defilíroz tn ige 4a

(/ritk) ’〈embercsoport, kül. katonai alakulat〉 zárt alakzatban(, díszmenetben, es. egymás után, libasorban) (el)vonul, menetel (vhol v. vki előtt)’ ❖ Mind két ütköző Lineának bal ſzárnyán lévö Gyalogsága jóbbra defiliroz (megyen hoſzſzan egymás után) (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. C1866, 74) | [a kapitány] a’ mélly útból egy ki-járó ösvényre talált, mellyen az egéz oſztály defilirozott (1793 Magyar Hírmondó C5811, 571) | A deákok őfelsége előtt defilirozva balra néztek, nem vivátoztak (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | A délután az utcákon deffilírozó punk-tartozékosok tömege sehol (1980 Pogány Imre 2054036, 450) | teherautó-konvojokkal defilírozik a zöld parolinos határőrség (2000 Országgyűlési Napló CD62).

a. (kissé rég, átv is)(lassan, méltóságteljesen) (el)halad v. járkál (vki előtt)’ ❖ Nagyságod udvarában a búcsú complimenten [= tisztelgésen] vélek együtt defilirozzak (1804 Csokonai Vitéz Mihály C1328, 793) | [A barátnők] titkaikat eggyenként defiliroztatták egymás előtt (1862 Rózsaági Antal C3640, 183) | [a rabok] egész flegmatice végezték monoton körsétájokat oly egykedvűséggel, mintha csak valami bálteremben defilíroznának egymás után gardedame-jaik, az őrök, felügyelete mellett (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | Megismerkedünk egy éjszakai neglizsében defellírozó francia nagyburzsoá családdal (1956 Irodalmi Újság szept. 29. C5231, 4).

Vö. ÉrtSz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.

defilíroz tárgyatlan ige 4a
(/ritk)
〈embercsoport, kül. katonai alakulat〉 zárt alakzatban(, díszmenetben, es. egymás után, libasorban) (el)vonul, menetel (vhol v. vki előtt)
Mind két ütköző Lineának bal ſzárnyán lévö Gyalogsága jóbbra defiliroz (megyen hoſzſzan egymás után)
(1775 Geidler József ford.Frigyes, II.)
[a kapitány] a’ mélly útból egy ki-járó ösvényre talált, mellyen az egéz oſztály defilirozott
(1793 Magyar Hírmondó)
A deákok őfelsége előtt defilirozva balra néztek, nem vivátoztak
(1848 Kossuth Hírlapja)
A délután az utcákon deffilírozó punk-tartozékosok tömege sehol
(1980 Pogány Imre)
teherautó-konvojokkal defilírozik a zöld parolinos határőrség
(2000 Országgyűlési Napló)
a. (kissé rég, átv is)
(lassan, méltóságteljesen) (el)halad v. járkál (vki előtt)
Nagyságod udvarában a búcsú complimenten [= tisztelgésen] vélek együtt defilirozzak
(1804 Csokonai Vitéz Mihály)
[A barátnők] titkaikat eggyenként defiliroztatták egymás előtt
(1862 Rózsaági Antal)
[a rabok] egész flegmatice végezték monoton körsétájokat oly egykedvűséggel, mintha csak valami bálteremben defilíroznának egymás után gardedame-jaik, az őrök, felügyelete mellett
(1883 Mikszáth Kálmán)
Megismerkedünk egy éjszakai neglizsében defellírozó francia nagyburzsoá családdal
(1956 Irodalmi Újság szept. 29.)
Vö. ÉrtSz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.

Beállítások