csónakos mn és fn 

I. mn 15A2

1. ’olyan 〈személy, csoport〉, aki(k)nek csónakja van, ill. aki(k) éppen csónakban van(nak) v. evez(nek)’ ❖ a’ csolnakos iu kettős erővel igyekszik parthoz törekedni (1848 Sepsy Károly 8406002, 63) | csónakos társaság (1857 Jókai Mór CD18) | [Kőrösi Csoma Sándor] 1836. január 20-án az észak-bengáliai Maldából ír Prinsepnek: a hideg északi szélről, csónakos emberei szorgalmáról (1970 Kara György CD30).

1a. ’csónakban ülve végzett 〈tevékenység〉, ill. csónakokkal végrehajtott 〈rendezvény〉’ ❖ a csónakos vadászatot (1965 Lukácsy Sándor² CD53) | Délben a Bazilika falán márványtáblát helyeznek el István király emlékére, este az eseményeket zenés, lampionos, csónakos felvonulás zárja a Dunán (1995 Magyar Hírlap CD09) | volt olyan horgászvezető, aki kapásból igent mondott a csónakos horgászat tavaszi tilalmára (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég, Növ is) ’olyan 〈virág〉, amelynek öt szirma közül a két legalsó csónakszerűen össze van nőve, pillangós’ ❖ a kis fehér csolnakos virágok odahullottak lábaink elé (1895 Vértesy Gyula C4460, 63) | A vált szirmú virág lehet sugaras (hérics), keresztes (retek), pillangós vagy csónakos (borsó) (1902 Wagner János CD35) | csónakos virágú, karcsú, szelíd rekettye (1922 Tóth Árpád C4230, 97).

II. fn 4A

’embereket (foglalkozásszerűen) csónakon szállító, ill. szórakozásból, sportból stb. csónakban evező személy’ ❖ lassúsággal vezette ötet a’ tsónokhoz, […] és tsónokosnak dupla bért igért (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 363) | Volt egy csónakos, ki folytonosan fel s alá hajózott a két város közt (1871 Lidérc naptár C0248, 36) | Noha a viharjelző szolgálat idejében jelezte a nagy erejű szél közeledtét, az olyan gyorsan csapott le a tóra, hogy sok fürdőző és csónakos nem tudott idejében a partra menekülni (2000 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csónak; ÉKsz.; SzT. csónakos bokály; ÚMTsz.

csónakos melléknév és főnév
I. melléknév 15A2
1.
olyan 〈személy, csoport〉, aki(k)nek csónakja van, ill. aki(k) éppen csónakban van(nak) v. evez(nek)
a’ csolnakos iu kettős erővel igyekszik parthoz törekedni
(1848 Sepsy Károly)
csónakos társaság
(1857 Jókai Mór)
[Kőrösi Csoma Sándor] 1836. január 20-án az észak-bengáliai Maldából ír Prinsepnek: a hideg északi szélről, csónakos emberei szorgalmáról
(1970 Kara György)
1a.
csónakban ülve végzett 〈tevékenység〉, ill. csónakokkal végrehajtott 〈rendezvény〉
a csónakos vadászatot
(1965 Lukácsy Sándor²)
Délben a Bazilika falán márványtáblát helyeznek el István király emlékére, este az eseményeket zenés, lampionos, csónakos felvonulás zárja a Dunán
(1995 Magyar Hírlap)
volt olyan horgászvezető, aki kapásból igent mondott a csónakos horgászat tavaszi tilalmára
(1998 Magyar Hírlap)
2. (rég, Növ is)
olyan 〈virág〉, amelynek öt szirma közül a két legalsó csónakszerűen össze van nőve, pillangós
a kis fehér csolnakos virágok odahullottak lábaink elé
(1895 Vértesy Gyula)
A vált szirmú virág lehet sugaras (hérics), keresztes (retek), pillangós vagy csónakos (borsó)
(1902 Wagner János)
csónakos virágú, karcsú, szelíd rekettye
(1922 Tóth Árpád)
II. főnév 4A
embereket (foglalkozásszerűen) csónakon szállító, ill. szórakozásból, sportból stb. csónakban evező személy
lassúsággal vezette ötet a’ tsónokhoz, […] és tsónokosnak dupla bért igért
(1772 Mészáros Ignác ford.)
Volt egy csónakos, ki folytonosan fel s alá hajózott a két város közt
(1871 Lidérc naptár)
Noha a viharjelző szolgálat idejében jelezte a nagy erejű szél közeledtét, az olyan gyorsan csapott le a tóra, hogy sok fürdőző és csónakos nem tudott idejében a partra menekülni
(2000 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csónak; ÉKsz.; SzT. csónakos bokály; ÚMTsz.

Beállítások