abajdoc mn és fn (rég v. nyj) abajdos, abajdonc
I. mn 13A
1. ’kevert, vegyes, különböző elemekből álló’ ❖ abajdotz [=] elegyes, elvegyes, vegyes (1784 Kisded szótár C0815, 8) | edj régen álló Monárkhia, a’ Kinek Ármádája is régtl fogva próbátt vitézekbl áll, nagyon hibázik, ha aztat Ifjúsággal abajdotztzá tészi (1789 Gvadányi József C1925, 37) | A’ mostani hivatalos deák nyelv valami ollyan heterogeneum, vegyített, abajdotz, mellyet még keresztelni se lehet (1808 Dessewffy József C2558, 482) | váltakozható szerkezetek szomszéd mondatokban, sőt egy-egy mondaton belül is szerepelnek, s ebből mindenféle abajdocz szerkezetek keletkeznek (1888 Simonyi Zsigmond 8407002, 47).
2. ’más gabonafajtával, kül. rozzsal kevert 〈búza〉’ ❖ a’ kéttszeres vagy abajdotz Életnek (1782 Magyar Hírmondó C0270, 369) | a’ szantó fldben maradott, abajdos, kétzeres buzával az eke által felvettettvén (1802 Pánczél Dániel C3413, 46).
2a. ’ocsúval kevert, szemetes v. silány minőségű 〈gabona〉’ ❖ búzád kárba megyen ’s abajdotzá változik (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3101, 18) | Az leg-jobb tiſta búzának mérje – 29 Garas Az alább való búzának mérje – 27 Garas A abajdotz (abajnatz) búzának mérje – 22 Garas (1780 Magyar Hírmondó C0268, 270) | Csallóközben az olyan gabonát nevezik abajdosnak, a melyik nem tiszta, hanem szemetes (1892 Magyar Nyelvőr C0359, 279).
3. ’különböző nemzetiségű v. ajkú emberekből álló 〈csoport, közösség〉, ill. vegyes 〈származású〉’ ❖ Hát meg ne tanúllyuk a’ ſzomſzéd Orſzág’ nyelvét? Hát a’ sok, abajdótz, ſzélhajtotta, de gyors jobbágyink’, jó katonájink’ haſznos Míveseink’ orſzágos nyelveit? (1797 Magyar Idillion C2987, 10) | a’ Rusz, Muszka, ’s a’ ’t. efféle abajdótz nép (1822 Perecsényi Nagy László C3473, 70) | abajdocz ajku lakosok (1832 Jelenkor C0223, 65).
3a. (pejor) ’idegen hatásoknak engedő, ill. kitett, ezért elkorcsosult, elfajzott 〈személy〉’ ❖ az abajdonc szívű magyar gavallérok és dámák ellen (1790 Gvadányi József CD44).
II. fn 3A
1. ’búza és rozs keverékéből álló vetés, ill. gabona; kétszeres’ ❖ A gabonának áru szerént való keleti […] moſtanſág imígyen foly. […] Az abajdotz (abajnatz) […] 22 Paras (1780 Magyar Hírmondó C0268, 270) | 12 ölfa 6 merő abajdóc az füzetése az papnak (1806 Fabchich József C4940, 108) | Kétszeres v. abajdóc, búza és rozs egyenlő arányu v. 1 : 2-höz való keveréke, melynek lisztje főképen kenyérül szolgál (1895 PallasLex. CD02) | kétszeres (lat. Triticum mixtum): a búzának, rozsnak vegyes vetése. Egyéb neve: kétszerbúza, elegybúza (Alföld), abajdóc (ÉK-Mo.). Az országnak főleg ÉK-i felében a korábbi időkben rendszeresen vetették a kétszerest, azzal az indokkal, hogy a kétfajta gabona közül egyik csak jó lesz, teremni fog (1980 NéprajziLex. CD47).
2. ’idegen (hatásoknak engedő, idegen befolyás alá került) személy’ ❖ követtek, Kik Magyarok vagytok, nem kell seregembe abajdocz (1831 Pázmándi Horvát Endre C3437, 169) | a magyar földnek közös büszkesége, ki szilaj szenvedélylyel csattog az abajdoncok ellen (1896 Széchy Károly CD44).
Sz: abajdocos.
Vö. CzF.; TESz.; SzT.; ÚMTsz.