csónok (3A9) l. csónak

csónak fn 3A9csanak (rég) , csolnak (irod) , csónok (nyj) , csónyik (nyj)

1. (átv is) ’evezővel, vitorlával v. motorral hajtott, fedélzet nélküli kisebb vízi jármű, amelyet kisebb helyi vízi forgalom lebonyolítására, halászásra, sportolásra stb. használnak’ ❖ lassúsággal vezette ötet a’ tsónokhoz, abba bé-emelte, le-ültette (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 362) | a’ gázló vizeken kis tsónakok úsztak (1812 e. Rájnis József ford.–Vergilius 7201005, 7) | a’ maga tulajdon csónakján evedző asszony (1836 Szemlélő 8664002, 566) | Az élet tengerén szív a csanak, S az ész legyen vitorla rajt (1846 e. Vajda Péter C4661, 91) | lekellett ereszkednie egy töredékeny csolnakban valamely magas rettenetes vízomlásról (1868 Orbán Balázs 8340005, 189) | fut a hold csónakja fölöttük odább (1891 Jókai Mór CD18) | motoros csónakok (1912 Szini Gyula CD10) | – Eevinnétek oda? – Lúval? – Nem a’. Csónyikon (1927 Laczkó Géza CD10) | félig a partra rángatom a csónakot, hogy a víz el ne sodorja (1973 Gion Nándor 9190007, 255).

1a. (jelzőként) ’olyan 〈alak, forma〉, mint amilyen alakú ez a jármű’ ❖ Lábán csónak alakú korcsolyák vannak, nadrágja irámszarvas-bőrbül (1848 Jókai Mór 8209026, 176) | [a tűzhely fölött] csolnak alaku füstfogó van alkalmazva (1869 Orbán Balázs CD22) | egy csónak formájú faedényben (1991 Magyar néprajz CD47) | [Hajdúsámsonban] debreceni típusú, csónak alakú fejfákat faragtak (2000 Baranyi Béla et al. CD36).

2. ’Ált. ehhez hasonló alakú dolog.’

2a. (Növ) ’pillangós virágnak a két összeforrt alsó sziromlevélből képződött része’ ❖ a két utolsó [szirom], melyek az előbbieknél kisebbek és alantabb fekszenek, képezi a csónakot (1883 Mendlik Alajos–Király Pál ford.–Emery C3077, 153) | [a bükköny] virágai egyenként vagy kettesével fejlődnek a levelek hónaljában. Vitorlája kékes, evezői biborszínűek, csónakja fehéres (1932 Rapaics Rajmund CD35) | [A két alsó szirom,] amely sokszor a csúcsán többé-kevésbé összenőtt és a porzókat és a termőt magába zárja, a csónakot (carina) képezi (1963 KertészetiLex. C6668, 790).

2b. (tréf) ’túlságosan nagy, idomtalan, rendsz. viseltes cipő’ ❖ Pedig Berta két „csónakjának” szűk volta miatt titkon szenved (1885 Thewrewk István C4135, 7) | Pucér könyvek a hónom alatt. Lábamon két otromba csónak (1959 Csanádi Imre 9082014, 548).

2c. ’szövőszéknek a keresztszálat a hosszanti fonalak között áthúzó alkatrésze, vetélő’ ❖ vetll: (a’ ſzövésbenn) tsanak, mellyel által-vetik az ontokot (bél-fonalat) (1792 Kisded szótár C0816, 272) | csúnyik […]: vetélő (1952 Magyar Nyelv C5894, 214).

2d. (rég, Rep) ’a hőlégballon, léghajó kosara, amelyben a személyzet és az utasok foglalnak helyet’ ❖ a léghajó csónakjában egy lelkes állat (például egy ember) fog ülni (1895 Jókai Mór CD18) | [Merighi] beszállt az ezerötszáz köbméter terjedelmű, kinai selyemből való léggömb csónakjába, kidobta a homokos zsákokat, […] s a következő pillanatban felröppent a léggömb (1899 Budapesti Hírlap jún. 28. C4746, 7).

Ö: gumi~, halász~, horgász~, mentő~, motor~, papír~, roham~.

