dagad tn ige 2a2 

1. ’〈vmely anyag v. tárgy, dolog〉 nedvességet szívva magába térfogatában növekszik’ ❖ Némellyek a’ magot, az elvetés eltt, tiſzta vízben 24, vagy 28 óráig áztatni ſzokták; mások nedves homokkal keverik öſzve, és így hagyják 8, vagy 10 napig dagadni (1805 Mitterpacher Lajos 8572001, 11) | [Ilonka] kávézott, kövérre dagadt kenyereket kanalazott ki a csészéből (1931 Kassák Lajos 9314010, 50) | télen a sárrá dagadt, majd keményre fagyott földeken (1996 Új Könyvek CD29).

1a. ’〈tésztaféle〉 az élesztőgombák hatására térfogatában növekszik, kel’ ❖ [a pékműhelyben] roppant teknők, dagadó tésztával, amiből fehér ruhás, fehér kötényes hat legény szaggat darabokat (1865 Jókai Mór CD18) | Te meg kalács, dagadj csak, kelj szépen (1947 Rónay György 9573129, 44) | [a] tésztát alaposan kidolgozzuk, és duplájára kelesztjük. Amíg dagad, elkészítjük a tormakrémet (1993 Frank Júlia CD19).

2. ’〈vkinek a teste, testrésze〉(hízástól) teltté, gömbölyűvé válik, ill. ilyen formát mutat’ ❖ Tsókra kinálgat dagadó Ajakad (1799 Sokféle C1530, 244) | A’ harmadik hóldnapban a’ méhfenek terjedvén, hasok [ti. a várandós nőké] a’ ſzemérem tsontok felett dagadni kezd (1802 Zsoldos János 8541004, 154) | Arca dagadt a kövérségtől és barnán piroslott a szél fuvásától és a napsütéstől (1907 Csizmadia Sándor¹ 9089011, 297) | a Soltészék Mariskája csakugyan állapotos, egész jól látszik rajta, a csípője dagad, és a hasa domborodik (1940 Veres Péter C4411, 49).

2a. (rég v. irod) ’〈növényi rész〉 tápanyagtól növekedve duzzad, vastagodik’ ❖ A zőldellő nyírfák dagadnak, izzadnak, A szőllőveszzők is bimbókra fakadnak (1785 k. Debreceni diákirodalom 7495008, 27) | [a gumós zeller] gyökere a szár alsó végével együvé dagadva gumóvá fejlődik s kedvelt saláta és konyhafűszer (1897 PallasLex. CD02) | Dagad a répa, magzik már a kender (1944 Nagy László² 9473003, 5).

2b. ’〈ér v. izom, ill. testtáj〉 megfeszülve domborodik, ill. domborúan kiemelkedő formát mutat’ ❖ Mért e láng, e hullám dagadó eremben? (1842 Petőfi Sándor CD01) | [a dühtől] forogtak a szemei, remegett az ajka, és dagadt a halántéka (1897–1898 Mikszáth Kálmán CD04) | hatalmas izmok dagadtak a feltürt ingujja alól (1927 Markovits Rodion 9423005, 265) | Az óriási dög nekiveselkedett, ropogtak az ízületei, dagadtak az izmai, két első lábát nagy nehezen elemelte a földtől, de vissza is zuhantotta azonnal (1989 Lázár Ervin 2025056, 35).

3. ’〈test(rész)〉 sérülés, betegség stb. miatt (meg)duzzad, ill. (fel)puffad’ ❖ artzámra le folynak Könyveim, és keser képem el ázva dagad (1774 Révai Miklós ford.–Révai 7283005, 16) | darazsak vették üldözőbe s ezek csípéseitől dagadt arczczal érkezett meg (1897 Dézsi Lajos CD55) | [Kazinczy Ferencet] penészes földalatti helyiségbe zárják, nem kap levegőt és világosságot, egész teste dagadni kezd, erőtlenségében fel sem tud kelni szalmazsákjáról (1932 Pintér Jenő CD44) | [A megkínzott raboknál] a láb és kézfejek duplájára dagadtak, szinte feketék voltak az ott összeszorult vértől (1978 Fehérváry István 1047001, 140).

4. ’〈vitorla, zászló stb.〉 széltől feszülve domborodik’ ❖ vonogasd fel önnkint a’ vitorlákot, ha kegyes ſzelekkel nagyra dagadnak (1806 Verseghy Ferenc 8518015, 92) | [Varga Miskának] Fehér patyolat gatyája Dagad habzó széltül (1864 e. Széll Farkas C3934, 44) | Fekete zászlók dagadnak magasan, tekerő szélben (1922 Sárközi György CD10) | [a torreádor] mindig olyan közel engedte magához a bikát, hogy személye, a bika és a széltől dagadó, ide-oda himbáló köpeny egyetlen, élesen körvonalazott tömeggé olvadt (1953 Németh Andor ford.–Hemingway 9480008, 243).

4a. ’〈mellkas levegővételkor〉 domborodva megemelkedik’ ❖ Fejér keble sóhajtásoktól dagada (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Macpherson 7163064, 102) | Egyszerre visszatért az élet a lelkébe. Dagadt a melle, és lüktetve lélegzett (1914 Móricz Zsigmond CD10) | egy pillanatra megállott Furunka s úgy tetszett, hogy erősen dagad, majd visszahorpad a melle (1941 Tamási Áron 9701013, 73).

4b. ’〈vmely tárgy〉 a benne levő tartalomtól domborodva feszül’ ❖ elavúlt rossz két garasossal Nagyra dagadt erszényt (1820 Vörösmarty Mihály CD01) | a’ ruganyoktól dagadó pamlagon fészkelődve (1843 Athenaeum C0026, 368) | a keble telt s dagad a blúza (1936 e. Kosztolányi Dezső CD01) | Beszélik azt is, hogy amikor itt [ti. a hazai kínai piacon] sétálgatnak a vámosok, közöttük lazán furakodnak a hátizsákosok, és senki nem kérdezi őket, ugyan mitől dagad a batyujuk (1998 Magyar Hírlap CD09).

4c. (irod) ’〈vki(nek a szíve, lelke)〉 érzelemmel eltelik, ill. azzal tele van’ ❖ Miképpen reſzket és dagad az én ſzívem e’ ſzóra! (1787 Péczeli József ford.–Young C3446, 32) | Gróf Keglevich észrevette a mozdulatot, nem engedte kisiklani a fonalat, s a beszédet olyan modorban folytatta, hogy amannak lelke is dagadt bele (1858 Vas Gereben 8514001, 53) | Ourrias fölkél, dühtől dagadva (1916 Gábor Andor ford.–Mistral 9163015, 90) | útra is keltünk, sötét, holdtalan estén, két kurjongató bolond, eltelve hálával Gifflard iránt, aki dagadt a jóérzéstől (1950 Jankovich Ferenc ford.–Rolland 9275031, 86) | attól dagadhat a magyar kebel, hogy térségünkben ide áramlik a legtöbb külföldi tőke (1996 Magyar Hírlap CD09).

5. ’〈(folyó)víz v. más folyékony anyag szintje〉 folyamatosan emelkedik, ill. 〈folyóvíz〉 áradva vmivé nő’ ❖ a’ tenger is, ím’ lásd, Most melyly mélyen apad, most magas árja dagad (1774 Révai Miklós ford.–Beniczky 7283004, 14) | A’ noszlopi erdőnél tengelyig dagadt a’ sár (1846 Életképek 8614001, 593) | a hirtelen felforró víz dagad fölfelé az edényben (1918 Molnár Ferenc² 9453002, 118) | a szakadatlan esőktől minden kicsiny patak nagy és hatalmas folyóvá dagadt (1964 Jékely Zoltán ford.–Boccaccio 9278105, 36).

6. ’〈nagyságát, erejét stb. tekintve〉 növekszik, gyarapodik, ill. így vmivé válik’ ❖ Vegyes tsoportokra oſztatott Társaság, Dagad, apad, halad, nyl, múlik Sokaság (1789 Orczy Lőrinc 7249013, 168) | Rád is öröm néznem Orsó! vígan táncolsz Akár dagad, akár Apad aranyszálad (1857 Szemere Miklós 8438022, 140) | Látod, hogy nő most fönn az őszi hold, hogy növekszik, hogy dagad? (1935 Rónay György 9573068, 18) | gyere le szellő, dagadj viharrá (1936 Radnóti Miklós 9543091, 33) | negyvenszeresére (jóval több, mint 300 ezerre) dagadt azoknak a száma, akiknek a családi állapota: „törvényesen elvált” (1981 Fekete Gyula 9141004, 68).

6a. ’〈érzés, érzelem stb.〉 erőteljessé, intenzívvé válik’ ❖ Dagadsz, dagadsz a szívben hév indúlat (1823–1824 Kölcsey Ferenc CD01) | A szomszéd olyan diadalmas-méltóságos léptekkel közeledett, mint aki mögött valami nagy cselekedet van; dagadt benne a büszkeség (1941 Illyés Gyula 9274078, 38) | Nincs ott ilyen-olyan ingerlékenység, nincs apadó-dagadó szenvedély (1980 Tandori Dezső ford.–Schlegel 9703053, 361).

6b. ’〈botrány, hír stb.〉 terjedve erősödik, növekszik’ ❖ Dagad a hír: „kapu odavan! nincs mentség! Sehol egy védő kar; özön az ellenség!” (1879 Arany János 8014003, 72) | [az osztályban] a röhögés nő, dagad, egyre vidámabb lesz, orkánná fajul – de minél jobban röhögnek ők egymáson, mi annál jobban röhögünk őrajtuk (1916 Karinthy Frigyes 9309005, 71) | Az egyre dagadó botrány komoly válságba sodorta az észt kormányt (1994 Magyar Hírlap CD09).

Ö: be~, fel~, ki~, meg~.

ÖU: bele~, össze~, szét~.

Sz: dagadás, dagadat.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.