csorgat ige 5acsurgat

1. ts ’〈vmely folyékony anyagot〉 folyamatosan úgy önt, folyat, hogy az lassan, vékony sugárban folyik, csorog (vhova)’ ❖ [ha etetéskor] a’ mézet reájok [ti. a méhekre] tsorgatják, […] Egy-másnak ſzárnyait akkor meg-juggatják (1774 Vesmás Márton C4461, 50) | A szolgám nyitotta meg a vízvezeték csapját, hogy nekem a reggeli kávémhoz friss vizet csorgasson (1898 Jókai Mór CD18) | [a honfoglaló vezérek] vérüket egy kehelybe csurgatták s az összevegyült vért elfogyasztva – hitük szerint – egymás vérrokonaivá váltak (1928 Hóman Bálint CD42) | Asszíriában az egyik szörnyű büntetés volt, ha valakinek forró aszfaltot csurgattak a fejére (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

1a. ’〈apró szemű anyagot〉 ehhez hasonló módon, sűrű szemekben, de nem nagy mennyiségben hullat, önt’ ❖ a vizbe csurgatott salak szemcséit (1897 PallasLex. CD02) | szedtem a [bátyám] pénzét s csorgattam a többihez, be az én zsebembe (1956 Sánta Ferenc 9585004, 34) | általánossá vált sorhúzó után kapával vetni vagy eke után barázdába pergetni, csorgatni a magot (1982 NéprajziLex. CD47).

1b. (Népr) ’〈kerámián díszítő mintát〉 vmiből folyatva adagolt festékkel létrehoz, fest’ ❖ [A fazekas] gurgulyából [= írókából] pettyeket csöppent, vagy vonalakat csurgat abroncs módjára, gyorsan, a korongon pergő edényre (1909 Malonyay Dezső CD07) | A recens népi kerámiában sok példára lehet hivatkozni, amikor mázatlan alapra írókából csurgattak mintát (1991 Magyar néprajz CD47).

2. ts ’〈folyadékot, testnedvet stb.〉 magából vékony sugárban csorogva ereszt, folyat vmi, es. vki’ ❖ [Biron] kardját tsak alig forgattya; Régtl fogva vérét mert bven tsorgattya (1786 Péczeli József ford.–Voltaire C3445, 154) | Szemem a’ leg édesbb könnyeket tsorgatja (1793 Molnár Borbála 7230002, 89) | [a felhők] bőséggel csorgatják Tóvá vált záporjokat (1802 Csokonai Vitéz Mihály ford.–Kleist CD01) | halleluja néktek, terhes asszonyok és ti, tejet csorgató, hatalmas mellek (1935–1938 Forbáth Imre 9151005, 214) | már az ókori Alexandriában is működött egy automata gép, amely az obolosznak nevezett érme bedobása után szenteltvizet csurgatott a hívők agyagbögréjébe (2000 Új Könyvek CD29).

2a. tn (tréf) ’vizeletet ürít, vizel’ ❖ csurgat hum vizel (1998 Kövecses Zoltán C6262, 60).

2b. ts (ritk, irod) ’〈annak kif-ére, hogy vmely testi v. lelki hatás (által vki) sírást, ill. vérzést okoz〉’ ❖ [Haláloddal] el-vitted a’ sírba Szüléid örömét ’s tsorgattál ſzemekbl könyveknek özönét (1789 Bécsi Magyar Múzsa C0351, 32) | [Monori Józsi] föltápászkodott, kezével a vért csorgató ütést törülgette arcán (1925 Mihály Dezső CD10).

3. ts (irod, átv is) ’〈folyadékot tartalmazó tárgyat〉 a benne levő folyadék kieresztésére, folyatására késztet vki v. vmi’ ❖ [az úrfi] prüszkölve mosakodott, csorgatta a csapokat, árvizet csinált (1926 Kosztolányi Dezső CD10) | Csorgatni kezdték az udvaron a vízvezetéket (1937 Hunyady Sándor 9266001, 8) | sógorom bent, a pince mélyén a hébért [= borlopót] csorgatja (1938 Illyés Gyula CD10).

3a. (tárgy n. is) ’〈szalonnát〉 sütéssel a zsírja kieresztésére késztet’ ❖ Talán mégis csurgatnánk! […] Az ember tüzet rak a tisztáson és aztán szalonnát pirít a parázs fölött fanyárson, a szalonna finoman olvad a melegen, kenyeret kell alá tartani, a szalonna zsírja rácsurog a kenyérre és az nagyon finom (1915 Barta Lajos CD10) | [a] szalonnákat olyan lágy cipóra csurgatta, amilyen cipót Szindbád még életében nem evett (1924 Krúdy Gyula CD54) | szalonnát hoztam csurgatni (2000 Füzes Miklós CD36).

3b. ’〈nedves dolgot〉 úgy tart v. helyez el, hogy a folyadék róla lecsepegjen, lefolyjon’ ❖ D. G. Gy., az egykori vándorszínész a vacsora utáni, álomporos, alvatag pohárba csurgatta a bajszát (1930 Krúdy Gyula CD10) | A kaprot megmosom, szárazra csorgatom és nagyon finomra vágom, majd belekeverem a kefirbe (1987 Frank Júlia et al. CD19) | A rizst többször váltott vízben átmosom és tésztaszűrőben szárazra csurgatom (1990 Frank Júlia CD19).

4. ts (biz) ’〈pénzt, hasznot〉 juttat, ad’ ❖ Az én patrónusom csak mégis csorgat valamit nekem (1852 Fáy András¹ C2930, 78) | Olajsatu préselte ki a lenmagot, s az is szép hasznot csorgatott (1892 Jókai Mór CD18) | [a Nemzetközi Valutaalaptól] friss pénzt ugyan nem csorgatnának az orosz gazdaságba, de lehetővé tennék 40 milliárd dollárnyi szovjet eredetű adósság átütemezését (2000 Figyelő CD2601).

5. ts (rég, ritk, irod) ’〈érzést, lelki tulajdonságot〉 kelt, ébreszt vkiben, önt vkibe’ ❖ A’ mitsodás dolgot [a kisgyermek] szeme eltt forgatsz, Azzal belé ollyan indúlatot tsorgatsz (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 634) | Hogy azokbann [ti. a gyermekekben] tehát Virtuſt tsorgaatok Magatok ſerényen ti olvasgaatok (1793 Molnár Borbála 7230002, 90).

6. ts (irod) ’〈beszédet, dalt stb.〉 hallat, áraszt’ ❖ Az elemében volt, gesztikulált, lehetetlen kaszárnyai mókákat csurgatott a száján (1919 Kassák Lajos 9314004, 49) | Lent a falu szélén sárgás fényt és gyenge, el-elakadó dalt csurgat a friss estbe egy kis kocsma-ablak (1930 Illyés Gyula CD10).

7. ts (irod) ’〈fényforrás fényt, ill. vmi árnyékot〉 hosszan vetít v. áraszt vhova’ ❖ aranyat csurgat a nap (1913 Laczkó Géza CD10) | a falban hunyorgott egy pár villanyszem, híg fényt csorgatva a kövezetre (1926 Sziráky Judith CD10) | [a kert] küldte, csurgatta a sötétséget az udvar felé (1939 Sőtér István 9613005, 35) | Hulla-viola árnyékot csurgattak a bálnaszájú rácsok (1965 Juhász Ferenc 9285024, 59).

Ö: el~.

ÖU: bele~, ki~, le~, rá~, végig~, vissza~.

Sz: csorgatás.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csorog; ÉKsz.; ÚMTsz.

