van jelen a kötetben a gondolati költészet iránya (1999 Új Könyvek CD29).

Sz: alanyias, alanyiság.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. alany; ÉKsz.

alanyi melléknév 18A2
1. (Nyelvt)
az alanyra vonatkozó, vele kapcs., ill. az alany szerepét betöltő
A benható ige, mivel tisztán alanyi (subiectiv) vagyis alanyban maradó cselekvőséget v.vagy állapotot jelent, szenvedő tárgyat rendesen nem fogad el
(1864 Szvorényi József)
alanyi ragok
(1864 Hunfalvy Pál)
alanyi mellékmondat
(1920 Móricz Zsigmond)
A miért? hogyan? miképpen? kérdései helyett az alanyi ki? mi? kérdések járnak a fejünkben
(1992 Gelencsér Gábor)
alanyi igeragozás
az igeragozás teljes paradigmát alkotó, minden igéhez hozzákapcsolható alaksora, melyet akkor használunk, ha az igének nincs 3. személyű határozott tárgya; általános ragozás
Következik aztán az „éjszaki vogul”-nak nyelvtani ismertetése, 9 fejezetben: […] 6. alanyi igeragozás
(1890 Budenz József)
a francia nyelvben nem lévén tárgyas és alanyi igeragozás
(1995 PallasLex.)
alanyi ragozás
ua.
Minden átható, vagy áthatólag használt egyéb igének két activ ragozása van: alanyi és tárgyas
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
a magyar nyelvben maga az alanyi ragozás is két ágra oszlik: iktelenre és ikesre
(1895 PallasLex.)
A 92. sor vigiazzatok igéje egyaránt lehet alanyi és tárgyi ragozás
(1964 Schram Ferenc)
Az alanyi ragozás a köznyelvi használatban hovatovább az iktelennel azonos
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
1a. (rég, Nyelvt)
tárgyatlan 〈ige〉
ezeket alanyi vagy ki nem ható igéknek mondjuk
(1843 Fogarasi János)
2. (Jog)
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
alanyi jog
vmely természetes v. jogi személyt megillető (érvényesülési, követelési) jogosultság
nemlegesek [ti. a kötelezettségek], a mennyiben oly cselekvőség megszorítására irányulnak, a mely másnak tevékenységi terét, alanyi jogát sértené
(1885 Pulszky Ágost)
Potestas jelenti az alanyi jogot vagyis a jogosultságot. Ilyen volt a családapák gyermekei fölött
(1904 ÓkoriLex.)
Az egyéni munkabér a díjazásnak az a fajtája, amelyre a dolgozónak a munkaviszonya alapján […] a munkáltatóval szemben alanyi joga van
(1988 Ferencz Győző–Lugosy Andor)
A magyar állampolgárság alanyi jogon senkinek sem jár […]. A köztársasági elnök kizárólagos joga, hogy a kérelmeket elbírálja
(1995 Magyar Hírlap)
3.
egyéni, személyes, szubjektív
nála az alanyi hangulat’ […] nagyobb becsü […], mint a kifejezés’ plasticája
(1843 Jámbor Pál)
Ezen meggyőződéseink alanyi természetűek
(1844 Irodalmi Areopag)
Ő e részben alanyibb a különben oly subjectiv Petőfinél
(1861 Arany János)
Sokan szememre lobbantották, hogy a bírálatom alanyi. De mi a csuda legyen egy kritika, ha nem alanyi?
(1929 Kosztolányi Dezső)
a szerzés alanyi feltétele volt, hogy a szerző minden más embert megelőzzön
(1981 Tárkány Szücs Ernő)
3a. (rég, Fil)
az alanyból kiinduló, alanyhoz kötött, nem a tárgytól, a tárgyi körülményektől függő
A második osztályba [ti. a külső érzékekébe] tartoznak a személyes vagy alanyi érzékek
(1831 e. Köteles Sámuel)
A véges alanyi szellem továbbá mint ismerő és akaró azaz elméleti és gyakorlati szellem müködik
(1843 Purgstaller József)
Itéletünk a szépről föltétektől függ: e föltétek mind az itélő alanyban, mind a megitélt tárgyban foglaltatnak, amazok alanyi föltétek, ezek tárgyilagosak
(1850 Purgstaller József)
a szép absolut, nem alanyi, nem viszonylagos, tehát hyperempirikus lényege
(1898 Athenaeum)
3b. (rég, Irodt)
egyéni, személyes jellegű, lírai, szubjektív
A költemények majd kizárólag mind alanyiak
(1845 Pesti Divatlap)
a lyrai költemény másként alanyinak is mondatik
(1870 Névy László)
alanyi költészet
líra, ill. lírai, szubjektív költészet
Az alanyi (subjectiv) költészetnek két neme van: a lantos és tanköltészet
(1850 Purgstaller József)
A költészetben alanyi költészetnek nevezzük a lirát
(1893 PallasLex.)
Más kritikusok, mint Erdélyi, vagy különösen Arany, nem zárják ki a világrend ellen lázadó indulatot az alanyi költészet elfogadható motívumai közül
(1992 Dávidházi Péter)
alanyi költő
(tréf v. pejor is)
(érzelmi meghatározottságú, személyes hangon megszólaló) lírai költő, lírikus
Mi, alanyi költők rendkivüli módon tudjuk méltányolni ezt a boldogtalanságot
(1897 Heltai Jenő)
maga a „szenvtelen” Flaubert is Du Gard-hoz képest áradozó alanyi költőnek [tetszik]
(1937 Gyergyai Albert)
e két mű már egy érett, letisztult hangú alanyi költő munkája
(1997 Magyar Hírlap)
szinte valamennyi [vers] alanyi költő műve: kibeszélő, vallomásos hangvételű, rendre túlfűtött érzelmű, lelkesült retorikájú vers. Alig-alig van jelen a kötetben a gondolati költészet iránya
(1999 Új Könyvek)
Sz: alanyias, alanyiság
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. alany; ÉKsz.

Beállítások