csőd¹ fn 3C1

1. (Jog v. Pénz is) ’az adós cég, vállalat, ill. gazdasági tevékenységet folytató személy fizetésképtelensége folytán létrejött (jogi) állapot’ ❖ Az eldiribolás [= eldarabolás] által még egészen meg nem zsibbasztott nemes és főnemes pedig részint egészen ben van már a csődben, részint vajmi keservesen közel áll ahhoz már (1843 Széchenyi István 8429028, 37) | csődbe jutott kereskedő (1892 Herczeg Ferenc C2069, 51) | Szerencse, hogy jött a fagy s be lehetett szüntetni az építkezéseket, mert már akkor csődbe került volna az egész vállalat (1932 Móricz Zsigmond 9462011, 246) | a francia kormány 20 milliárd frankos tőkeinjekcióban részesítette az állami légitársaságot, amely csak így tudta elkerülni a csődöt (1994 Magyar Hírlap CD09).

1a. (Jog) ’fizetésképtelenné vált adós vállalat, vállalkozás, ill. gazdasági tevékenységet folytató személy hitelezőinek kielégítésére irányuló bírósági eljárás; csődeljárás’ ❖ raktáraim sequestrálva [= őrizet alá helyezve] s könyveim csőd prédájává szilálvák [= vannak zilálva] (1842 Bodor Lajos C1131, 171) | ha holnapig ki nem fizeti tartozását, csődöt kérek ellene (1881 Csiky Gergely C1308, 589) | [Dobozy Károly] birtoka csőd alá jutott (1930 ZeneiLex. CD49) | Ma 8 milliárd dollárnyi vagyon van még az ÁPV Rt. kezén, 4 milliárd vagyont felszámoltak vagy csőd alatt van, 4 milliárdnyi részt már eladtak (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈vmely szerepben, tevékenységben, működésben:〉 sikertelenség, kudarc, ill. kilátástalan helyzet, (fenn)tarthatatlan állapot’ ❖ [a 19. század elején] a házasság nem volt közel a csődhöz (1897 Ady Endre CD0801) | rajztanári állásért folyamodott, s ez a kérő-levél ugy tünt fel előtte, mintha tehetségének a csődjét jelentette volna be ebben az alázatos irásban (1906 Ambrus Zoltán C0591, 141) | a már félig csődbe jutott balközéppel [ti. párttal] (1913 Halász Imre CD10) | A férfi, aki mint férj nem tudott megtartani egy asszonyt, csődbe jut az apa szerepében is (1927 Földi Mihály CD10) | a kettészakadt világállam [ti. a Római Birodalom] katonai csődje (1940 Alföldi András CD22) | a ráció sokszor vezette csődbe az emberiséget (1990 Rónay László CD53) | az agrártámogatási rendszer csődben van (2000 Országgyűlési Napló CD62) csődöt mond a) ’sikertelennek, eredménytelennek bizonyul, kudarcot vall vki v. vmi (vmiben)’ ❖ fiatal és gazdag özvegynek napjainkban nem szükséges csődöt mondani férj dolgában (1862 Rózsaági Antal C3641, 187) | A mi otromba férfi-pszichológiánk egyszerűen csődöt mond az ilyen problémák előtt (1923 Bíró Lajos CD10) | Emberek igen gyakran azért mondanak csődöt a modern társadalomban előálló helyzetekben, mert senki nem tanította meg őket, hogyan kell az otthonban [= otthon, a családban] tanult erkölcsi erényeket a nagy (nemzeti, emberi) közösségek igényeihez átállítani (1943 Bibó István 9056001, 458) | A furfang, a csalafintaság segít ott, ahol a bátorság és a bölcsesség már csődöt mond (1998 Új Könyvek CD29) b) ’〈eszköz, szerkezet, rendszer〉 működésképtelenné válik, elromlik, felmondja a szolgálatot’ ❖ [Zólyom megyében] a kutak, mellyek még egészen ki nem száradtak, éjenkint zár alatt tartatnak. Bizonyos faluban csupán egy kut van, melly még csődöt nem mondott (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Ha a levegőt hamarosan birtokba nem veszik, a newyorki közlekedés csődöt mond (1925 Lengyel Menyhért CD10) | Gábor, a sofőr beletapos a fékbe, de az csődöt mond (1992 Kis János² 2058004, 195) | nem mond csődöt a banki számítógépes rendszer (1996 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég) ’〈vmely állásra, vminek az elkészítésére, bérlésére meghirdetett〉 pályázati verseny; csődület’ ❖ a’ nemzeti szinház igazgatóságára csőd hirdettetik (1841 Pesti Hírlap CD61) | Az uj hid épitésére a város csődöt hirdetett (1847 Pesti Divatlap C5840, 3) | az illető csőd csak „kézrajzokra”, nem metszvényekre volt kitüzve […]. Csupán kézrajzokat díjaztatunk (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Ajánlja a gazdasági, illetőleg köziskolai szék a nyomdának csőd utjáni kiadatását (1858 Erdélyi János² 8131119, 182) | [Mihálóczy György] 1776-ban megjelent Pesten a nyilvános csődön, hol a természeti jogból és a széptudományokból állotta ki a vizsgálatot, […] és csakhamar a kassai gymnasiumhoz neveztetett ki (1902 Szinnyei József CD27).

3a. (rég) ’az elsőség elnyeréséért v. megtartásáért való (piaci) verseny; csődület’ ❖ eltörölvén a’ czéheket, […] engedtessék e teljes, korlátlan szabadság a’ műiparnak, vagy állittassanak a’ szerfölötti csőd ellen némi védfalak (1841 Pesti Hírlap CD61) | [Marosszék] érces vizei pedig kiállják a csődöt Europa illynemű forrásaival (1841 Kőváry László C2807, 25).

4. (rég, ritk) ’alkalmilag összegyűlt emberek csoportja, csődülete’ ❖ ünnepi csőd (1841 Kuthy Lajos C5848, 329) | bármilly jószagu és jó társaságú csődben (1842 Széchenyi István CD1501).

4a. (rég, ritk) ’vminek a sokasága, özöne’ ❖ Szembeötlő volt ezen közgyülésen, hogy P. J. berényi volt biró ellen a’ tudósitásoknak valóságos csődje volt, mintha valami ördögi cselszövény izgatná az egész ügyet (1842 Pesti Hírlap CD61).

Ö: állam~.

ÖU: élet~.

ÖE: ~hirdetés, ~jelentés, ~jog, ~kérvény, ~nyitás, ~tárgyalás, ~ügy, ~vagyon, ~választmány.

Vö. CzF. csőd¹, csőd²; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

csőd¹ főnév 3C1
1. (Jog v. Pénz is)
az adós cég, vállalat, ill. gazdasági tevékenységet folytató személy fizetésképtelensége folytán létrejött (jogi) állapot
Az eldiribolás [= eldarabolás] által még egészen meg nem zsibbasztott nemes és főnemes pedig részint egészen ben van már a csődben, részint vajmi keservesen közel áll ahhoz már
(1843 Széchenyi István)
csődbe jutott kereskedő
(1892 Herczeg Ferenc)
Szerencse, hogy jött a fagy s be lehetett szüntetni az építkezéseket, mert már akkor csődbe került volna az egész vállalat
(1932 Móricz Zsigmond)
a francia kormány 20 milliárd frankos tőkeinjekcióban részesítette az állami légitársaságot, amely csak így tudta elkerülni a csődöt
(1994 Magyar Hírlap)
1a. (Jog)
fizetésképtelenné vált adós vállalat, vállalkozás, ill. gazdasági tevékenységet folytató személy hitelezőinek kielégítésére irányuló bírósági eljárás; csődeljárás
raktáraim sequestrálva [= őrizet alá helyezve] s könyveim csőd prédájává szilálvák [= vannak zilálva]
(1842 Bodor Lajos)
ha holnapig ki nem fizeti tartozását, csődöt kérek ellene
(1881 Csiky Gergely)
[Dobozy Károly] birtoka csőd alá jutott
(1930 ZeneiLex.)
Ma 8 milliárd dollárnyi vagyon van még az ÁPVÁllami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.Részvénytársaság kezén, 4 milliárd vagyont felszámoltak vagy csőd alatt van, 4 milliárdnyi részt már eladtak
(1995 Magyar Hírlap)
2.
〈vmely szerepben, tevékenységben, működésben:〉 sikertelenség, kudarc, ill. kilátástalan helyzet, (fenn)tarthatatlan állapot
[a 19. század elején] a házasság nem volt közel a csődhöz
(1897 Ady Endre)
rajztanári állásért folyamodott, s ez a kérő-levél ugy tünt fel előtte, mintha tehetségének a csődjét jelentette volna be ebben az alázatos irásban
(1906 Ambrus Zoltán)
a már félig csődbe jutott balközéppel [ti. párttal]
(1913 Halász Imre)
A férfi, aki mint férj nem tudott megtartani egy asszonyt, csődbe jut az apa szerepében is
(1927 Földi Mihály)
a kettészakadt világállam [ti. a Római Birodalom] katonai csődje
(1940 Alföldi András)
a ráció sokszor vezette csődbe az emberiséget
(1990 Rónay László)
az agrártámogatási rendszer csődben van
(2000 Országgyűlési Napló)
csődöt mond
a)
sikertelennek, eredménytelennek bizonyul, kudarcot vall vki v. vmi (vmiben)
fiatal és gazdag özvegynek napjainkban nem szükséges csődöt mondani férj dolgában
(1862 Rózsaági Antal)
A mi otromba férfi-pszichológiánk egyszerűen csődöt mond az ilyen problémák előtt
(1923 Bíró Lajos)
Emberek igen gyakran azért mondanak csődöt a modern társadalomban előálló helyzetekben, mert senki nem tanította meg őket, hogyan kell az otthonban [= otthon, a családban] tanult erkölcsi erényeket a nagy (nemzeti, emberi) közösségek igényeihez átállítani
(1943 Bibó István)
A furfang, a csalafintaság segít ott, ahol a bátorság és a bölcsesség már csődöt mond
(1998 Új Könyvek)
b)
〈eszköz, szerkezet, rendszer〉 működésképtelenné válik, elromlik, felmondja a szolgálatot
[Zólyom megyében] a kutak, mellyek még egészen ki nem száradtak, éjenkint zár alatt tartatnak. Bizonyos faluban csupán egy kut van, melly még csődöt nem mondott
(1858 Vasárnapi Újság)
Ha a levegőt hamarosan birtokba nem veszik, a newyorki közlekedés csődöt mond
(1925 Lengyel Menyhért)
Gábor, a sofőr beletapos a fékbe, de az csődöt mond
(1992 Kis János²)
nem mond csődöt a banki számítógépes rendszer
(1996 Magyar Hírlap)
3. (rég)
〈vmely állásra, vminek az elkészítésére, bérlésére meghirdetett〉 pályázati verseny; csődület
a’ nemzeti szinház igazgatóságára csőd hirdettetik
(1841 Pesti Hírlap)
Az uj hid épitésére a város csődöt hirdetett
(1847 Pesti Divatlap)
az illető csőd csak „kézrajzokra”, nem metszvényekre volt kitüzve […]. Csupán kézrajzokat díjaztatunk
(1856 Vasárnapi Újság)
Ajánlja a gazdasági, illetőleg köziskolai szék a nyomdának csőd utjáni kiadatását
(1858 Erdélyi János²)
[Mihálóczy György] 1776-ban megjelent Pesten a nyilvános csődön, hol a természeti jogból és a széptudományokból állotta ki a vizsgálatot, […] és csakhamar a kassai gymnasiumhoz neveztetett ki
(1902 Szinnyei József)
3a. (rég)
az elsőség elnyeréséért v. megtartásáért való (piaci) verseny; csődület
eltörölvén a’ czéheket, […] engedtessék e teljes, korlátlan szabadság a’ műiparnak, vagy állittassanak a’ szerfölötti csőd ellen némi védfalak
(1841 Pesti Hírlap)
[Marosszék] érces vizei pedig kiállják a csődöt Europa illynemű forrásaival
(1841 Kőváry László)
4. (rég, ritk)
alkalmilag összegyűlt emberek csoportja, csődülete
ünnepi csőd
(1841 Kuthy Lajos)
bármilly jószagu és jó társaságú csődben
(1842 Széchenyi István)
4a. (rég, ritk)
vminek a sokasága, özöne
Szembeötlő volt ezen közgyülésen, hogy P. J. berényi volt biró ellen a’ tudósitásoknak valóságos csődje volt, mintha valami ördögi cselszövény izgatná az egész ügyet
(1842 Pesti Hírlap)
ÖU: életcsőd
ÖE: csődhirdetés, csődjelentés, csődjog, csődkérvény, csődnyitás, csődtárgyalás, csődügy, csődvagyon, csődválasztmány
Vö. CzF. csőd¹, csőd²; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások