alapforma fn 6A

1. ’vminek az eredeti, legegyszerűbb, a későbbi változatok alapját képező alakja, megjelenési formája’ ❖ még is sok fárodságába került a nyilván föllépő vádlónak némi alap-formát kifürkészhetni a legnemesebb család elvesztésére (1837 Athenaeum C0015, 459) | Mint a mathematikus sok egyenletet egy alapformára vezethet vissza, úgy találhatjuk meg a tudományok, művészetek s politika alapformáit a görögöknél (1893 Péterfy Jenő 8363004, 192) | [Elekfi László] abból indult ki, hogy e [mondat]tagolási módnak két alapformája különböztethető meg (1985 Balázs János² 1009001, 212).

1a. (Nyelvt) ’〈a leíró nyelvészetben:〉 a szó jeltelen, ragtalan, rendsz. szótári alakja’ ❖ Minthogy ez szófaji alapszerepe, a jelző alapformájában, ragtalanul áll jelzett szava előtt (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

1b. (Nyelvt) ’〈a történeti nyelvészetben:〉 a szónak az az alakja, melyből későbbi alakváltozatai levezethetők’ ❖ Nyelvhasonlításaiban [Hunfalvy Pál] legtöbbször megelégedett a hasonló mozzanatoknak egymás mellé állításával, anélkül, hogy a különböző nyelvi alakokat visszavezette volna bárminő egységes alapformára (1986 Domokos Péter CD30).

2. (Ásv) ’a kristályalakzat négy legegyszerűbb változatának egyike, amelyből szimmetriaelemek segítségével levezethető az összes többi kristályforma’ ❖ egyazon ásvány kristályai egy alapformára vezethetők vissza (1894 PallasLex. CD02).

J: alapalak.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

alapforma főnév 6A
1.
vminek az eredeti, legegyszerűbb, a későbbi változatok alapját képező alakja, megjelenési formája
még is sok fárodságába került a nyilván föllépő vádlónak némi alap-formát kifürkészhetni a legnemesebb család elvesztésére
(1837 Athenaeum)
Mint a mathematikus sok egyenletet egy alapformára vezethet vissza, úgy találhatjuk meg a tudományok, művészetek s politika alapformáit a görögöknél
(1893 Péterfy Jenő)
[Elekfi László] abból indult ki, hogy e [mondat]tagolási módnak két alapformája különböztethető meg
(1985 Balázs János²)
1a. (Nyelvt)
〈a leíró nyelvészetben:〉 a szó jeltelen, ragtalan, rendsz. szótári alakja
Minthogy ez szófaji alapszerepe, a jelző alapformájában, ragtalanul áll jelzett szava előtt
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
1b. (Nyelvt)
〈a történeti nyelvészetben:〉 a szónak az az alakja, melyből későbbi alakváltozatai levezethetők
Nyelvhasonlításaiban [Hunfalvy Pál] legtöbbször megelégedett a hasonló mozzanatoknak egymás mellé állításával, anélkül, hogy a különböző nyelvi alakokat visszavezette volna bárminő egységes alapformára
(1986 Domokos Péter)
2. (Ásv)
a kristályalakzat négy legegyszerűbb változatának egyike, amelyből szimmetriaelemek segítségével levezethető az összes többi kristályforma
egyazon ásvány kristályai egy alapformára vezethetők vissza
(1894 PallasLex.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások