dagályosság fn 3A8 (rendsz. pejor)

1. ’logikai helyett érzelmi meggyőzésre törekvő, (túlzottan) ünnepélyes, patetikus v. választékos stíluseszközöket használó (művészi) kifejezésmód, stílus, dagály’ ❖ Iparkodjék ön elszokni a czifraszavak keresésétől, különben dagályosságba esik (1858 Vasárnapi Újság CD56) | [Kölcsey] Berzsenyiben a dagályosságot, Csokonaiban a „köznép nyelvéhez való ragaszkodást” kifogásolja (1946 Révai József 9564001, 16) | Ha a szónok „túlbeszéli” a tárgyat, akkor dagályosság áll elő (1981 Vígh Árpád 1163002, 184).

1a. (birtokszóként) ’vminek, ill. vkinek a dagályos volta’ ❖ [Auerbach] legnevezetesb műve IV. Károly császár képmása a bécsi császári gyüjteményben, mely dagályosságát és egyszerű technikáját tünteti föl (1893 PallasLex. CD02) | [a kis-ázsiai görög városokban] fejlődött ki az úgynevezett ázsiai sajátságos keverék-stilus (Asianismus), melynek izléstelen, czikornyás dagályosságával az attikai classikus szónokokat tanulmányozó pergamoni iskola folytonos harczot folytatott (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | valóságos oázis volt Reger Szerenádja két vonós és egy fúvós zenekarra és Strauss Alpesi szimfóniája, mely minden üressége és dagályossága mellett, legalább egészséges, potens művész alkotása (1923 Tóth Aladár CD10) | barokkos dagályossága miatt eddig méltatlanul elhanyagolt [költemény] (2000 Új Könyvek CD29).

2. (rég) ’elbizakodottság, felfuvalkodottság, gőg’ ❖ a’ szerelmünkért Meg-testesült Igének […] viszontag-való szerelmet mutassunk, az ö kedvéért meg-gyözvén bennünk roszszra hajló minden gonosz indúlatot, fösvénséget, dagályosságot (1777 Molnár János C3195, 9) | Uradalmoknak bövsége […] annyira vitte dagályosságokat, hogy […] a’ Jerusalemi Patriárkához tartozó függést meg sem esmérték (1792 Seelmann Károly ford. C3718, 68).

2a. (rég, ritk) ’erőszakosság, fékezhetetlen vadság’ ❖ dagályos [=] haragos, gyomroskodó (dagály-osság) (1784 Kisded szótár C0815, 18).

Vö. CzF.; TESz. dagály

dagályosság főnév 3A8 (rendsz. pejor)
1.
logikai helyett érzelmi meggyőzésre törekvő, (túlzottan) ünnepélyes, patetikus v. választékos stíluseszközöket használó (művészi) kifejezésmód, stílus, dagály
Iparkodjék ön elszokni a czifraszavak keresésétől, különben dagályosságba esik
(1858 Vasárnapi Újság)
[Kölcsey] Berzsenyiben a dagályosságot, Csokonaiban a „köznép nyelvéhez való ragaszkodást” kifogásolja
(1946 Révai József)
Ha a szónok „túlbeszéli” a tárgyat, akkor dagályosság áll elő
(1981 Vígh Árpád)
1a. (birtokszóként)
vminek, ill. vkinek a dagályos volta
[Auerbach] legnevezetesb műve IV. Károly császár képmása a bécsi császári gyüjteményben, mely dagályosságát és egyszerű technikáját tünteti föl
(1893 PallasLex.)
[a kis-ázsiai görög városokban] fejlődött ki az úgynevezett ázsiai sajátságos keverék-stilus (Asianismus), melynek izléstelen, czikornyás dagályosságával az attikai classikus szónokokat tanulmányozó pergamoni iskola folytonos harczot folytatott
(1899 Nagy képes világtörténet)
valóságos oázis volt Reger Szerenádja két vonós és egy fúvós zenekarra és Strauss Alpesi szimfóniája, mely minden üressége és dagályossága mellett, legalább egészséges, potens művész alkotása
(1923 Tóth Aladár)
barokkos dagályossága miatt eddig méltatlanul elhanyagolt [költemény]
(2000 Új Könyvek)
2. (rég)
elbizakodottság, felfuvalkodottság, gőg
a’ szerelmünkért Meg-testesült Igének […] viszontag-való szerelmet mutassunk, az ö kedvéért meg-gyözvén bennünk roszszra hajló minden gonosz indúlatot, fösvénséget, dagályosságot
(1777 Molnár János)
Uradalmoknak bövsége […] annyira vitte dagályosságokat, hogy […] a’ Jerusalemi Patriárkához tartozó függést meg sem esmérték
(1792 Seelmann Károly ford.)
2a. (rég, ritk)
erőszakosság, fékezhetetlen vadság
dagályos [=] haragos, gyomroskodó (dagály-osság)
(1784 Kisded szótár)
Vö. CzF.; TESz. dagály

Beállítások