csorgat ige 5a
csurgat 5a
1. tárgyas
〈vmely folyékony anyagot〉 folyamatosan úgy önt, folyat, hogy az lassan, vékony sugárban folyik, csorog (vhova)
[ha etetéskor] a’ mézet reájok [ti. a méhekre] tsorgatják, […] Egy-másnak ſzárnyait akkor meg-juggatják
(1774 Vesmás Márton)
A szolgám nyitotta meg a vízvezeték csapját, hogy nekem a reggeli kávémhoz friss vizet csorgasson
(1898 Jókai Mór)
[a honfoglaló vezérek] vérüket egy kehelybe csurgatták s az összevegyült vért elfogyasztva – hitük szerint – egymás vérrokonaivá váltak
(1928 Hóman Bálint)
Asszíriában az egyik szörnyű büntetés volt, ha valakinek forró aszfaltot csurgattak a fejére
(1995 Jubileumi kommentár)
1a.
〈apró szemű anyagot〉 ehhez hasonló módon, sűrű szemekben, de nem nagy mennyiségben hullat, önt
a vizbe csurgatott salak szemcséit
(1897 PallasLex.)
szedtem a [bátyám] pénzét s csorgattam a többihez, be az én zsebembe
(1956 Sánta Ferenc)
általánossá vált sorhúzó után kapával vetni vagy eke után barázdába pergetni, csorgatni a magot
(1982 NéprajziLex.)
1b. (Népr)
〈kerámián díszítő mintát〉 vmiből folyatva adagolt festékkel létrehoz, fest
[A fazekas] gurgulyából [= írókából] pettyeket csöppent, vagy vonalakat csurgat abroncs módjára, gyorsan, a korongon pergő edényre
(1909 Malonyay Dezső)
A recens népi kerámiában sok példára lehet hivatkozni, amikor mázatlan alapra írókából csurgattak mintát
(1991 Magyar néprajz)
2. tárgyas
〈folyadékot, testnedvet stb.〉 magából vékony sugárban csorogva ereszt, folyat vmi, es. vki
[Biron] kardját tsak alig forgattya; Régtl fogva vérét mert bven tsorgattya
(1786 Péczeli József ford.Voltaire)
Szemem a’ leg édesbb könnyeket tsorgatja
(1793 Molnár Borbála)
[a felhők] bőséggel csorgatják Tóvá vált záporjokat
(1802 Csokonai Vitéz Mihály ford.Kleist)
halleluja néktek, terhes asszonyok és ti, tejet csorgató, hatalmas mellek
(1935–1938 Forbáth Imre)
már az ókori Alexandriában is működött egy automata gép, amely az obolosznak nevezett érme bedobása után szenteltvizet csurgatott a hívők agyagbögréjébe
(2000 Új Könyvek)
2a. tárgyatlan (tréf)
vizeletet ürít, vizel
csurgat humhumoros vizel
(1998 Kövecses Zoltán)
2b. tárgyas (ritk, irod)
〈annak kif-ére, hogy vmely testi v. lelki hatás (által vki) sírást, ill. vérzést okoz〉
[Haláloddal] el-vitted a’ sírba Szüléid örömét ’s tsorgattál ſzemekbl könyveknek özönét
(1789 Bécsi Magyar Múzsa)
[Monori Józsi] föltápászkodott, kezével a vért csorgató ütést törülgette arcán
(1925 Mihály Dezső)
3. tárgyas (irod, átv is)
〈folyadékot tartalmazó tárgyat〉 a benne levő folyadék kieresztésére, folyatására késztet vki v. vmi
[az úrfi] prüszkölve mosakodott, csorgatta a csapokat, árvizet csinált
(1926 Kosztolányi Dezső)
Csorgatni kezdték az udvaron a vízvezetéket
(1937 Hunyady Sándor)
sógorom bent, a pince mélyén a hébért [= borlopót] csorgatja
(1938 Illyés Gyula)
3a. (tárgy n. is)
〈szalonnát〉 sütéssel a zsírja kieresztésére késztet
Talán mégis csurgatnánk! […] Az ember tüzet rak a tisztáson és aztán szalonnát pirít a parázs fölött fanyárson, a szalonna finoman olvad a melegen, kenyeret kell alá tartani, a szalonna zsírja rácsurog a kenyérre és az nagyon finom
(1915 Barta Lajos)
[a] szalonnákat olyan lágy cipóra csurgatta, amilyen cipót Szindbád még életében nem evett
(1924 Krúdy Gyula)
szalonnát hoztam csurgatni
(2000 Füzes Miklós)
3b.
〈nedves dolgot〉 úgy tart v. helyez el, hogy a folyadék róla lecsepegjen, lefolyjon
D. G. Gy., az egykori vándorszínész a vacsora utáni, álomporos, alvatag pohárba csurgatta a bajszát
(1930 Krúdy Gyula)
A kaprot megmosom, szárazra csorgatom és nagyon finomra vágom, majd belekeverem a kefirbe
(1987 Frank Júlia et al.)
A rizst többször váltott vízben átmosom és tésztaszűrőben szárazra csurgatom
(1990 Frank Júlia)
4. tárgyas (biz)
〈pénzt, hasznot〉 juttat, ad
Az én patrónusom csak mégis csorgat valamit nekem
(1852 Fáy András¹)
Olajsatu préselte ki a lenmagot, s az is szép hasznot csorgatott
(1892 Jókai Mór)
[a Nemzetközi Valutaalaptól] friss pénzt ugyan nem csorgatnának az orosz gazdaságba, de lehetővé tennék 40 milliárd dollárnyi szovjet eredetű adósság átütemezését
(2000 Figyelő)
5. tárgyas (rég, ritk, irod)
〈érzést, lelki tulajdonságot〉 kelt, ébreszt vkiben, önt vkibe
A’ mitsodás dolgot [a kisgyermek] szeme eltt forgatsz, Azzal belé ollyan indúlatot tsorgatsz
(1787 Bécsi Magyar Múzsa)
Hogy azokbann [ti. a gyermekekben] tehát Virtuſt tsorgaatok Magatok ſerényen ti olvasgaatok
(1793 Molnár Borbála)
6. tárgyas (irod)
〈beszédet, dalt stb.〉 hallat, áraszt
Az elemében volt, gesztikulált, lehetetlen kaszárnyai mókákat csurgatott a száján
(1919 Kassák Lajos)
Lent a falu szélén sárgás fényt és gyenge, el-elakadó dalt csurgat a friss estbe egy kis kocsma-ablak
(1930 Illyés Gyula)
7. tárgyas (irod)
〈fényforrás fényt, ill. vmi árnyékot〉 hosszan vetít v. áraszt vhova
aranyat csurgat a nap
(1913 Laczkó Géza)
a falban hunyorgott egy pár villanyszem, híg fényt csorgatva a kövezetre
(1926 Sziráky Judith)
[a kert] küldte, csurgatta a sötétséget az udvar felé
(1939 Sőtér István)
Hulla-viola árnyékot csurgattak a bálnaszájú rácsok
(1965 Juhász Ferenc)
Ö: elcsorgat
ÖU: belecsorgat, kicsorgat, lecsorgat, rácsorgat, végigcsorgat, visszacsorgat
Sz: csorgatás
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csorog; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások