dalláb fn 2A8 (rég)

1. (Zene) ’a ritmus alapegysége, ill. annak jelzése; taktus, ütem’ ❖ szntelen dobbangatott a’ lábával, mintha a’ Dallábat verné (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0790, 386) | A’ Taktus vagy Dalláb áll a’ Nótának … egyforma idre való ki-mérésében (1802 Gáti István C1857, 46) | a fris magyarnak nem egyik vagy másik egész része, hanem ugyanazon fél részben egyik dalláb (takt) óbégató bús, a szomszéd dalláb pedig, mindjárt rája, rángatós friseségű víg (1853 Fáy András¹ C1714, 290).

2. (ritk, Irodt) ’versláb’ ❖ Versezetünknek hogy minden másik sora sántít, A’ dalláb teszi azt (1826 Egyed Antal ford.–Ovidius C1555, 55).

Vö. CzF.

dalláb főnév 2A8 (rég)
1. (Zene)
a ritmus alapegysége, ill. annak jelzése; taktus, ütem
szntelen dobbangatott a’ lábával, mintha a’ Dallábat verné
(1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.Miller)
A’ Taktus vagy Dalláb áll a’ Nótának … egyforma idre való ki-mérésében
(1802 Gáti István)
a fris magyarnak nem egyik vagy másik egész része, hanem ugyanazon fél részben egyik dalláb (takt) óbégató bús, a szomszéd dalláb pedig, mindjárt rája, rángatós friseségű víg
(1853 Fáy András¹)
2. (ritk, Irodt)
Versezetünknek hogy minden másik sora sántít, A’ dalláb teszi azt
(1826 Egyed Antal ford.Ovidius)
Vö. CzF.

Beállítások