dallam fn 3A

1. (Zene) ’zeneileg artikulált, változó magasságú hangok magasabb egységgé rendezett, ritmikailag tagolt sora, melódia, ill. ennek írásban rögzített formája’ ❖ a gondoszlató dallamot kiváncsi fülekkel fogadák (1845 Garay János C1815, 63) | [15. századi] görög egyházi énekes könyv, melyben a dallamok az egész codexen keresztűl, nem vonalokon fekvő hangjegyekkel, hanem fekete és vörös neumákkal [= csak a hangmozgás irányát jelölő kora középkori hangjegyírással] vannak jelölve (1876 Csontosi János CD40) | a magyarnak zenéje is szűkszavú, lapidáris. Kis terjedelmű, nagy súlyú remekművek sora. Pár hangnyi dallamok, mintha kőbe vésve állták volna századok viharát (1938 Kodály Zoltán 9341030, 4) | [a szorzótáblát] sorra énekeltük a volgahajósokéhoz hasonló monoton s megnyugtató dallammal (1939 Móricz Zsigmond C5087, 297) | ősi pentaton dallamainkat (1943 Juhász Géza¹ 9283002, 13) | Bartók a világ legtermészetesebb hangján jelenti ki, hogy egy-egy négysoros dallamunk – sejtszerkezete alapján ítélkezve róla – ugyanolyan tökéletes, mint egy Bach-fúga (1991 Csoóri Sándor 9090056, 251).

1a. ’megzenésített szöveg zenéje, nótája, ill. az a melódia, zene, amelyre vmely (költői) szöveget énekelnek’ ❖ [Vörösmarty Szózata] mind ez ideig el nem terjedt, […] népszerüségre, jó dallamra (melodia) szert nem birt tenni (1845 Pesti Divatlap C5837, 662) | e régi [francia] hymnus dallama, habár csak néhány ütenyből áll, még a csigát is tűzbe hozná, oly hatalmas (1865 e. Jósika Miklós 8212023, 105) | Érdekes kisérlet a Betyár cimü töredék, melynek egyes részeit egy-egy népdalnak dallamára irta a költő, kétségkivül azért, hogy igy, mint énekelt történet jusson a nép ajkára (1907 Benedek Marcell 9042005, 140) | a dallam a szöveg épségének őrzője (1951 Kodály Zoltán C5370, XVII) | Kár, hogy nem mellékelhetem a szöveghez a Weill komponálta csodás ritmust és behízelgő dallamot. Szívet melengető dallam (1992 Zoltai Dénes ford.–Bloch 2016021, 386).

1b. (Zene) ’〈többszólamú zeneműben:〉 melodikai és ritmikai szempontból (a leg)fontos(abb), meghatározó(, többször ismétlődő) motívum, gyakr. a zenei alapgondolatot hordozó ()téma, vezérmotívum’ ❖ A karinthiai dalt hazájában a régi hagyományos mód szerint többnyire öt hangon éneklik […]. Egyik egészen sajátszerű jellemvonása e dalnak az, hogy a dallamot nem a legmagasb, hanem az úgy nevezett „dallamvívő” szólam énekli (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A zene újra megszólalt … A dallamot a gordonkás vezette (1913 Gárdonyi Géza C1851, 148) | [a cigányzenében] a prímás a dallamot játssza, a többiek dolga a harmóniai és ritmuskíséret (1977 NéprajziLex. CD47) | A zongorista a dallamot úgy tudja kiemelni, hogy azt más billentéssel játssza, a kíséretet pedig halkan, hangsúlytalanul (2000 Természet Világa CD50).

1c. ’énekhangon előadott, rendsz. világi témájú mű, dal’ ❖ Mult vasárnap a nemzeti szinházban az összes zene- és énekkar adá elő Feldinger Frigyes hazánkfiának igen egyszerű és lelkesitő dallamát a „talpra magyar, hi a haza” verseire (1848 Petőfi napjai C1573, 430) | hazafiui dallamok éneklése (1894 Kossuth Lajos CD32) | Érzéssel fújtam tanítóm csitri dallamát: „Árnyas erdőben szeretnék élni nyáron át!” (1931 Babits Mihály 9014099, 37) | „Körülvett a fájdalom, a síromhoz értem…” A ravatalozóban naponta többször is felhangzik ugyanaz a dallam (1974 Galsai Pongrác 9171003, 124).

1d. (kissé rég) ’dalolás, éneklés mint tevékenység, ill. énekszó, énekhang’ ❖ [Az ünneplő közönség a sárospataki] főiskolai éneklőkar dallamai mellett, Kazinczy Ferencz sírjára és emlékoszlopára […] borostyánkoszorut tüzend föl (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Az énekesnő, ki elvégezte dallamát, zavarral tekintett szét a közönség között (1864 Szentpály Janka C3967, 34) | félig elfojtott, halk női dallam hallatszott (1909 Krúdy Gyula CD54) | kivülről zagyva, monoton ütemben behangzik a hajósok dallama (1919–1926 Somlyó Zoltán CD01).

1e. (birtokszóként) ’vmilyen hangszer v. más, hangadásra alkalmas eszköz, szerkezet hangja, ill. az általa megszólaltatott melódia’ ❖ fenn a sziklaélre kiült pásztor tilinkójának panaszos dallamait kapja el a szélnek üditő lebbenése (1869 Orbán Balázs CD22) | egy-két lant busongó dallama (1884 Dömötör Pál 8115004, 69) | a zenélő szelence, gépiesen gyöngyöző dallamával (1923 Gyergyai Albert ford.–Mann CD10) | Az estharangszó ősi dallamát (1940 Reményik Sándor CD01) | az arany óra megszólal a várban, dallama szárnyal (1982 e. Kerényi Grácia ford.–Jastrun 9324067, 232).

2. (Nyelvt is) ’az élőbeszédnek kül. a hangfekvés és a hanglejtés által meghatározott hangzásbeli jellemzője’ ❖ [a gyermek] azzal a dallammal használja a szavakat, (felkiáltásokat, mondásokat) amellyel környezetének valamelyik tagjától átveszi (1926 Kisdednevelés 2130002, 34) | A hangmagasság változását, a beszéd dallamát hanglejtésnek hívjuk (1954 Fónagy Iván–Soltész Katalin 1054001, 45) | A dallam általában az érzelmi mozzanatok fő hordozója: a hangfekvés megválasztása főként a közlőtárshoz való viszonyt fejezi ki (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

2a. (birtokszóként) ’〈vmely nyelv sajátosságaként:〉 nyelvi kifejezés beszédben megvalósuló hangzása’ ❖ Nem csengett a fülébe a nyelv dallama (1909 Schöpflin Aladár CD10) | az a hangáradat, mely körülvesz bennünket, még most is milyen makacsul ostromolja dobhártyánkat, hogy belénk edzze az anyanyelv dallamát és értelmét (1933 Kosztolányi Dezső 9359112, 244) | Megfigyelhetjük, mennyire más a magyar, az orosz, a francia, az angol nyelv „dallama” (1954 Fónagy Iván–Soltész Katalin 1054001, 46) | ismerős lesz az idegen nyelven mondott szavak dallama is. „Mintha már hallottam volna. Mintha már láttam volna. Mintha már álmodtam volna.” (1972 Egri Csaba 1041002, 256) | a filmet feliratozták, így megmaradt a hangulathoz nélkülözhetetlen pergésű spanyol nyelv érzelmekben áradó dallama (2000 Figyelő CD2601).

2b. (Irodt) ’kül. a verses műfajok körébe tartozó szépirodalmi alkotás hangzásvilága’ ❖ [Szász Károly Titkos szerelem című versének] hangja, zenéje igen szépen hintál kezdetben, a költőt is valószínűleg e kezdő sorok dallama ringatta e költeménybe (1861 Arany János C6505, 195) | a vers a költeményről lefejtve semmit sem ér s az a primitiv dallam, melyet ád, … csekély szellemi gyönyört okoz magában véve (1889 Négyesy László C3316, 5) | a Rilke-vers szigorú dallamát hallom: „Die Städte aber wollen nur das ihre… und lärmen lauter mit Metall und Glas.” (1936 Márai Sándor 9421007, 76) | [József Attila] 1924-25-26-ban írt szabadverseit erősen összetartja egy kötött ritmusemlékekből kibomló, szabadon, de a vers belső törvényei szerint hullámzó és nagyon kihallható dallam, József Attila saját dallama (1941 Radnóti Miklós 9543001, 111) | [Veress Miklóst] verselési technikája – prédikátori attitűdje, központozás nélküli sorainak dallama és rímpompája – a Kilencek fölé emeli (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

3. ’vmilyen állat, kül. madár által kiadott(, kellemes hangzású, ritmikusan ismétlődő) hangsor, ill. ennek hangzása’ ❖ kis lyuggatott katulyában a „cicada sonora” [= énekes kabóca] ver ismeretlen lélekhangszerű dallamokat (1846 Jókai Mór CD18) | [a csúfolódó rigó] dallamai változatosságával minden tekintetben felülmúlja az europai fülemilét (1858 Xantus János 8531005, 127) | [a kövirigó] más madarak, így például a fülemile, feketerigó, énekesrigó, poszáta stb. énekének egyes szakaszait ügyesen beleszövögeti a maga dallamába (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Az ugatás dallama és csengése egész sor dolgot közöl az ugató kutyáról a többiekkel (1992 Szinák János–Veress István CD59).

4. ’természeti jelenség v. vmely dolog által keltett (egyenletes, ritmikusan ismétlődő) hang’ ❖ vízbe hulló cseppek dallama (1872–1874 Jókai Mór CD18) | Hiszek a szélben, fürge cimboránkban, Amely a szemből álmodást söpör, És bacillust a rothadt utcalégből, Lobogót lebbent […] és vitorlát dagaszt, S tábortüzeink dacos dallamát (1926 Sík Sándor 9598003, 10) | Hallod a habok hűvös dallamát (1940 Rónay György 9573073, 38) | Nosztalgikus érzéseket ébreszt a hathengeres boxer [autómotor] jellegzetes dallama (2000 Figyelő CD2601).

UB: -kincs.

ÖE: ~anyag, ~bőség, ~fordulat, ~formálás, ~foszlány, ~hajlítás, ~hang, ~képzés, ~lejegyzés, ~sor, ~szerkezet, ~szerű.

Sz: dallami, dallamú.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. dalol; ÉKsz.; ÚMTsz.

dallam főnév 3A
1. (Zene)
zeneileg artikulált, változó magasságú hangok magasabb egységgé rendezett, ritmikailag tagolt sora, melódia, ill. ennek írásban rögzített formája
a gondoszlató dallamot kiváncsi fülekkel fogadák
(1845 Garay János)
[15. századi] görög egyházi énekes könyv, melyben a dallamok az egész codexen keresztűl, nem vonalokon fekvő hangjegyekkel, hanem fekete és vörös neumákkal [= csak a hangmozgás irányát jelölő kora középkori hangjegyírással] vannak jelölve
(1876 Csontosi János)
a magyarnak zenéje is szűkszavú, lapidáris. Kis terjedelmű, nagy súlyú remekművek sora. Pár hangnyi dallamok, mintha kőbe vésve állták volna századok viharát
(1938 Kodály Zoltán)
[a szorzótáblát] sorra énekeltük a volgahajósokéhoz hasonló monoton s megnyugtató dallammal
(1939 Móricz Zsigmond)
ősi pentaton dallamainkat
(1943 Juhász Géza¹)
Bartók a világ legtermészetesebb hangján jelenti ki, hogy egy-egy négysoros dallamunk – sejtszerkezete alapján ítélkezve róla – ugyanolyan tökéletes, mint egy Bach-fúga
(1991 Csoóri Sándor)
1a.
megzenésített szöveg zenéje, nótája, ill. az a melódia, zene, amelyre vmely (költői) szöveget énekelnek
[Vörösmarty Szózata] mind ez ideig el nem terjedt, […] népszerüségre, jó dallamra (melodia) szert nem birt tenni
(1845 Pesti Divatlap)
e régi [francia] hymnus dallama, habár csak néhány ütenyből áll, még a csigát is tűzbe hozná, oly hatalmas
(1865 e. Jósika Miklós)
Érdekes kisérlet a Betyár cimü töredék, melynek egyes részeit egy-egy népdalnak dallamára irta a költő, kétségkivül azért, hogy igy, mint énekelt történet jusson a nép ajkára
(1907 Benedek Marcell)
a dallam a szöveg épségének őrzője
(1951 Kodály Zoltán)
Kár, hogy nem mellékelhetem a szöveghez a Weill komponálta csodás ritmust és behízelgő dallamot. Szívet melengető dallam
(1992 Zoltai Dénes ford.Bloch)
1b. (Zene)
〈többszólamú zeneműben:〉 melodikai és ritmikai szempontból (a leg)fontos(abb), meghatározó(, többször ismétlődő) motívum, gyakr. a zenei alapgondolatot hordozó ()téma, vezérmotívum
A karinthiai dalt hazájában a régi hagyományos mód szerint többnyire öt hangon éneklik […]. Egyik egészen sajátszerű jellemvonása e dalnak az, hogy a dallamot nem a legmagasb, hanem az úgy nevezett „dallamvívő” szólam énekli
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
A zene újra megszólalt … A dallamot a gordonkás vezette
(1913 Gárdonyi Géza)
[a cigányzenében] a prímás a dallamot játssza, a többiek dolga a harmóniai és ritmuskíséret
(1977 NéprajziLex.)
A zongorista a dallamot úgy tudja kiemelni, hogy azt más billentéssel játssza, a kíséretet pedig halkan, hangsúlytalanul
(2000 Természet Világa)
1c.
énekhangon előadott, rendsz. világi témájú mű, dal
Mult vasárnap a nemzeti szinházban az összes zene- és énekkar adá elő Feldinger Frigyes hazánkfiának igen egyszerű és lelkesitő dallamát a „talpra magyar, hi a haza” verseire
(1848 Petőfi napjai)
hazafiui dallamok éneklése
(1894 Kossuth Lajos)
Érzéssel fújtam tanítóm csitri dallamát: „Árnyas erdőben szeretnék élni nyáron át!”
(1931 Babits Mihály)
„Körülvett a fájdalom, a síromhoz értem…” A ravatalozóban naponta többször is felhangzik ugyanaz a dallam
(1974 Galsai Pongrác)
1d. (kissé rég)
dalolás, éneklés mint tevékenység, ill. énekszó, énekhang
[Az ünneplő közönség a sárospataki] főiskolai éneklőkar dallamai mellett, Kazinczy Ferencz sírjára és emlékoszlopára […] borostyánkoszorut tüzend föl
(1860 Vasárnapi Újság)
Az énekesnő, ki elvégezte dallamát, zavarral tekintett szét a közönség között
(1864 Szentpály Janka)
félig elfojtott, halk női dallam hallatszott
(1909 Krúdy Gyula)
kivülről zagyva, monoton ütemben behangzik a hajósok dallama
(1919–1926 Somlyó Zoltán)
1e. (birtokszóként)
vmilyen hangszer v. más, hangadásra alkalmas eszköz, szerkezet hangja, ill. az általa megszólaltatott melódia
fenn a sziklaélre kiült pásztor tilinkójának panaszos dallamait kapja el a szélnek üditő lebbenése
(1869 Orbán Balázs)
egy-két lant busongó dallama
(1884 Dömötör Pál)
a zenélő szelence, gépiesen gyöngyöző dallamával
(1923 Gyergyai Albert ford.Mann)
Az estharangszó ősi dallamát
(1940 Reményik Sándor)
az arany óra megszólal a várban, dallama szárnyal
(1982 e. Kerényi Grácia ford.Jastrun)
2. (Nyelvt is)
az élőbeszédnek kül. a hangfekvés és a hanglejtés által meghatározott hangzásbeli jellemzője
[a gyermek] azzal a dallammal használja a szavakat, (felkiáltásokat, mondásokat) amellyel környezetének valamelyik tagjától átveszi
(1926 Kisdednevelés)
A hangmagasság változását, a beszéd dallamát hanglejtésnek hívjuk
(1954 Fónagy Iván–Soltész Katalin)
A dallam általában az érzelmi mozzanatok fő hordozója: a hangfekvés megválasztása főként a közlőtárshoz való viszonyt fejezi ki
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
2a. (birtokszóként)
〈vmely nyelv sajátosságaként:〉 nyelvi kifejezés beszédben megvalósuló hangzása
Nem csengett a fülébe a nyelv dallama
(1909 Schöpflin Aladár)
az a hangáradat, mely körülvesz bennünket, még most is milyen makacsul ostromolja dobhártyánkat, hogy belénk edzze az anyanyelv dallamát és értelmét
(1933 Kosztolányi Dezső)
Megfigyelhetjük, mennyire más a magyar, az orosz, a francia, az angol nyelv „dallama”
(1954 Fónagy Iván–Soltész Katalin)
ismerős lesz az idegen nyelven mondott szavak dallama is. „Mintha már hallottam volna. Mintha már láttam volna. Mintha már álmodtam volna.”
(1972 Egri Csaba)
a filmet feliratozták, így megmaradt a hangulathoz nélkülözhetetlen pergésű spanyol nyelv érzelmekben áradó dallama
(2000 Figyelő)
2b. (Irodt)
kül. a verses műfajok körébe tartozó szépirodalmi alkotás hangzásvilága
[Szász Károly Titkos szerelem című versének] hangja, zenéje igen szépen hintál kezdetben, a költőt is valószínűleg e kezdő sorok dallama ringatta e költeménybe
(1861 Arany János)
a vers a költeményről lefejtve semmit sem ér s az a primitiv dallam, melyet ád, … csekély szellemi gyönyört okoz magában véve
(1889 Négyesy László)
a Rilke-vers szigorú dallamát hallom: „Die Städte aber wollen nur das ihre… und lärmen lauter mit Metall und Glas.”
(1936 Márai Sándor)
[József Attila] 1924-25-26-ban írt szabadverseit erősen összetartja egy kötött ritmusemlékekből kibomló, szabadon, de a vers belső törvényei szerint hullámzó és nagyon kihallható dallam, József Attila saját dallama
(1941 Radnóti Miklós)
[Veress Miklóst] verselési technikája – prédikátori attitűdje, központozás nélküli sorainak dallama és rímpompája – a Kilencek fölé emeli
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
3.
vmilyen állat, kül. madár által kiadott(, kellemes hangzású, ritmikusan ismétlődő) hangsor, ill. ennek hangzása
kis lyuggatott katulyában a „cicada sonora” [= énekes kabóca] ver ismeretlen lélekhangszerű dallamokat
(1846 Jókai Mór)
[a csúfolódó rigó] dallamai változatosságával minden tekintetben felülmúlja az europai fülemilét
(1858 Xantus János)
[a kövirigó] más madarak, így például a fülemile, feketerigó, énekesrigó, poszáta stb.s a többi énekének egyes szakaszait ügyesen beleszövögeti a maga dallamába
(1933 Az állatok világa ford.)
Az ugatás dallama és csengése egész sor dolgot közöl az ugató kutyáról a többiekkel
(1992 Szinák János–Veress István)
4.
természeti jelenség v. vmely dolog által keltett (egyenletes, ritmikusan ismétlődő) hang
vízbe hulló cseppek dallama
(1872–1874 Jókai Mór)
Hiszek a szélben, fürge cimboránkban, Amely a szemből álmodást söpör, És bacillust a rothadt utcalégből, Lobogót lebbent […] és vitorlát dagaszt, S tábortüzeink dacos dallamát
(1926 Sík Sándor)
Hallod a habok hűvös dallamát
(1940 Rónay György)
Nosztalgikus érzéseket ébreszt a hathengeres boxer [autómotor] jellegzetes dallama
(2000 Figyelő)
UB: -kincs
ÖE: dallamanyag, dallambőség, dallamfordulat, dallamformálás, dallamfoszlány, dallamhajlítás, dallamhang, dallamképzés, dallamlejegyzés, dallamsor, dallamszerkezet, dallamszerű
Sz: dallami, dallamú
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. dalol; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások