csont- (előtagként)

1. ’csontszövetet, csontozatot megtámadó 〈betegség〉, ill. azon jelentkező 〈elváltozás〉’ ❖ csontdaganat fn 3A2 | Csontdaganat (Osteoma), csontszövetből álló daganatok, melyek alapjában véve jóindulatuak (1893 PallasLex. CD02) | Ötéves voltam, amikor rosszindulatú csontdaganatom volt, és sugárral elmulasztották (1994 Magyar Hírlap CD09)  csontrák fn 3A1 | Czombcsonkítás csontrák következtében (1863 Horváth György² CD27) | áttételes csontrákban is szenvedett (1999 Magyar Hírlap CD09)  csonttályog fn 3A2 | A csonttályog rendesen a sípcsont felső részében, ritkán a combcsont alsó izvégében fejlődik (1912 RévaiNagyLex. C5701, 145)  csonttuberkulózis fn 4A | Csonttuberkulózis, a csontnak gümős megbetegedése (1893 PallasLex. CD02) | csonttuberkolózisban szenvedő pénzfejedelmek (1923 Molnár Ákos CD10) | [az ún. xenopi baktérium] csonttuberkulózist és súlyos gerincbetegséget okozhat (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’csontozatot ért 〈sérülés〉’ ❖ csontrepedés fn 4B | a gróf veszedelmes csontrepedést szenvedett a térdkalácsában (1880 Jókai Mór CD18) | a csontrepedés vagy törés nem az erőbehatás helyén [következik be] (1912 RévaiNagyLex. C5700, 645) | súlyosan megsérült, csontrepedés van a lábában (1994 Magyar Hírlap CD09)  csonttörés fn 4B | [az ún. gombernyő növény] a’ Tsont töréſt ſzínte úgy meg-gyógyítja mint a’ fekete nadály (1797 Veszelszki Antal 7375003, 397) | Átalában véve a’ csonttöréseket felette nehéz a’ lovaknál gyógyitani, mivel alig lehet a’ lovat 4-6 hétig csendes állásban megtartani (1846 Mihálka Antal ford.–Wagenfeld 8310010, 63) | nyílt csonttörésektől (1986 Az emberi test 1114005, 1287).

1b. ’csontozaton végzett 〈orvosi beavatkozás〉’ ❖ csontátültetés fn 4B | ujabban csontátültetést alkalmaznak ott is, hol műtéteknél nagyobb csontdarab lett eltávolítva (1893 PallasLex. CD02) | rendkívül hosszadalmas, sok kis műtéti beavatkozással és csontátültetéssel járó terápiát (1994 Magyar Hírlap CD09)  csontműtét fn 3B6 | a csontban támadt hiányokat (csonttörések, csontműtétek után) más testrész csontjából vett darabbal pótolják (1893 PallasLex. CD02) | a gombák vagy közvetlenül (sérülés, nyilt csont törés, csontműtét) jutnak a csontvelőbe, vagy oda a véráram útján kerülnek (1912 RévaiNagyLex. C5701, 147) | [A modern ortopédsebészet] finom csontműtétekkel, ügyesen kigondolt ínmetszésekkel, izom- és ínátültetésekkel olykor valóságos csodákat művel (1930 TolnaiÚjLex. C5734, 52).

2. ’állati csontszövetből, csontozatból vmilyen eljárással előállított v. kivont 〈anyag〉’ ❖ csontliszt fn 3B1 | égetett csontliszttel szokás azt [ti. a szántóföldet] trágyázni (1844 Nendtvich Károly 8330006, 188) | Angliában a csontporcellángyártás honosodott meg, mely eljárásnál csontlisztet kevernek az agyagmasszához (1926 TolnaiÚjLex. C5718, 64) | A [kergemarhakór-]járvány terjedésének egyik valószínű oka az állathullákból nem kellő hőkezeléssel készült húslisztek, csontlisztek voltak (2000 Országgyűlési Napló CD62)  csontolaj fn 2A13 | Beinöl, das: tsontolaj (1823 Márton József¹ C3047, 356) | A piridin legnagyobb mennyiségben a csontolajban található (1897 PallasLex. CD02) | Még csontolajjal bevonja a kulcsot; aztán két acélrúd között kifényesíti a kulcsfejet (1931 Gelléri Andor Endre CD10)  csontszén fn 5B | hozzá vegyít illendő mennyiségű […] tsont-szenet (1817 Hasznos Mulatságok C0176, 206) | A legtisztább szeszt a csontszénen való szűrés után kapjuk (1925 RévaiNagyLex. C5713, 573) | [kidolgozták] sorjában a meszezést, a cukorlé tisztítását csontszénnel, a vákuumbepárlást (1999 Természet Világa CD50)  csontzsír fn 4A7 | Csontzsir – Knochenfett (1879 Betűsoros árulajstrom C1111, 208) | A friss csontokból nyert csontzsírból jó kenőanyagot készítenek, a vén csontok csontzsírját pedig a szappanfőzésnél használják fel (1912 RévaiNagyLex. C5701, 148).

3. ’a csontozat vmely részéből, darabjából készült’ ❖ csonteszköz fn 4C8 | a kő- és csonteszközök a használatból csak lassankint lőnek kiszorítva (1865 Rómer Flóris C3239, 30) | őseinket a pattintott kő és csonteszközökkel folytatott vadászat és halászat jellemezte (2000 Magyar Hírlap CD09)  csontfaragvány fn 4A | Találtattak pedig a most fölvetetett sírokban égetési fekvetek, csonttörmelékek, hamvedény, átfúrt csontgyöngyök, bronz-tekercsek, bronz-tűk, több nagyobb és kisebb edény, egy igen ékes bögre és csontfaragvány, egy római arczot ábrázoló bronz-szobrocska (1869 Századok CD57) | szögletes lapátformájú csontfaragványok (1977 Gömöri János CD52) | [egy régész] avar és honfoglaló magyar tárgyakat, köztük a lelőhely megnevezése nélkül bemutatott szeredi tarsolyzáró csontfaragványt török munkának határozott meg (1998 Mesterházy Károly CD58)  csontfésű fn 1C | először fésűlték hajokat csont-fésűvel (1861 Arany János C6505, 70) | Apró gonddal csavarták le a hajtornyokat, csontfésűk csettentek (1915 Gaál Mózes² CD10) | Orsógomb és csontfésű a 3. sírból (1967 Tomka Péter CD52)  csontgomb fn 3A1 | [A látogató a] gyapju-, gyapot-, selyem-, len-szövetekben, ugy a hölgyvilág mint a férfiak szükségeit illetőleg, – továbbá szőnyegekben, – csontgombokban […] szép, jutányos gyűjtelékeket találand [az iparműtárban] (1846 Hetilap CD61) | a két zöld csontgombhoz (1930 Kosztolányi Dezső 9359181, 140) | így kerülnek [a modellekre] raffiarojtok, szalmahímzések, tollak és csontgombok (1999 Figyelő CD2601)  csontkeretes mn 15B2 | nyeregkápám hatalmasan éreztette velem csontkeretes csigáját (1847 Jósika Miklós C2403, 109) | fekete, csontkeretes, rugóra járó „csíptetőjét” bal kezének két ujjával emelte le (1930 Krúdy Gyula CD54) | Arcából alig látszik egyéb, mint fehér, nyírott szakálla és csontkeretes, vastag szemüvege (1984 Hubay Miklós² 9264002, 94)  csontnyelű mn 1C3 | Egy pár fekete tsont nyelü Kés (1813 Kolozsvári limitáció C2916, 20) | [az asszony] indulatosan emelte ütésre a csontnyelű napernyőjét (1884 Mikszáth Kálmán CD04) | A fiatal úr előreterelte a lovát és kihúzta tokjából csontnyelű pisztolyát (1936 Herczeg Ferenc 9241004, 264).

csont- (előtagként)
1.
csontszövetet, csontozatot megtámadó 〈betegség〉, ill. azon jelentkező 〈elváltozás〉
csontdaganat főnév 3A2
Csontdaganat (Osteoma), csontszövetből álló daganatok, melyek alapjában véve jóindulatuak
(1893 PallasLex.)
Ötéves voltam, amikor rosszindulatú csontdaganatom volt, és sugárral elmulasztották
(1994 Magyar Hírlap)
csontrák főnév 3A1
Czombcsonkítás csontrák következtében
(1863 Horváth György²)
áttételes csontrákban is szenvedett
(1999 Magyar Hírlap)
csonttályog főnév 3A2
A csonttályog rendesen a sípcsont felső részében, ritkán a combcsont alsó izvégében fejlődik
(1912 RévaiNagyLex.)
csonttuberkulózis főnév 4A
Csonttuberkulózis, a csontnak gümős megbetegedése
(1893 PallasLex.)
csonttuberkolózisban szenvedő pénzfejedelmek
(1923 Molnár Ákos)
[az ún. xenopi baktérium] csonttuberkulózist és súlyos gerincbetegséget okozhat
(1997 Magyar Hírlap)
1a.
csontozatot ért 〈sérülés〉
csontrepedés főnév 4B
a gróf veszedelmes csontrepedést szenvedett a térdkalácsában
(1880 Jókai Mór)
a csontrepedés vagy törés nem az erőbehatás helyén [következik be]
(1912 RévaiNagyLex.)
súlyosan megsérült, csontrepedés van a lábában
(1994 Magyar Hírlap)
csonttörés főnév 4B
[az ún. gombernyő növény] a’ Tsont töréſt ſzínte úgy meg-gyógyítja mint a’ fekete nadály
(1797 Veszelszki Antal)
Átalában véve a’ csonttöréseket felette nehéz a’ lovaknál gyógyitani, mivel alig lehet a’ lovat 4-6 hétig csendes állásban megtartani
(1846 Mihálka Antal ford.Wagenfeld)
nyílt csonttörésektől
(1986 Az emberi test)
1b.
csontozaton végzett 〈orvosi beavatkozás〉
csontátültetés főnév 4B
ujabban csontátültetést alkalmaznak ott is, hol műtéteknél nagyobb csontdarab lett eltávolítva
(1893 PallasLex.)
rendkívül hosszadalmas, sok kis műtéti beavatkozással és csontátültetéssel járó terápiát
(1994 Magyar Hírlap)
csontműtét főnév 3B6
a csontban támadt hiányokat (csonttörések, csontműtétek után) más testrész csontjából vett darabbal pótolják
(1893 PallasLex.)
a gombák vagy közvetlenül (sérülés, nyilt csont törés, csontműtét) jutnak a csontvelőbe, vagy oda a véráram útján kerülnek
(1912 RévaiNagyLex.)
[A modern ortopédsebészet] finom csontműtétekkel, ügyesen kigondolt ínmetszésekkel, izom- és ínátültetésekkel olykor valóságos csodákat művel
(1930 TolnaiÚjLex.)
2.
állati csontszövetből, csontozatból vmilyen eljárással előállított v. kivont 〈anyag〉
csontliszt főnév 3B1
égetett csontliszttel szokás azt [ti. a szántóföldet] trágyázni
(1844 Nendtvich Károly)
Angliában a csontporcellángyártás honosodott meg, mely eljárásnál csontlisztet kevernek az agyagmasszához
(1926 TolnaiÚjLex.)
A [kergemarhakór-]járvány terjedésének egyik valószínű oka az állathullákból nem kellő hőkezeléssel készült húslisztek, csontlisztek voltak
(2000 Országgyűlési Napló)
csontolaj főnév 2A13
Beinöl, das: tsontolaj
(1823 Márton József¹)
A piridin legnagyobb mennyiségben a csontolajban található
(1897 PallasLex.)
Még csontolajjal bevonja a kulcsot; aztán két acélrúd között kifényesíti a kulcsfejet
(1931 Gelléri Andor Endre)
csontszén főnév 5B
hozzá vegyít illendő mennyiségű […] tsont-szenet
(1817 Hasznos Mulatságok)
A legtisztább szeszt a csontszénen való szűrés után kapjuk
(1925 RévaiNagyLex.)
[kidolgozták] sorjában a meszezést, a cukorlé tisztítását csontszénnel, a vákuumbepárlást
(1999 Természet Világa)
csontzsír főnév 4A7
Csontzsir – Knochenfett
(1879 Betűsoros árulajstrom)
A friss csontokból nyert csontzsírból jó kenőanyagot készítenek, a vén csontok csontzsírját pedig a szappanfőzésnél használják fel
(1912 RévaiNagyLex.)
3.
a csontozat vmely részéből, darabjából készült
csonteszköz főnév 4C8
a kő- és csonteszközök a használatból csak lassankint lőnek kiszorítva
(1865 Rómer Flóris)
őseinket a pattintott kő és csonteszközökkel folytatott vadászat és halászat jellemezte
(2000 Magyar Hírlap)
csontfaragvány főnév 4A
Találtattak pedig a most fölvetetett sírokban égetési fekvetek, csonttörmelékek, hamvedény, átfúrt csontgyöngyök, bronz-tekercsek, bronz-tűk, több nagyobb és kisebb edény, egy igen ékes bögre és csontfaragvány, egy római arczot ábrázoló bronz-szobrocska
(1869 Századok)
szögletes lapátformájú csontfaragványok
(1977 Gömöri János)
[egy régész] avar és honfoglaló magyar tárgyakat, köztük a lelőhely megnevezése nélkül bemutatott szeredi tarsolyzáró csontfaragványt török munkának határozott meg
(1998 Mesterházy Károly)
csontfésű főnév 1C
először fésűlték hajokat csont-fésűvel
(1861 Arany János)
Apró gonddal csavarták le a hajtornyokat, csontfésűk csettentek
(1915 Gaál Mózes²)
Orsógomb és csontfésű a 3. sírból
(1967 Tomka Péter)
csontgomb főnév 3A1
[A látogató a] gyapju-, gyapot-, selyem-, len-szövetekben, ugy a hölgyvilág mint a férfiak szükségeit illetőleg, – továbbá szőnyegekben, – csontgombokban […] szép, jutányos gyűjtelékeket találand [az iparműtárban]
(1846 Hetilap)
a két zöld csontgombhoz
(1930 Kosztolányi Dezső)
így kerülnek [a modellekre] raffiarojtok, szalmahímzések, tollak és csontgombok
(1999 Figyelő)
csontkeretes melléknév 15B2
nyeregkápám hatalmasan éreztette velem csontkeretes csigáját
(1847 Jósika Miklós)
fekete, csontkeretes, rugóra járó „csíptetőjét” bal kezének két ujjával emelte le
(1930 Krúdy Gyula)
Arcából alig látszik egyéb, mint fehér, nyírott szakálla és csontkeretes, vastag szemüvege
(1984 Hubay Miklós²)
csontnyelű melléknév 1C3
Egy pár fekete tsont nyelü Kés
(1813 Kolozsvári limitáció)
[az asszony] indulatosan emelte ütésre a csontnyelű napernyőjét
(1884 Mikszáth Kálmán)
A fiatal úr előreterelte a lovát és kihúzta tokjából csontnyelű pisztolyát
(1936 Herczeg Ferenc)

Beállítások