daljáték fn 3A2 (Zene, Szính is)

’〈műfaji kategóriaként is:〉 rendsz. vidám szövegkönyvre írt, könnyed, gyakr. népies dallamokat feldolgozó, több-kevesebb prózát is tartalmazó, zenekíséretes énekes színmű, ill. ennek előadása’ ❖ Szeptember 21-én „Béla futása” daljáték igen számos közönség előtt adaték (1834 Nyugat CD10) | Megjött az est, kezdődött a daljáték (1869–1872 Déryné Széppataki Róza C1411, 333) | a vig dalműtől, de sőt még az operettetől is abban különbözik, hogy a daljáték szövege egyszerübb, valamint zenéje ritkán megy túl a népszerü dallamok keretén (1893 PallasLex. CD02) | Három magyar költő magyar daljátékot írt – zenéjében, verseiben, érzésében színmagyart – Petőfi Sándor János vitézéről, a huszár vitézségéről, zászlónk becsületéről (1961 e. Bókay János 9065002, 285) | zenés műfajok (daljáték, operett, musical) körébe tartozó darabok (1995 Új Könyvek CD29).

a. (/ritk) ’dalmű, (víg)opera’ ❖ A tündér-síp. Nagy tüneményes daljáték (opera) két felvonásban. Német nyelven írta Schikaneder. Magyarrá tette Sebestyén László A muzsikáját készítette néhai Mozárt Amadeus Farkas (1804 Magyar írók élete CD27) | Erkel, Hunyadi László czimü daljátéka (1846 Pesti Divatlap C5838, 358) | Az ünnepi daljátékról […] külön is megemlékeznek, mint óriási készületet felvonultató nagyoperáról (1957 Ráth-Végh István 9556002, 121) | A daljáték cselekménye szerint a tengeri kalózok által elrabolt európai lányt, Konstanzát kíséretével együtt a török nagyúr vásárolja meg [a Szöktetés a szerájból című operában] (1994 Magyar Hírlap CD09).

b. ’zenés, táncos vígjáték, operett’ ❖ És csinálják az operettet, A daljátékot, mely zenés. A tárgyak gombamód teremnek, Az élet pazar és mesés (1908 Juhász Gyula¹ 9284763, 145) | [bemutatnak] egy operettet, melynek „Tündérszerelem” volt eredeti címe, s zenéjét Kacsóh Pongrác írta. Fóka, a prézes [= a kongregáció elöljárója] és lelkiatya, aggályosnak találja a daljáték frivol címét (1934 Márai Sándor 9421006, 192).

Sz: daljátéki.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

daljáték főnév 3A2 (Zene, Szính is)
〈műfaji kategóriaként is:〉 rendsz. vidám szövegkönyvre írt, könnyed, gyakr. népies dallamokat feldolgozó, több-kevesebb prózát is tartalmazó, zenekíséretes énekes színmű, ill. ennek előadása
Szeptember 21-én „Béla futása” daljáték igen számos közönség előtt adaték
(1834 Nyugat)
Megjött az est, kezdődött a daljáték
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
a vig dalműtől, de sőt még az operettetől is abban különbözik, hogy a daljáték szövege egyszerübb, valamint zenéje ritkán megy túl a népszerü dallamok keretén
(1893 PallasLex.)
Három magyar költő magyar daljátékot írt – zenéjében, verseiben, érzésében színmagyart – Petőfi Sándor János vitézéről, a huszár vitézségéről, zászlónk becsületéről
(1961 e. Bókay János)
zenés műfajok (daljáték, operett, musical) körébe tartozó darabok
(1995 Új Könyvek)
a. (/ritk)
dalmű, (víg)opera
A tündér-síp. Nagy tüneményes daljáték (opera) két felvonásban. Német nyelven írta Schikaneder. Magyarrá tette Sebestyén László A muzsikáját készítette néhai Mozárt Amadeus Farkas
(1804 Magyar írók élete)
Erkel, Hunyadi László czimü daljátéka
(1846 Pesti Divatlap)
Az ünnepi daljátékról […] külön is megemlékeznek, mint óriási készületet felvonultató nagyoperáról
(1957 Ráth-Végh István)
A daljáték cselekménye szerint a tengeri kalózok által elrabolt európai lányt, Konstanzát kíséretével együtt a török nagyúr vásárolja meg [a Szöktetés a szerájból című operában]
(1994 Magyar Hírlap)
b.
zenés, táncos vígjáték, operett
És csinálják az operettet, A daljátékot, mely zenés. A tárgyak gombamód teremnek, Az élet pazar és mesés
(1908 Juhász Gyula¹)
[bemutatnak] egy operettet, melynek „Tündérszerelem” volt eredeti címe, s zenéjét Kacsóh Pongrác írta. Fóka, a prézes [= a kongregáció elöljárója] és lelkiatya, aggályosnak találja a daljáték frivol címét
(1934 Márai Sándor)
Sz: daljátéki
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások