csökevény fn és mn 4B
I. fn
(Biol is) ’teljesen ki nem fejlődött v. visszafejlődött, így eredeti élettani feladatának ellátására alkalmatlanná v. feleslegessé vált szerv, testrész’ ❖ a csökevény szót […] Szily Kálmán hozta először javaslatba a rudimentum fogalmának magyar nyelven való kifejezésére (1885 Török Aurél C5296, 324) | [a békák hátsó lábán] mind az öt ujjuk ki van fejlődve, sőt még egy hatodik ujjnak is megvan a csökevénye (1893 PallasLex. CD02) | Lába nincs a lárváknak, legfeljebb rövid, egykarmú csökevények fejlődtek ki, amelyeknek a mozgásnál semmi szerepük nincs (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Az élő szervezetek egész tömegét hordozzák azoknak a csökevényeknek, amelyek feleslegessé váltak, de mégis fennmaradtak (1964 Ákos Károly 9005001, 102).
a. (birtokszóként) ’vmely tárgynak, dolognak (az eredetihez képest) leegyszerűsített változata’ ❖ [A Dunántúlon] itt-ott megtaláljuk az erdélyi kapuk csökevényét, alacsony födött kis kapuk alakjában (1912 Malonyay Dezső CD07) | A francia társasági érintkezés legalább átmentette magába a természetes egymáshoz vonzódás, szeretet torz csökevényét: az udvariasságot (1921 Laczkó Géza CD10) | Nyilt kérdés, szabad-e a népviseletben ősi elemeket keresnünk, vagy a régibb úri viselet csökevényét kell benne látnunk (1940 Höllrigl József CD43).
b. (gyakr. birtokszóként) ’letűnt korszaknak, megszűnt jelenségnek, hagyománynak stb. még meglevő, tovább élő része, maradványa’ ❖ Történelmi és régiségtani kutatások virágkorában az ősidök történeti emlékeinek csökevényeit s a tódító hagyomány útján mesés túlzásokkal átszőtt maradványait keresik a mítoszokban (1896 Katona Lajos 8227002, 211) | A párbaj csak egy letűnt korszakra emlékeztető csökevény (1910 Halász Imre CD10) | Az amerikai puritanizmus csökevényei ma is élnek (1935 Reményi József CD10) | Bige elvtárs tele van kispolgári csökevényekkel (1954 Bajor Andor 1006038, 51) | Ez a hagyomány ma már csak csökevényekben él (1968 Bálint Sándor 9022002, 165).
II. mn
(átv is) ’teljesen ki nem fejlődött v. visszafejlődött 〈szerv〉’ ❖ Használja-e a nép a csökevény szót hiányos fejlődésű, csenevész értelemben? (1885 Magyar Nyelvőr C5296, 565) | talán egyszer egy nálunknál finomabb elemző meg fogja találni Petőfiben minden magyarsága alatt a szláv eredet csökevény nyomait (1908 Schöpflin Aladár CD10) | a Sankt-Gallent megnyargalók belém ágyalt kis csökevény idegrostja megrezzen bennem a mélyek mélyén s látni tanít (1927 Laczkó Géza CD10) | csökevény szerv (1930 Kosztolányi Dezső CD10) | Két megnyilatkozási formája van e csökevény erkölcsi érzéknek: az áttételesen jelentkező félelemérzet és a pár szofizmával feloldható, enyhe zavar (1965 Kovács Kálmán CD53).
a. (ritk, gúny is) ’személyiségében v. vmely képességében teljesen ki nem fejlődött 〈ember〉’ ❖ az a csökevény emberfajta, melynek példányait Babits a „magántudós” meghatározás alá gyűjtögeti, nem magyar különlegesség (1912 Elek Artúr CD10) | [Kakuk Marci] jó fiú és ötletei vannak, néha olyanok, mintha egy csökevény költő fulladt volna meg benne (1922 Schöpflin Aladár CD10).
b. (ritk) ’az eredetihez képest leegyszerűsített 〈tárgy, dolog〉’ ❖ Amikor a szobába lépve ismerősök és ismeretlenek előtt meghajtom magamat, akkor tulajdonképpen a győző vagy a fejedelem előtt való meghódolás külső kifejezésének, a földreborulásnak egy csökevény mozdulatát végzem el (1933 Kertész Manó 9328001, 4) | Széchenyinek sokkal messzebbmenő tervei voltak, mint ez a csökevény [vasút]vonal, amelynek Kanizsa, majd pedig Győr felé való meghosszabbításával még évtizedekig kellett várni (1942 Östör József CD52).
Vö. ÉrtSz.; TESz. csökken; ÉKsz.