dal fn 4A8dall (rég)

1. (tulajdonnév részeként is) (Zene) ’〈műfaji kategóriaként is:〉(hangszeres kísérettel ellátott) egy- v. többszólamú, egytételes vokális mű, kül. népdal, műdal, sláger, amelyre a szöveg és a dallam (művészien megformált) egysége, strofikus tagolódás, ritmikai egyenletesség, egyszerű, zárt dallamvilág jellemző’ ❖ a’ taktusra- és ritmusra-vett valóságos dalnak eredetét, mivóltát, és a’ tánttzal-való terméſzetes ſzövetségét-is, fáradttság nélkl által-láthattyuk (1792 Verseghy Ferenc ford. 7448017, 206) | Piry Czirjek érsekujvári prof. 36 dalból álló gyüjteményt [küldött be a Kisfaludy-társaság népdalgyűjtési felhívására], mellyeket különböző helyeken és vidékeken hallott (1844 Pesti Hírlap CD61) | Makrai Erzsi úrhölgy szép hanggal és finom kidolgozással énekelte Liszt néhány dalát (1911 Zenelap 2117002, 13) | Az eddigi kutatások alapján úgy látszik, hogy egyik legnépszerűbb dalunk, a Kossuth-nóta Szegeden született (1968 Bálint Sándor 9022002, 136) | Beszéljünk nyíltan: dalokat szeretni, slágereket, nótákat szeretni „giccses” dolog. A komoly zeneértő elhúzza a száját (1980 Kerényi Grácia 9324044, 147) | alkotóművészetükben az irodalom és a zene szintézisére törekszenek […], így jöhetett létre például Durkó Zsolt Halotti Beszéd (1967–1972) oratóriuma és Kurtág György Négy dal Pilinszky János verseire (1981 Szabolcsi Miklós CD53) | Galgamácsai népszokások dalai sorjáznak a lemezen az évszakok rendje szerint: Farsang, Tavasz, Nyár, Ősz, Tél (1987 Moldován Domokos 1111004, 267) | Az eredeti Beatrice […] néhány dalával (Boldog szép napok, 8 óra munka, Pancsoló kislány) még a slágerlistákra is felkerült (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈közelebbről meg nem határozott műfajú v. típusú vokális zenemű, ének megnevezéseként〉’ ❖ Iſten Mindenhatóságát víg dal, víg énekek hangja Égig, Egeknél is fellyebb emelítse (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 89) | Néki fársángi dal a halotti ének (1834 Tiboldi István C4163, 13) | Az anyóka kalácsot dagasztott s uram bocsáss, valami száz esztendő előtti dalt dudorászott (1899 Mikszáth Kálmán C3106, 8) | Körül hömpölyög minden meglévő ország éneke, A barátság, bor és szerelem germán dalai, Ir balladák, táncok, víg szökellés – angol nóta, Francia énekek (1920 Pásztor Árpád ford.–Whitman CD10) | A történelmi tékozlás hangzik ki [Bereményi Géza] Cseh Tamásnak írott, dramatikusan szituált dalaiból (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

1b. ’ezek vmelyike mint (szöveg nélkül hangzó v. hangszeren megszólaltatott) zenei motívum, dallam’ ❖ [a pásztor] kezivel billegteti sípját, És klömb klömb dalt perget rajta (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 43) | egész héten át a vasárnapi előadáson hallott dalokat dúdolgatja (1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Schenk hadnagy] nem dalt penget, csak ugy olvasás közben kezében van a gitár és néha penget egyet rajta (1927 Markovits Rodion 9423005, 264) | [azon a tavaszon] ezt a dalt fütyörészte az egész város (1941 Ottlik Géza 9496002, 168) | belevágok a kis zongorámon a Pici Paci dalába (1988 Lengyel Péter 9397007, 232).

1c. ’dalolás, éneklés mint tevékenység, ill. énekszó, énekhang’ ❖ nyelvét illy dalnak ereſzté (1787 Rájnis József ford.–Vergilius 7201001, 220) | bor s dal mellett Vígad a világ! (1845 Petőfi Sándor C3506, 342) | a pohárcsengés dallal csendül össze (1895 Telekes Béla C4102, 80) | belefáradt a táncba, a dalba (1915 Barta Lajos CD10) | Daltól hangos a határ (2000 Új Könyvek CD29).

2. (tulajdonnév részeként is) (Irodt) ’〈műfaji kategóriaként is:〉 rendsz. egyszerűbb érzelmet közvetlenül, személyes módon kifejező, egységes hangulatú, kisebb terjedelmű, áttekinthető, világos szerkezetű, ált. strofikus felépítésű lírai költemény’ ❖ M. J. Neve Napjának Vegs Elbútsúztatására Költött Lantos Dal (1777 Tóth Farkas C6803, 1) | [Kazinczy] versei már szép kötetet tésznek: ódák, dalok, levelek és epigrammok azok (1810 Szemere Pál 8439067, 302) | Mig olvassátok tőlem A tréfás dalokat, Nem sejtitek, hogy néha Szivem majd megszakad (1844 Petőfi Sándor C3506, 166) | A zenei irályt leginkább oly művekben használjuk, melyek tartalmilag is rokonok a zeneművészettel. Ilyenek az alanyi költészet termékei, kivált a dalok (1870 Névy László 8334007, 115) | Boldog, szomorú dal (1917 Kosztolányi Dezső CD01) | [Weöres Sándornak] a dal műfajában írt legszebb verse ebben a korszakban a Tavaszi virradat című hajnalköszöntő volt (1983 Kenyeres Zoltán 9322001, 118).

2a. ’〈közelebbről meg nem határozott műfajú v. típusú költői alkotás, vers megnevezéseként〉’ ❖ Jó Mápes, e’ gyönyör dalban mért hazudtál? Hogy ſzép verſet írni tsak réſzeg fvel tudtál (1790 Ráday Gedeon¹ 7463021, 294) | Csatázok verseimmel… egy-egy Harcos legény minden dalom (1847 Petőfi Sándor CD01) | Sejtő, beteg és finom a dalod. És akarod még mindíg a babért, Akarod, akarod? Dalaid könyvét dobd a tűzbe be (1907 Ady Endre C0536, 81) | és ti, a gazdák isteni támogatói, faunok, jöjjetek el s ti, a rengeteg erdők lányai, nimfák: dalba fogom jótetteitek! (1976 Csorba Győző ford.–Vergilius 9091051, 9).

2b. (irod) ’〈ált. a művészi értékű szépirodalomra, kül. a verses, lírai alkotásra vonatkoztatott fogalomként:〉 költészet’ ❖ Nyert a magyar dal, a midőn görög Tetőkre léptetett (1809 Kazinczy Ferenc CD01) | A’ dal’ hatalmát add nekem, sors! (1837 Vörösmarty Mihály 8524253, 215) | Kit a dal istene Szent csókjával füröszt, Első vagyok, hazám, Színházad népe közt (1843 Petőfi Sándor 8366007, 26) | Nincs örömem a tavaszban, … Dalban, harcban, borban, nőben. … Én kidőltem… (1909 Ady Endre C0536, 322) | A dal madárrá avat (1946 Weöres Sándor CD13) | Az élet és a mulandóság, a lét és a pusztulás között a vers, a dal, az alkotás a feloldó és győzedelmeskedő harmadik (1983 Kenyeres Zoltán 9322001, 137).

2c. (rendsz. -ra raggal) ’költői tevékenység, versírás’ ❖ Dallokra, éneknek gyermekei, A’ Kárumnál nyert diadalról! (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Macpherson C2528, 172) | Dalra, dalnok, ősz vagy iú, a’ ki dalhoz értesz (1842 Regélő Pesti Divatlap C1521, 997) | A haza lelkesítsen dalra? (1900 Ady Endre C0534, 262) | a megnyerő állat [ti. a mókus] már a költőket is dalra lelkesítette (1929 Az állatok világa ford. CD46) | ó a szabadságról fogtam dalba én itt! (1930 Illyés Gyula CD10).

3. (gyakr. birtokszóként) (irod is) ’〈kül. madár v. vmely természeti jelenség, dolog által kibocsátott v. keltett (dallamos) hang(sor) megnevezéseként〉’ ❖ Itt e’ parton, hol száraz levelek Gyászos dalt hallatnak fülemmel, Mellyekkel úgy játszanak a’ szelek, Mint a’ sors az én életemmel (1795 Kis János¹ 8240024, 120) | Bátya, mi bús dallal feleselnek az erdeji bértzek? (1817 Vörösmarty Mihály 8524005, 44) | a zengő madarak Dala eget-földet betölt (1848 Petőfi Sándor C3508, 65) | Az ágyuzás elkezdődött, e rettenetes harczi dal, melynek első hangjaira a legtapasztaltabb harczos is remeg (1872 Zichy Géza 8538020, 273) | Az esteli csendben az őszi bogár szomorú pri-pri dala szól már (1903 Gárdonyi Géza CD10) | A víz csobog, finom és halk dal ez (1956 Nők Lapja aug. 9. C1503, 17) | [Az erdei pacsirta] dala kellemes, „dlü-dlü-dlü” és „lu-lu-lu” folyamatos strófákból áll (1995 Magyarország állatvilága CD14).

Ö: altató~, betét-, betyár-, bor~, bölcső~, búcsú~, csata~, dajka~, gúny~, gyermek~, hattyú~, helyzet~, hős~, játék~, kar~, madár~, munka~, mű~, nász~, nép~, paraszt~, tánc~, tömeg~; a -dal címszó alatt: bányász~, csikós~, gyász~, hála~, halász~, juhász~, katona~, öröm~, panasz~, tengerész~, vadász~.

UB: -csokor, -kincs.

ÖU: arató~, báj~, béres~, csalogány~, diák~, halál~, harc~, honfi~, honvéd~, huszár~, kabaré~, matróz~, mellék~, pacsirta~, reklám~, sír~, szirén~, trubadúr~, tücsök~, varázs~.

ÖE: ~csarnok, ~egyesület, ~egyveleg, ~estély, ~forrás, ~gyűjtés, ~ítész, ~kar, ~művészet, ~óra, ~sorozat, ~szak, ~szerű, ~szerűség, ~színmű, ~szó, ~társaság, ~termés, ~termő, ~ünnep, ~verseny, ~világ.

Sz: dali, dalocska, daltalan, dalú.

Vö. CzF. dal², dall¹; ÉrtSz.; TESz. dalol; ÉKsz.; ÚMTsz.

dal főnév 4A8
dall 4A8 (rég)
1. (tulajdonnév részeként is) (Zene)
〈műfaji kategóriaként is:〉 (hangszeres kísérettel ellátott) egy- v. többszólamú, egytételes vokális mű, kül. népdal, műdal, sláger, amelyre a szöveg és a dallam (művészien megformált) egysége, strofikus tagolódás, ritmikai egyenletesség, egyszerű, zárt dallamvilág jellemző
a’ taktusra- és ritmusra-vett valóságos dalnak eredetét, mivóltát, és a’ tánttzal-való terméſzetes ſzövetségét-is, fáradttság nélkl által-láthattyuk
(1792 Verseghy Ferenc ford.)
Piry Czirjek érsekujvári prof.professzor 36 dalból álló gyüjteményt [küldött be a Kisfaludy-társaság népdalgyűjtési felhívására], mellyeket különböző helyeken és vidékeken hallott
(1844 Pesti Hírlap)
Makrai Erzsi úrhölgy szép hanggal és finom kidolgozással énekelte Liszt néhány dalát
(1911 Zenelap)
Az eddigi kutatások alapján úgy látszik, hogy egyik legnépszerűbb dalunk, a Kossuth-nóta Szegeden született
(1968 Bálint Sándor)
Beszéljünk nyíltan: dalokat szeretni, slágereket, nótákat szeretni „giccses” dolog. A komoly zeneértő elhúzza a száját
(1980 Kerényi Grácia)
alkotóművészetükben az irodalom és a zene szintézisére törekszenek […], így jöhetett létre például Durkó Zsolt Halotti Beszéd (1967–1972) oratóriuma és Kurtág György Négy dal Pilinszky János verseire
(1981 Szabolcsi Miklós)
Galgamácsai népszokások dalai sorjáznak a lemezen az évszakok rendje szerint: Farsang, Tavasz, Nyár, Ősz, Tél
(1987 Moldován Domokos)
Az eredeti Beatrice […] néhány dalával (Boldog szép napok, 8 óra munka, Pancsoló kislány) még a slágerlistákra is felkerült
(1998 Magyar Hírlap)
1a.
〈közelebbről meg nem határozott műfajú v. típusú vokális zenemű, ének megnevezéseként〉
Iſten Mindenhatóságát víg dal, víg énekek hangja Égig, Egeknél is fellyebb emelítse
(1777 Baróti Szabó Dávid)
Néki fársángi dal a halotti ének
(1834 Tiboldi István)
Az anyóka kalácsot dagasztott s uram bocsáss, valami száz esztendő előtti dalt dudorászott
(1899 Mikszáth Kálmán)
Körül hömpölyög minden meglévő ország éneke, A barátság, bor és szerelem germán dalai, Ir balladák, táncok, víg szökellés – angol nóta, Francia énekek
(1920 Pásztor Árpád ford.Whitman)
A történelmi tékozlás hangzik ki [Bereményi Géza] Cseh Tamásnak írott, dramatikusan szituált dalaiból
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
1b.
ezek vmelyike mint (szöveg nélkül hangzó v. hangszeren megszólaltatott) zenei motívum, dallam
[a pásztor] kezivel billegteti sípját, És klömb klömb dalt perget rajta
(1777 Baróti Szabó Dávid)
egész héten át a vasárnapi előadáson hallott dalokat dúdolgatja
(1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[Schenk hadnagy] nem dalt penget, csak ugy olvasás közben kezében van a gitár és néha penget egyet rajta
(1927 Markovits Rodion)
[azon a tavaszon] ezt a dalt fütyörészte az egész város
(1941 Ottlik Géza)
belevágok a kis zongorámon a Pici Paci dalába
(1988 Lengyel Péter)
1c.
dalolás, éneklés mint tevékenység, ill. énekszó, énekhang
nyelvét illy dalnak ereſzté
(1787 Rájnis József ford.Vergilius)
bor s dal mellett Vígad a világ!
(1845 Petőfi Sándor)
a pohárcsengés dallal csendül össze
(1895 Telekes Béla)
belefáradt a táncba, a dalba
(1915 Barta Lajos)
Daltól hangos a határ
(2000 Új Könyvek)
2. (tulajdonnév részeként is) (Irodt)
〈műfaji kategóriaként is:〉 rendsz. egyszerűbb érzelmet közvetlenül, személyes módon kifejező, egységes hangulatú, kisebb terjedelmű, áttekinthető, világos szerkezetű, ált. strofikus felépítésű lírai költemény
M. J. Neve Napjának Vegs Elbútsúztatására Költött Lantos Dal
(1777 Tóth Farkas)
[Kazinczy] versei már szép kötetet tésznek: ódák, dalok, levelek és epigrammok azok
(1810 Szemere Pál)
Mig olvassátok tőlem A tréfás dalokat, Nem sejtitek, hogy néha Szivem majd megszakad
(1844 Petőfi Sándor)
A zenei irályt leginkább oly művekben használjuk, melyek tartalmilag is rokonok a zeneművészettel. Ilyenek az alanyi költészet termékei, kivált a dalok
(1870 Névy László)
Boldog, szomorú dal
(1917 Kosztolányi Dezső)
[Weöres Sándornak] a dal műfajában írt legszebb verse ebben a korszakban a Tavaszi virradat című hajnalköszöntő volt
(1983 Kenyeres Zoltán)
2a.
〈közelebbről meg nem határozott műfajú v. típusú költői alkotás, vers megnevezéseként〉
Jó Mápes, e’ gyönyör dalban mért hazudtál? Hogy ſzép verſet írni tsak réſzeg fvel tudtál
(1790 Ráday Gedeon¹)
Csatázok verseimmel… egy-egy Harcos legény minden dalom
(1847 Petőfi Sándor)
Sejtő, beteg és finom a dalod. És akarod még mindíg a babért, Akarod, akarod? Dalaid könyvét dobd a tűzbe be
(1907 Ady Endre)
és ti, a gazdák isteni támogatói, faunok, jöjjetek el s ti, a rengeteg erdők lányai, nimfák: dalba fogom jótetteitek!
(1976 Csorba Győző ford.Vergilius)
2b. (irod)
〈ált. a művészi értékű szépirodalomra, kül. a verses, lírai alkotásra vonatkoztatott fogalomként:〉 költészet
Nyert a magyar dal, a midőn görög Tetőkre léptetett
(1809 Kazinczy Ferenc)
A’ dal’ hatalmát add nekem, sors!
(1837 Vörösmarty Mihály)
Kit a dal istene Szent csókjával füröszt, Első vagyok, hazám, Színházad népe közt
(1843 Petőfi Sándor)
Nincs örömem a tavaszban, … Dalban, harcban, borban, nőben. … Én kidőltem…
(1909 Ady Endre)
A dal madárrá avat
(1946 Weöres Sándor)
Az élet és a mulandóság, a lét és a pusztulás között a vers, a dal, az alkotás a feloldó és győzedelmeskedő harmadik
(1983 Kenyeres Zoltán)
2c. (rendsz. -ra raggal)
költői tevékenység, versírás
Dallokra, éneknek gyermekei, A’ Kárumnál nyert diadalról!
(1815 Kazinczy Ferenc ford.Macpherson)
Dalra, dalnok, ősz vagy iú, a’ ki dalhoz értesz
(1842 Regélő Pesti Divatlap)
A haza lelkesítsen dalra?
(1900 Ady Endre)
a megnyerő állat [ti. a mókus] már a költőket is dalra lelkesítette
(1929 Az állatok világa ford.)
ó a szabadságról fogtam dalba én itt!
(1930 Illyés Gyula)
3. (gyakr. birtokszóként) (irod is)
〈kül. madár v. vmely természeti jelenség, dolog által kibocsátott v. keltett (dallamos) hang(sor) megnevezéseként〉
Itt e’ parton, hol száraz levelek Gyászos dalt hallatnak fülemmel, Mellyekkel úgy játszanak a’ szelek, Mint a’ sors az én életemmel
(1795 Kis János¹)
Bátya, mi bús dallal feleselnek az erdeji bértzek?
(1817 Vörösmarty Mihály)
a zengő madarak Dala eget-földet betölt
(1848 Petőfi Sándor)
Az ágyuzás elkezdődött, e rettenetes harczi dal, melynek első hangjaira a legtapasztaltabb harczos is remeg
(1872 Zichy Géza)
Az esteli csendben az őszi bogár szomorú pri-pri dala szól már
(1903 Gárdonyi Géza)
A víz csobog, finom és halk dal ez
(1956 Nők Lapja aug. 9.)
[Az erdei pacsirta] dala kellemes, „dlü-dlü-dlü” és „lu-lu-lu” folyamatos strófákból áll
(1995 Magyarország állatvilága)
ÖU: aratódal, bájdal, béresdal, csalogánydal, diákdal, haláldal, harcdal, honfidal, honvéddal, huszárdal, kabarédal, matrózdal, mellékdal, pacsirtadal, reklámdal, sírdal, sziréndal, trubadúrdal, tücsökdal, varázsdal
ÖE: dalcsarnok, dalegyesület, dalegyveleg, dalestély, dalforrás, dalgyűjtés, dalítész, dalkar, dalművészet, dalóra, dalsorozat, dalszak, dalszerű, dalszerűség, dalszínmű, dalszó, daltársaság, daltermés, daltermő, dalünnep, dalverseny, dalvilág
Sz: dali, dalocska, daltalan, dalú
Vö. CzF. dal², dall¹; ÉrtSz.; TESz. dalol; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások