csurdi (11A6) l. csurdé

csurdé mn 11A6 (nyj)csundré, csurdi (rég)

1. ’meztelen, csupasz 〈személy〉, ill. fedetlen, ruhadarab nélküli 〈testrész〉’ ❖ Tsóré: tsurdi, mezíttelen (1792 Kisded szótár C0816, 247) | csurdén maradt váll (1872 Tolnai Lajos C4207, 248) | a pokulár [= havasi juhász] felkel, levetkőzik csundréra és elmegy az erdőre (1957 Kós Károly² C6299, 185) | csurdé vénuszok (1974 Lászlóffy Aladár 9386016, 88).

2. (rég) ’tollatlan, (még) csupasz 〈madár〉’ ❖ Ugyan hová tevéd természeti tollad’, Tsurdén maradsz, ha ezt le-tollászszák róllad (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 749) | csúrdéveréb: tollatlan verébfiók (1899 Magyar Nyelvőr C5295, 235).

3. (rég) ’szőr nélküli, csupasz 〈testrész〉’ ❖ [az ún. elefántsáskáknak] a’ tzombjok tsúrdé (1787 Mátyus István C3069, 267) | Tsurdi […] Calvus, Depilis (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 403).

3a. ’olyan 〈búzakalász〉, amelyről a hegyes, érdes szálkák hiányoznak’ ❖ kopaszbúza (toklász nélküli búza): […] csúrdéfejü (1958 Magyar Nyelv C5898, 384) | csundri fejü buza ’kopasz buza’ (1960 Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények C1504, 360).

3b. (kötött szókapcsolat részeként fajtanévben: kissé rég, Növ) ’olyan 〈gabona〉, amelynek toklászáról a szálka hiányzik’ ❖ Avena nuda, tsurdé zab, minthogy magvai mezítelenek, vagy tok nélkül teremnek (1787 Mátyus István C3068, 139) | A négysoros árpának azt a fajtáját, melynek magva nem nő össze tenkely módjára a toklászszal, hámló, mennyei, meztelen, csurdé v. csóré-árpának [nevezik] (1893 PallasLex. CD02) | pelyvátlan szemű vagy csurdézab (1926 RévaiNagyLex. C5715, 617).

4. ’olyan 〈dolog〉, amelyet nem borít semmi, ill. amelyről hiányzik az, ami borítani szokta, ami rajta szokott lenni, amely csupasz’ ❖ csúrdé méter: hántott méterfa (1941 Magyar Nyelv C5882, 207) | sokhelyütt, főleg az Alföldön, vászon fazéknak, vászon korsónak mondják a máznélküli edényt, […] Erdélyben pedig csurdénak (1960 Kresz Mária C6956, 368) | Korond a Mezőséget látta el mázatlan csurdé edénnyel (1991 Magyar néprajz CD47).

J: csóré¹.

Vö. CzF. csurdi; TESz.; SzT. ~, csurdén; ÚMTsz. ~, csurdéfejű, csurdéfejű-búza

csurdi lásd csurdé
csurdé melléknév 11A6 (nyj)
csundré 11A6
csurdi 11A6 (rég)
1.
meztelen, csupasz 〈személy〉, ill. fedetlen, ruhadarab nélküli 〈testrész〉
Tsóré: tsurdi, mezíttelen
(1792 Kisded szótár)
csurdén maradt váll
(1872 Tolnai Lajos)
a pokulár [= havasi juhász] felkel, levetkőzik csundréra és elmegy az erdőre
(1957 Kós Károly²)
csurdé vénuszok
(1974 Lászlóffy Aladár)
2. (rég)
tollatlan, (még) csupasz 〈madár〉
Ugyan hová tevéd természeti tollad’, Tsurdén maradsz, ha ezt le-tollászszák róllad
(1787 Bécsi Magyar Múzsa)
csúrdéveréb: tollatlan verébfiók
(1899 Magyar Nyelvőr)
3. (rég)
szőr nélküli, csupasz 〈testrész〉
[az ún. elefántsáskáknak] a’ tzombjok tsúrdé
(1787 Mátyus István)
Tsurdi […] Calvus, Depilis
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
3a.
olyan 〈búzakalász〉, amelyről a hegyes, érdes szálkák hiányoznak
kopaszbúza (toklász nélküli búza): […] csúrdéfejü
(1958 Magyar Nyelv)
csundri fejü buza ’kopasz buza’
(1960 Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények)
3b. (kötött szókapcsolat részeként fajtanévben: kissé rég, Növ)
olyan 〈gabona〉, amelynek toklászáról a szálka hiányzik
Avena nuda, tsurdé zab, minthogy magvai mezítelenek, vagy tok nélkül teremnek
(1787 Mátyus István)
A négysoros árpának azt a fajtáját, melynek magva nem nő össze tenkely módjára a toklászszal, hámló, mennyei, meztelen, csurdé v.vagy csóré-árpának [nevezik]
(1893 PallasLex.)
pelyvátlan szemű vagy csurdézab
(1926 RévaiNagyLex.)
4.
olyan 〈dolog〉, amelyet nem borít semmi, ill. amelyről hiányzik az, ami borítani szokta, ami rajta szokott lenni, amely csupasz
csúrdé méter: hántott méterfa
(1941 Magyar Nyelv)
sokhelyütt, főleg az Alföldön, vászon fazéknak, vászon korsónak mondják a máznélküli edényt, […] Erdélyben pedig csurdénak
(1960 Kresz Mária)
Korond a Mezőséget látta el mázatlan csurdé edénnyel
(1991 Magyar néprajz)
Vö. CzF. csurdi; TESz.; SzT. ~, csurdén; ÚMTsz. ~, csurdéfejű, csurdéfejű-búza

Beállítások