deák¹ mn és fn  diák (rég)

I. mn 13A

1. (kissé rég) ’latin 〈nyelv〉’ ❖ az Oskolai leg-elméſebb Tudományokat-is, (mellyek ez elött a’ Nyelveknek ſzük vólta miatt, tsak a’ Tudóſok nyelvén, (t. i. Deák nyelven írattatak, és taníttattak) már magok ſzületett Nyelveken haſonló, söt haſznoſabb elö menetellel tanitják (1772 Tordai Sámuel 7353001, [III]) | e törvényhatóságok, törvényszékek tanácskozásaira nézve az eddig használt diák nyelv ezután is feltartatik (1843 Eötvös József 8126050, 150) | az 1811–12., majd az 1825–26. évi […] országgyűlések főszinterei voltak a nemzeti nyelvért folyó küzdelemnek a deák nyelv közéleti uralmával szemben (1942 Prahács Margit CD43) | királyi tiszti főügyész volt Kolozsvárott, deák nyelven írt jogi könyveket (1966 Tamási Áron 9701014, 62).

1a. (-ul raggal, hsz-szerűen) (kissé rég) ’ezen a nyelven’ ❖ [a magyar nemzet] tulajdon maga viſelt dolgainak ’s nemes eredetének le irását-is, nagyobbára más Nemzetek ſzorgalmatoſságának tulajdonithattya. A’ mellyeket pedig magok foglaltanak irásba, azokat-is deákul többnyire, mint magyarul, adták-ki (1774 Báróczi Sándor 7031007, [XII]) | a’ Vármegyékkel való Correspondentia [= levelezés] Magyarúl, a’ Felséges Udvarral való pedig, Deákul fojjon (1806 Teleki László¹ 8472006, 171) | Tud-e diákul? mert a törvénykönyv diákul van irva (1836 Táncsics Mihály 8463005, 35) | atyám előszedte a „Vulgatát” és ezen kezdett diákul tanítani (1929 Marczali Henrik CD10) | az anyanyelven művelt tudomány mindenkié lehet, a deákul írott pedig csak az írástudóké (1973 Páskándi Géza 9516003, 171).

1b. (rég) ’az ókori rómaiak írásából kialakult, a latin nyelv írásrendszerében, ill. más nyelvek hangjainak jelölésére más írásrendszerekben is haszn. 〈betű(test)〉’ ❖ [őseink] minek-utánna Pánnoniában le-telepedtenek, a’ Deák bötket ſajátjaik-gyanánt bé-fogadták a’ végre, hogy azokkal élvén a’ Magyar beſzédnek hangjait ki-jelentenék (1773 Rájnis József 7201007, 85) | Bétsben négy új könyv-sajtók, nyóltz Szedkre való ládákkal, és 60 mázsa deák ’s német betkkel eggyütt, óltsó árron el-adattatnak (1793 Magyar Hírmondó 7444081, 45) | [a kulcscsontok] haſonló formájúak, mint a’ deák S bet (1794 Rácz Sámuel 7278028, 33) | a’ Deák Mássalhangzókat (1807 Magyar grammatika 8563001, 6).

1c. (rég) ’a latin nyelvben haszn., ehhez a nyelvhez tartozó 〈szó, grammatika〉, ill. ilyen nyelvű 〈szöveg〉 v. e nyelv szavait tartalmazó 〈könyv〉’ ❖ az Aſzſzony rendek-is, ha tsak nem elegyitenek, kivált déâk ſzókat besſzédgyek közzé, külömben ſzollaniak ſem lehet (1774 Báróczi Sándor 7031007, [XII]) | Peſtenn egygy valaki Magyar, Német és Deák Szótárt (Lexikont; maga Szó-Szerzö könyvnek nevezi) kéſzített (1781 Magyar Hírmondó 7444014, 245) | A’ Déák habeo (1794 Gyarmathi Sámuel 7127007, 147) | Némellyek csak azokot a’ regulákot alkalmaztattyák a’ magyarra, mellyek a’ deák, német és franczia grammatikákban találtatnak (1804 Verseghy Ferenc 7373019, 75) | A „foglaló” nevezet homályos forditása a diák conjunctivusnak, melyet jobban: kapcsolt- vagy viszonyosnak mondhatnánk (1843 Fogarasi János 8144003, 250) | Nemzeti szentek, István, Imre, László, Erzsébet és Gellért ősi deák legendái (1899 Horváth Cyrill² 8580001, 70) | Cantus Catholici (Régi és új, deák és magyar áhítatos egyházi énekek és litániák) (1930 ZeneiLex. CD49).

2. (rég, ritk) ’ókori latin 〈nép〉’ ❖ Ama’ szép versekrűl, mellyeket Máró [ti. Vergilius] írt a deák népekrűl? (1804 Verseghy Ferenc CD01) | a’ régi Görög, Deák, vagy Barbarus nemzetek (1805 Tanárki János ford.–Tasso 8461003, 78).

2a. (rég) ’latinul író ókori római 〈auktor〉’ ❖ Elég, úgy gondolom, elöſzör a’ Magyaroknak keresni a’ Frantzia Poétákkal való egyenlöséget: azutánn igyekezhetnek a’ Görög és Deák Poétáknak meg-haladáſokra (1785 Göböl Gáspár 7121005, XII) | az esett Kriſtus Urunk ſzületése előtt ſok idővel kis Ásiában, a’ híres Trója Várasában, a’ mint ama Deák versſzerző Virgilius mondja (1799 Fábián József ford.–Raff 7101012, 437) | Annyival többet tart a deák bölcsekrűl (1804 Verseghy Ferenc CD01) | Tudod-e te, ki az a Horatius, Mari? Az egy deák poéta volt (1907 Krúdy Gyula CD54).

3. (rég) ’az ókori latin kultúrára jellemző, ahhoz tartozó’ ❖ Mi a’ régiséget illeti, fejemet Cicero kori diák stilusban formálták (1833 Munkácsy János 8323002, 43) | Deák ékesen szólást s ezekhez köttetett Tudományokat tanító Rendes Professor (1902 Jókai Mór CD18).

3a. (rég) ’a görög-latin irodalomban kialakult antik 〈verselés, versforma, versláb stb.〉’ ❖ Húſz eſztendvel ez-eltt, midn Hazánknak ſzolgálatjára kéſz igyekezetemet arra kezdém fordítani, hogy a’ Magyar Vers-ſzerzést Görög, és Deák rámákhoz alkalmaztatnám (1789 Rájnis József 7201002, 1) | Görög és Deák lábú Hexameterek (1805 Aranka György 7010002, VII) | De miért szép hát a görög és deák hexameter? (1817 Kazinczy Ferenc 7163004, 85) | [Révai Miklós] előadja, hogy a mi nyelvünk is már díszesnek bizonyúl, a versek is már deák mértékre köttetnek (1889 Négyesy László C3316, 77).

4. (/Isk) ’latin nyelven, ill. latin nyelvet is oktató(, tudományos ismeretek elsajátítását megalapozó,) felsőbb iskola(i osztály)’ ❖ Most jövő Mind Szent Havának első napjától fogva, egy Gyermek is a Deák Oskolákban elébb fel ne vétettessék, minekelőtte meg nem mutathatytya, hogy Németül irni, és olvasni tud (1784 Magyar Hírmondó ford. C0272, 345) | be-veszik mind a’ Deák Gymnasiumokban, mind a’ Királyi Akademiákban a’ hozzájok mértt Tudományokat jól el-végzett Ifjatskákat (1788 Vályi András C4334, 7) | A’ búcsubeszédet (természetesen honi nyelven) Kuncz László hatodik deák iskolát tanuló ifju mondotta (1842 Pesti Hírlap CD61) | Ezekből a valláserkölcsi alapokon nyugvó deák iskolákból indul ki a XVI. századi magyar íróvilág legnagyobb része. A magyar, német és tót beszédet nem tűrik meg az iskolában; sikerül is elérniök, hogy az ifjak jól megtanultak latinul (1930 Pintér Jenő CD44) | A szentgyörgyi piarista „deákiskola”, ahol a társalgás nyelve még a latin volt, szigorú klastromi fegyelmével ismét új világot jelentett a tizenhárom esztendős Vámbéry számára (1976 Hazai György CD30) | Az 1840-es évek derekán fölmerült a gyönki református és a Baranya, Somogy, Tolna megyei evangélikus esperesség által fenntartott sárszentlőrinci evangélikus diákiskola, azaz gimnázium egyesítésének nagyon ésszerű gondolata is (2000 Szilágyi Mihály CD36).

5. (/Irodt) ’iskolázott, rendsz. latinul tudó, latinos műveltségű 〈személy, csoport〉, ill. latinos 〈műveltség〉’ ❖ Hírneves deák költők többen is voltak még e korban és e légkörben. Ilyen Deidrich György, kinek 1591-ben jelent meg Szebenben Anagrammatikusa, mely Báthori Zsigmond nevének betűiből alkot anagrammot. Ilyen dicsköltő: Schafseus Keresztély, medgyesi pap (1896 Hegedűs István CD44) | Deák-műveltségnek a magyar késő-középkor […] világi kultúráját nevezzük, melynek hangadója, hordozója a világi értelmiség, a deák (literátus) réteg volt (1964 Klaniczay Tibor–V. Kovács Sándor CD53).

6. (/Vall) ’latin szertartású, római katolikus 〈egyház〉, ill. római katolikus 〈pap〉’ ❖ A’ Liturgia … a’ deák részü Anyaszentegyházban Misének neveztetik (1774 Molnár János C3194, 83) | az Papok házaſok vóltak egéſz MagyarOrſzágban Oroſz Ritus ſzerent, melly Kalmán Király idejében tiltatot meg az Deák Anya Sz. Egyház rendelései ſzerént (1797 Décsy Antal 7080001, 27) | A’ görög és deák eklesia között nem igen régen megesett ugyan a’ szakadás: mindazáltal nem mindgyárt idegenedtek el a’ tartományok igazgatói a’ romai pápától (1808 Virág Benedek 8522059, 311) | bezdédi és kisbákai báró Bémer László, nagyváradi deák szertartásu [püspök] (1848 1847–1848. évi törvénycikkek C5273, 94) | a váradi deák püspök (1851 Fényes Elek 8141004, 148).

II. fn 3A1

1. (kissé rég) ’latin nyelv’ ❖ Melyik nyelvnek is lehetne több edeſſége, méltóſága, mellyſége és könnyü mondáſa mint a’ Magyarnak? mind a’ deák mind a’ Frantzia, mind a’ Német görtsöſebb nálla (1778 Bessenyei György¹ 7044041, 9) | Mellyik tanítóm vert legtöbb diákot Fejembe (1844 Garay János C1818, 161) | a grófné csak újra deákra fordítja beszédét (1925 Berde Mária 9047016, 44) | nagybátyja nem nevelteti, még deákra sem taníttatja (1936 Móricz Zsigmond 9462018, 70).

2. (rendsz. hat ne-vel, tbsz-ban) (rég) ’a Római Birodalomban élő, a latin nyelvet beszélő nép’ ❖ Magyar nyelvbenn a’ Deákoktól költsönözött bet 22, úgy mint: a, b, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, p, r, s, t, u, v, y, z (1779 Révai Miklós 7283025, 22) | Az egy a’ Görögöknél Chium, a’ hat coum; a’ Déákoknál az canis, ez ſenio névvel külömböztettek (1793 Mátyus István 7222033, 121) | Szabad dühökkel ostromolta sok régi bárdus honnya’ népeit; azért nevezte a’ gorombát bárdusnak ó Romában a’ deák (1806 Verseghy Ferenc 8518022, 110) | Nints p. o. a’ Franczia Nemzet’ régen kimiveltt és egész Európában elterjedtt tsínos nyelvének ollyan bizonyos, és olly tökélletesen meghatározott igaz prozodiája, melly szerént azonn a’ nyelvenn a’ Görögök’ és Deákok’ módgyára mérsékeltt [= időmértékes] verseket lehetne írni (1808 Batsányi János 7023019, 9).

3. (rég) ’iskolázott, rendsz. latinul tudó, latinos műveltségű személy’ ❖ az édesatyja is magyarizatus [= elmagyarosodott] és derék ember volt. Ez igen hatalmas deák, jó törvénytudó és Erdélyben híres tanult ember vala (1775 Rettegi György 7282003, 359) | A’ Deák is hajdan nem a’ Tanúlót vagy is Tanítványt tevé, hanem a’ Tanúltt vagyis Tudós embert (1808 Sándor István C1534, 7) | Diáknak nevezték hajdan falun mindazokat, kik diákul tudtak, vagy tanitottak (1855–1856 Vas Gereben C4384, 368) | a világi írástudók, latin nevükön literatusok, magyarul deákok (1964 Klaniczay Tibor CD53).

4. (/Tört) ’vkinek a szolgálatában az írásbeli teendőket végző (fiatal) férfi, íródeák’ ❖ A’ betket küls képeknek valami haſonlatoſsága miatt egybe nem kell keverni, vagy, a’ mint a’ kényeſebb Deákok tselekſzenek, egyikét betnek állatni, máſikát pedig elvetni (1779 Révai Miklós 7283024, 5) | A’ Tétényi Bíró Leányának is tsak kellett látni az Uraság’ Tiszttartóját és annak Deákját (1815 Pálóczi Horváth Ádám 8352013, 15) | Ki, mi jeles dolgot vitt véghez a hadban? Nagy könyvbe hogy írja, kilencz deák ott van (1879 Arany János C0657, 360) | Holmi parasztdeákokkal még a közönséges bégek sem érték be. Még ezek is oly deákokat kerestek, a kiknek az írásával becsületet vallhattak (1915 Takáts Sándor 9696001, 66) | Boldizsár, Dózsa György számadó deákja (1948 Gergely Sándor 9188004, 167).

5. (jelzőként is) (rég) ’〈a 18–19. században a magyar református kollégiumokban:〉 felsőbb, főként teológiai tanulmányokat folytató diák, aki istentiszteletek alkalmával bizonyos szolgálatokat végez, rendsz. a prédikáció szolgálatát’ ❖ Hogy már a’ régi szép Zöld Togát, és Sinkót [= magas süveget] le tévén, parancsoltatik a’ helyéb[en] Deák Uraiméknak: palástba és kalapb[an] járni (1774 Csokonai József 7503001, 8) | egy Theologus Deáknak (1790 Andrád Sámuel ford. 7008015, 80) | Debreczenbe mentem Rhetornak 1773-ban, Deákká lettem 1775ben. a’ Theologiat absolválván, ki jöttem 1780ban Miskolczra törvénytanuló vagy Patvarista-képpen (1814 Pálóczi Horváth Ádám C2564, 423) | Akkor a [nagyenyedi] tanoda kilencz al- és hat felső tanuló osztályra volt osztva, az alsóbb osztálybeliek tanulóknak, a felsőbbek deákoknak neveztetvén (1854–1855 Ujfalvy Sándor 8497001, 85) | [Pálóczi Horváth Ádám] tizenöt éves korában, már tógás diák azaz gimnáziumi végzettségű, papi pályára készülő főiskolai hallgató (1931 Pintér Jenő CD44).

6. (/Vall) ’diakónus, szerpap’ ❖ A nevezett tisztviselők ezen kívül kötelesek a pap és „diák” bérének beszedéséről gondoskodni és eljárásukról évenként számot adni (1891 Budapesti Szemle 8673001, 345) | A hódoltsági katolikus hitélet fontos szereplői voltak a licenciátusok vagy deákok, akik pap hiányában kereszteltek, eskettek, temettek, előimádkoztak, körmeneteket vezettek, oktattak (1990 Magyar néprajz CD47).

Ö: író~.

ÖE: ~ír, ~tóga.

Sz: deáki, deáktalan.

Vö. CzF. diák¹, diák², diákiskola, diáknyelv, diákszertartás, diákszertartásu, diákul; ÉrtSz.; SzólKm. diák · deák, diákul; TESz. diák; ÉKsz.; SzT. ~, deákul; ÚMTsz. diák