ÖU: fa~.

ÖE: ~kölcsönző, ~lakk, ~verseny.

Sz: csónakda.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

csónok lásd csónak
csónak főnév 3A9
csanak 3A9 (rég)
csolnak 3A9 (irod)
csónok 3A9 (nyj)
csónyik 3A9 (nyj)
1. (átv is)
evezővel, vitorlával v. motorral hajtott, fedélzet nélküli kisebb vízi jármű, amelyet kisebb helyi vízi forgalom lebonyolítására, halászásra, sportolásra stb. használnak
lassúsággal vezette ötet a’ tsónokhoz, abba bé-emelte, le-ültette
(1772 Mészáros Ignác ford.)
a’ gázló vizeken kis tsónakok úsztak
(1812 e. Rájnis József ford.Vergilius)
a’ maga tulajdon csónakján evedző asszony
(1836 Szemlélő)
Az élet tengerén szív a csanak, S az ész legyen vitorla rajt
(1846 e. Vajda Péter)
lekellett ereszkednie egy töredékeny csolnakban valamely magas rettenetes vízomlásról
(1868 Orbán Balázs)
fut a hold csónakja fölöttük odább
(1891 Jókai Mór)
motoros csónakok
(1912 Szini Gyula)
– Eevinnétek oda? – Lúval? – Nem a’. Csónyikon
(1927 Laczkó Géza)
félig a partra rángatom a csónakot, hogy a víz el ne sodorja
(1973 Gion Nándor)
1a. (jelzőként)
olyan 〈alak, forma〉, mint amilyen alakú ez a jármű
Lábán csónak alakú korcsolyák vannak, nadrágja irámszarvas-bőrbül
(1848 Jókai Mór)
[a tűzhely fölött] csolnak alaku füstfogó van alkalmazva
(1869 Orbán Balázs)
egy csónak formájú faedényben
(1991 Magyar néprajz)
[Hajdúsámsonban] debreceni típusú, csónak alakú fejfákat faragtak
(2000 Baranyi Béla et al.)
2.
Ált. ehhez hasonló alakú dolog.
2a. (Növ)
pillangós virágnak a két összeforrt alsó sziromlevélből képződött része
a két utolsó [szirom], melyek az előbbieknél kisebbek és alantabb fekszenek, képezi a csónakot
(1883 Mendlik Alajos–Király Pál ford.Emery)
[a bükköny] virágai egyenként vagy kettesével fejlődnek a levelek hónaljában. Vitorlája kékes, evezői biborszínűek, csónakja fehéres
(1932 Rapaics Rajmund)
[A két alsó szirom,] amely sokszor a csúcsán többé-kevésbé összenőtt és a porzókat és a termőt magába zárja, a csónakot (carina) képezi
(1963 KertészetiLex.)
2b. (tréf)
túlságosan nagy, idomtalan, rendsz. viseltes cipő
Pedig Berta két „csónakjának” szűk volta miatt titkon szenved
(1885 Thewrewk István)
Pucér könyvek a hónom alatt. Lábamon két otromba csónak
(1959 Csanádi Imre)
2c.
szövőszéknek a keresztszálat a hosszanti fonalak között áthúzó alkatrésze, vetélő
vetll: (a’ ſzövésbenn) tsanak, mellyel által-vetik az ontokot (bél-fonalat)
(1792 Kisded szótár)
csúnyik […]: vetélő
(1952 Magyar Nyelv)
2d. (rég, Rep)
a hőlégballon, léghajó kosara, amelyben a személyzet és az utasok foglalnak helyet
a léghajó csónakjában egy lelkes állat (például egy ember) fog ülni
(1895 Jókai Mór)
[Merighi] beszállt az ezerötszáz köbméter terjedelmű, kinai selyemből való léggömb csónakjába, kidobta a homokos zsákokat, […] s a következő pillanatban felröppent a léggömb
(1899 Budapesti Hírlap jún. 28.)
ÖU: facsónak
ÖE: csónakkölcsönző, csónaklakk, csónakverseny
Sz: csónakda
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások