dagadt mn-i ign és mn 

I. mn-i ign → dagad.

II. mn 12A

1. ’vastag, duzzadt v. kövér 〈test(rész)〉’ ❖ Az Aspis Kígyó, mellynek ſzéles dagadt nyaka, és pofája van (1795 Gáti István 7116006, 239) | Pataky úr mérgesen fúrta dagadt orrát tarka selyem zsebkendőjébe (1862 Szokoly Viktor 8452003, 75) | [A pap] dagadt, puha szája szétlapult a kényszeredett mosolytól (1936 Berczeli Anzelm Károly 9045013, 24) | A nők illatszere elkeveredett a dagadt, zsíros testek puha, enyves szagával (1977 Kertész Imre² CD41).

1a. (biz) ’kövér, elhízott, ill. nagy testű 〈ember v. állat〉’ ❖ Degett ember. Dagadt ember (1799 Gyarmathi Sámuel C1945, 67) | A Gerbeaud mellett a fasorban két omnibuszkocsis léptetett el két nagy dagadt lovon (1920 Szép Ernő 9665042, 17) | A püspöké a föld. Meg a grófoké… Azok dagadtra zabálják magukat (1956 Darvas József C0091, 439) | Terpeszkedik egy dagadt pasas a székben, beleröhög a kamerába, miközben egy sovány térdel előtte, és a cipőjét fényesíti (1996 Magyar Hírlap CD09).

1b. (irod) ’duzzadt 〈növényi rész〉’ ❖ az ujjunk hegyét oda értetgetjük a tapadó, dagadt, dühös barna rügyhöz (1935 Szép Ernő 9665045, 183) | dagadt szőlőfürtök (1941 Móricz Zsigmond 9462012, 70).

2. ’sérülés, betegség stb. miatt rendellenesen megnagyobbodott, megduzzadt 〈test(rész) v. testtáj〉’ ❖ Akkor forog a’ beteg leg-nagyobb veſzedelemben, midön feje, nyaka ’s ortzája leg-dagadtabb (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 204) | Mely emlök az sürü téj miatt kemények ’s dagadtak, azokra haſznoſsan köttetik ez zöld-fü [ti. a turbolya] (1775 Csapó József 7062001, 286) | benyultam a szájába a kanállal, hogy lássam a torkát, véres, nyálkás volt szegénynek az egész gégéje és olyan dagadt, mint a dió (1894–1906 Thury Zoltán 8479008, 57) | Több [rab]társamat hasrafektették és térdben meghajlított felfelé néző talpaikat dagadtra verték (1978 Fehérváry István 1047002, 176).

3. (a benne levő anyagtól) domború(an kiemelkedő), ill. gömbölyded 〈dolog〉’ ❖ A dagadt erszény is meglohadást vészen (1788 Gvadányi József C5115, 164) | Ágyúk dörögnek! rettenetes veszély Zúg, mint dagadt felhők’ morajja (1805 Berzsenyi Dániel 8054058, 69) | A vörös ügyvéd szí ilyen világos, dagadt szivarokat (1948 Palotai Erzsi 2052030, 98) | mindjárt el is veted a négy aranyat, pár percre rá leszüreteled a termést, és estére dagadt zsebbel térhetsz vissza (1967 Rónay György ford.–Collodi 9573161, 66).

4. (irod) ’heves érzelemmel eltelt 〈szív, kebel, ill. személy〉’ ❖ dagadt szivvel néztétek a’ barátság szép diadalmát (1820 Kisfaludy Károly C2670, 60) | átvettem a mesterséget tetőled Dagadtan a fenhéjazó, mázsás nehéz szavaktól (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0659, 275) | A fejedelem dagadt kebellel sóhajtott (1922 Móricz Zsigmond 9462004, 235).

5. (irod) ’áradásban levő, magasan álló 〈víz(tömeg)〉’ ❖ Ez a merész hős könnyü szálakon Éjjel csapott ált’ a dagadt folyón, Utat töretni néked a magyarhoz (1826 Kölcsey Ferenc C5247, 178) | Láttam őt, Mint verte a hullámot, s lovagolt Hátán; csak úgy tiporta a vizet, Elrúgva útjából s a legdagadtabb Hab ellenébe vetve büszke mellét (1871 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | zajlik a dagadt ár, ropog a jég (1927–1935 Kosztolányi Dezső 9359153, 354).

Sz: dagadtas.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

dagadt melléknévi igenév és melléknév
I. melléknévi igenévdagad.
II. melléknév 12A
1.
vastag, duzzadt v. kövér 〈test(rész)
Az Aspis Kígyó, mellynek ſzéles dagadt nyaka, és pofája van
(1795 Gáti István)
Pataky úr mérgesen fúrta dagadt orrát tarka selyem zsebkendőjébe
(1862 Szokoly Viktor)
[A pap] dagadt, puha szája szétlapult a kényszeredett mosolytól
(1936 Berczeli Anzelm Károly)
A nők illatszere elkeveredett a dagadt, zsíros testek puha, enyves szagával
(1977 Kertész Imre²)
1a. (biz)
kövér, elhízott, ill. nagy testű 〈ember v. állat〉
Degett ember. Dagadt ember
(1799 Gyarmathi Sámuel)
A Gerbeaud mellett a fasorban két omnibuszkocsis léptetett el két nagy dagadt lovon
(1920 Szép Ernő)
A püspöké a föld. Meg a grófoké… Azok dagadtra zabálják magukat
(1956 Darvas József)
Terpeszkedik egy dagadt pasas a székben, beleröhög a kamerába, miközben egy sovány térdel előtte, és a cipőjét fényesíti
(1996 Magyar Hírlap)
1b. (irod)
duzzadt 〈növényi rész〉
az ujjunk hegyét oda értetgetjük a tapadó, dagadt, dühös barna rügyhöz
(1935 Szép Ernő)
dagadt szőlőfürtök
(1941 Móricz Zsigmond)
2.
sérülés, betegség stb. miatt rendellenesen megnagyobbodott, megduzzadt 〈test(rész) v. testtáj〉
Akkor forog a’ beteg leg-nagyobb veſzedelemben, midön feje, nyaka ’s ortzája leg-dagadtabb
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Mely emlök az sürü téj miatt kemények ’s dagadtak, azokra haſznoſsan köttetik ez zöld-fü [ti. a turbolya]
(1775 Csapó József)
benyultam a szájába a kanállal, hogy lássam a torkát, véres, nyálkás volt szegénynek az egész gégéje és olyan dagadt, mint a dió
(1894–1906 Thury Zoltán)
Több [rab]társamat hasrafektették és térdben meghajlított felfelé néző talpaikat dagadtra verték
(1978 Fehérváry István)
3.
(a benne levő anyagtól) domború(an kiemelkedő), ill. gömbölyded 〈dolog〉
A dagadt erszény is meglohadást vészen
(1788 Gvadányi József)
Ágyúk dörögnek! rettenetes veszély Zúg, mint dagadt felhők’ morajja
(1805 Berzsenyi Dániel)
A vörös ügyvéd szí ilyen világos, dagadt szivarokat
(1948 Palotai Erzsi)
mindjárt el is veted a négy aranyat, pár percre rá leszüreteled a termést, és estére dagadt zsebbel térhetsz vissza
(1967 Rónay György ford.Collodi)
4. (irod)
heves érzelemmel eltelt 〈szív, kebel, ill. személy〉
dagadt szivvel néztétek a’ barátság szép diadalmát
(1820 Kisfaludy Károly)
átvettem a mesterséget tetőled Dagadtan a fenhéjazó, mázsás nehéz szavaktól
(1871–1874 Arany János ford.Arisztophanész)
A fejedelem dagadt kebellel sóhajtott
(1922 Móricz Zsigmond)
5. (irod)
áradásban levő, magasan álló 〈víz(tömeg)
Ez a merész hős könnyü szálakon Éjjel csapott ált’ a dagadt folyón, Utat töretni néked a magyarhoz
(1826 Kölcsey Ferenc)
Láttam őt, Mint verte a hullámot, s lovagolt Hátán; csak úgy tiporta a vizet, Elrúgva útjából s a legdagadtabb Hab ellenébe vetve büszke mellét
(1871 Szász Károly² ford.Shakespeare)
zajlik a dagadt ár, ropog a jég
(1927–1935 Kosztolányi Dezső)
Sz: dagadtas
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások