dallamvezetés fn 4B

1. (Zene) ’zenemű, motívum, sor stb. dallamának, zenei gondolatának menete, íve, felépítése’ ❖ [Beethoven ifjúkori műveiben] már egyéniség nyilatkozik, de a dallamvezetés, összehangozás (harmonizálás) még Mozarté, sőt Haydné (1893 PallasLex. CD02) | [Ludwig Spohr] alaphiányához járul, hogy dallamvezetésben nem elég erőteljes, összhangkötésekben nem elég változatos (1931 ZeneiLex. CD49) | könnyű a János vitéz zenéje? Az, határozottan az, ami a dallamvezetés természetességét és harmóniáinak egyszerűségét illeti (1961 e. Bókay János 9065002, 306) | a siratóénekek a magyar hagyományon belül dallamvezetésükben, fordulataikban összefüggést mutatnak egyes strófás dallamokkal (1981 NéprajziLex. CD47) | [a mű] dallamvezetése, hangszerelése nem túl változatos (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. (Zene) ’〈vmely zenemű előadása során:〉 ennek művészi megjelenítése’ ❖ [A tanár] népdalokat is tudott, mérsékelt hangon, de hiteles dallamvezetéssel (1964 Cseres Tibor 9088001, 92) | Alsóvároson, Alsótanyán, környékbeli falvakban máig parasztbanda, magyarbanda, muzsikál. Jellemző vonása a kemény előadás, éles ritmus, a dallamvezetésnek őszinte egyszerűsége (1968 Bálint Sándor 9022002, 140) | A vonós- és fúvóskar egyaránt képes plasztikus, differenciált dallamvezetésre, a hangkép szinte mindig kellően árnyalt és színes, a muzsikusok hallhatóan figyelnek egymás szólamára (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. (Nyelvt) ’a beszéd hanglejtése, ill. a beszéddallam (tudatos) alakítása’ ❖ A helytelen dallamvezetés egy másik gyakori jellemzője, hogy a prózamondó egyáltalán nem meri igazán lezárni a mondatdallamot az egyes mondatok végén – még ha a gondolati egység lezárult is (1988 Wacha Imre C6039, 199) | Az ilyen szövegek persze többnyire előre betanult panelek voltak, nem épültek bele szervesen a szövegegészbe, s bizony természetellenes, memoriterszerű dallamvezetéssel hangzottak el (1996 Wacha Imre C5936, 200) | Az igényesen beszélők többségének dallamvezetése, kiemelése (hangsúlyozása) […] az értelmet szolgálja (2000 Balázs Géza C6050, 8).

2a. (vál) ’irodalmi szöveg, kül. költemény hangzásvilágának zeneisége, zenei megformáltsága’ ❖ [Tóth Árpád] dallamvezetésének egészen sajátságos szonoritása van, mély belső zengése, amely lírájának a tulajdonképpeni lényege (1924 Schöpflin Aladár CD10) | Zelk verselése, rímelése néha hanyag, szabálytalan, sokszor egyenesen rossz, mégis közvetlenül árad belőle a zeneiség. S ez még csak nem is az Illyés ötletesen rossz rímelése, üde, újszerű dallamvezetése. Nem, Zelk zenéje szabályos, régimódi, „angolos” (1936 Vas István CD10) | [Radnóti Apollinaire fordításakor] mesterének dallamvezetését, mondatfűzésének izgatott feszültségét és szókincsének evokatív erejét […] páratlan művészettel eleveníti meg (1966 Rába György CD53).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

dallamvezetés főnév 4B
1. (Zene)
zenemű, motívum, sor stb. dallamának, zenei gondolatának menete, íve, felépítése
[Beethoven ifjúkori műveiben] már egyéniség nyilatkozik, de a dallamvezetés, összehangozás (harmonizálás) még Mozarté, sőt Haydné
(1893 PallasLex.)
[Ludwig Spohr] alaphiányához járul, hogy dallamvezetésben nem elég erőteljes, összhangkötésekben nem elég változatos
(1931 ZeneiLex.)
könnyű a János vitéz zenéje? Az, határozottan az, ami a dallamvezetés természetességét és harmóniáinak egyszerűségét illeti
(1961 e. Bókay János)
a siratóénekek a magyar hagyományon belül dallamvezetésükben, fordulataikban összefüggést mutatnak egyes strófás dallamokkal
(1981 NéprajziLex.)
[a mű] dallamvezetése, hangszerelése nem túl változatos
(1995 Magyar Hírlap)
1a. (Zene)
〈vmely zenemű előadása során:〉 ennek művészi megjelenítése
[A tanár] népdalokat is tudott, mérsékelt hangon, de hiteles dallamvezetéssel
(1964 Cseres Tibor)
Alsóvároson, Alsótanyán, környékbeli falvakban máig parasztbanda, magyarbanda, muzsikál. Jellemző vonása a kemény előadás, éles ritmus, a dallamvezetésnek őszinte egyszerűsége
(1968 Bálint Sándor)
A vonós- és fúvóskar egyaránt képes plasztikus, differenciált dallamvezetésre, a hangkép szinte mindig kellően árnyalt és színes, a muzsikusok hallhatóan figyelnek egymás szólamára
(1995 Magyar Hírlap)
2. (Nyelvt)
a beszéd hanglejtése, ill. a beszéddallam (tudatos) alakítása
A helytelen dallamvezetés egy másik gyakori jellemzője, hogy a prózamondó egyáltalán nem meri igazán lezárni a mondatdallamot az egyes mondatok végén – még ha a gondolati egység lezárult is
(1988 Wacha Imre)
Az ilyen szövegek persze többnyire előre betanult panelek voltak, nem épültek bele szervesen a szövegegészbe, s bizony természetellenes, memoriterszerű dallamvezetéssel hangzottak el
(1996 Wacha Imre)
Az igényesen beszélők többségének dallamvezetése, kiemelése (hangsúlyozása) […] az értelmet szolgálja
(2000 Balázs Géza)
2a. (vál)
irodalmi szöveg, kül. költemény hangzásvilágának zeneisége, zenei megformáltsága
[Tóth Árpád] dallamvezetésének egészen sajátságos szonoritása van, mély belső zengése, amely lírájának a tulajdonképpeni lényege
(1924 Schöpflin Aladár)
Zelk verselése, rímelése néha hanyag, szabálytalan, sokszor egyenesen rossz, mégis közvetlenül árad belőle a zeneiség. S ez még csak nem is az Illyés ötletesen rossz rímelése, üde, újszerű dallamvezetése. Nem, Zelk zenéje szabályos, régimódi, „angolos”
(1936 Vas István)
[Radnóti Apollinaire fordításakor] mesterének dallamvezetését, mondatfűzésének izgatott feszültségét és szókincsének evokatív erejét […] páratlan művészettel eleveníti meg
(1966 Rába György)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások