csög² (3C2) l. csök¹

csök¹ fn 3C2csek (rég) , csék (rég v. nyj) , csög (nyj)

1. (nyj) ’nagyobb állat, kül. bika hímvesszője’ ❖ Tsek. Bika tsek, -tsög (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 241) | [a szarvas] csöke vékony, tökei vagy nemző-golyóbisai ludtojásnyiak (1829 Pák Dienes 8346008, 116) | [hogy ne párosodhasson,] zsákvászonból készített kötényt kötöttek a kos hasára, a kötény a csék előtt lógott (1958 Vajkai Aurél C6723, 54) | Ha eláll a vizelete a lónak, meghántott hagymát dugnak a csögébe, hogy megindítsa (1976 Péntek János–Szabó T. E. Attila C7109, 215).

1a. (rég v. nyj) ’az ebből készült korbácsszerű fenyítőeszköz; bikacsök’ ❖ No! majd meg-rakatom cſekkel farotokat (1780 Dugonics András ford.–Homérosz 7087027, 185) | Hogy’ vallatom hát? … Mindenhogy: bitóra Felkötve, csékkel ostorozva, nyúzva (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0659, 254) | A csököket, korbácsokat háromszor is végigpróbálták rajtam, mire na, letették (1974 Tóth Béla² 2049010, 22).

1b. (nyj v. szleng) ’ember hímvesszője’ ❖ csök […] hímvessző (1998 Kövecses Zoltán C6262, 59).

2. (rég, Növ) ’virágos növény porzója, ill. ennek a virágport tartó része, portokja’ ❖ Porhon vagy Porzó vagy Tsék (Anthera). Ez eggy kis zatskó, sokféle formájú, melly virágzáskor kireped, ’s kiömlik belőle a […] Hímpor, Nemzőpor (Pollen) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 7) | a sóska-borbolya … csékjei vagy porhonai (Staubgefässe) rendesen a sziromra fekve, kitárva állanak (1857 Fáy András¹ C1705, 127) | Porhon (növ., anthera, portok, csek, porcsek) (1897 PallasLex. CD02).

3. (nyj)(csomós, görcsös) fatuskó, fatönk’ ❖ Sugóz: a Dunából fát, csögöt kifog (1872 Magyar Nyelvőr C0358, 332) | Csök […] a fák tuskója […] töve, tőkéje. A csök kifejezést különösebben oly tuskóra alkalmazzák, mely a szétdarabolásnak a rostok kuszáltsága és rendellenes növése következtében csökönyösen ellenáll (1893 PallasLex. CD02) | Hónap kimëgyëk csököt ásnyi; Csököt hasogatnyi csak tél jó, mer akkor nem izzad meg úgy a zembër (1964 Magyar Nyelvőr C6015, 173).

Ö: bika~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. csök¹

csög² lásd csök¹
csök¹ főnév 3C2
csek 3B2 (rég)
csék 3B2 (rég v. nyj)
csög 3C2 (nyj)
1. (nyj)
nagyobb állat, kül. bika hímvesszője
Tsek. Bika tsek, -tsög
(1792 Baróti Szabó Dávid)
[a szarvas] csöke vékony, tökei vagy nemző-golyóbisai ludtojásnyiak
(1829 Pák Dienes)
[hogy ne párosodhasson,] zsákvászonból készített kötényt kötöttek a kos hasára, a kötény a csék előtt lógott
(1958 Vajkai Aurél)
Ha eláll a vizelete a lónak, meghántott hagymát dugnak a csögébe, hogy megindítsa
(1976 Péntek János–Szabó T. E. Attila)
1a. (rég v. nyj)
az ebből készült korbácsszerű fenyítőeszköz; bikacsök
No! majd meg-rakatom cſekkel farotokat
(1780 Dugonics András ford.Homérosz)
Hogy’ vallatom hát? … Mindenhogy: bitóra Felkötve, csékkel ostorozva, nyúzva
(1871–1874 Arany János ford.Arisztophanész)
A csököket, korbácsokat háromszor is végigpróbálták rajtam, mire na, letették
(1974 Tóth Béla²)
1b. (nyj v. szleng)
ember hímvesszője
csök […] hímvessző
(1998 Kövecses Zoltán)
2. (rég, Növ)
virágos növény porzója, ill. ennek a virágport tartó része, portokja
Porhon vagy Porzó vagy Tsék (Anthera). Ez eggy kis zatskó, sokféle formájú, melly virágzáskor kireped, ’s kiömlik belőle a […] Hímpor, Nemzőpor (Pollen)
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
a sóska-borbolya … csékjei vagy porhonai (Staubgefässe) rendesen a sziromra fekve, kitárva állanak
(1857 Fáy András¹)
Porhon (növ.növény, anthera, portok, csek, porcsek)
(1897 PallasLex.)
3. (nyj)
(csomós, görcsös) fatuskó, fatönk
Sugóz: a Dunából fát, csögöt kifog
(1872 Magyar Nyelvőr)
Csök […] a fák tuskója […] töve, tőkéje. A csök kifejezést különösebben oly tuskóra alkalmazzák, mely a szétdarabolásnak a rostok kuszáltsága és rendellenes növése következtében csökönyösen ellenáll
(1893 PallasLex.)
Hónap kimëgyëk csököt ásnyi; Csököt hasogatnyi csak tél jó, mer akkor nem izzad meg úgy a zembër
(1964 Magyar Nyelvőr)
Ö: bikacsök
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. csök¹

Beállítások