definíció fn 1A

1. (rendsz. birtokszóként) (Tud is) ’vmely fogalomnak az azt azonosító szükséges jellemzők felsorolásával történő meghatározása’ ❖ ſokkal bátorſágoſabb ellenben Hippocrateſnek meg határozáſa (definitzioja) a’ betegſégeknek engedelmeſſégére és gonoſzſzágára nézve (1775 Szeli Károly ford.–Haen C3932, 131) | Nem képzeli senki mennyi hamis fogalom terjed el csak az által, hogy oly dolgok mesterséges definitióit adjuk, melyeknél azokra semmi szükség nincs (1864 Eötvös József C1603, 153) | Én igazán nem tudok egyéb definiciót találni a népköltészet számára, mint hogy az: olyan költészet, mely irodalmilag műveletlen költőktől származik (1918 Babits Mihály C0696, 215) | művészeti korszakok elhatárolását és definícióját (1972–1975 Martinkó András 1104002, 429) | Az x és y mennyiségek kétváltozós f(x,y) eloszlása egy függvény, amelynek pontos matematikai definiciója d²2N = Nf(x,y)dxdy (1996 Természet Világa CD50).

1a. (Nyelvt) ’〈szótárban, lexikonban stb. a címszóként szereplő szó, kifejezés mellett (számokkal bevezetve):〉 a jelentés(eke)t megadó értelmezés (mint a szócikk része)’ ❖ a’ Tudományos Lexiconokban a’ Deák neveket kell definitiókkal eggyütt elre tenni, utánnok pedig a’ 61. §. ſzerint a’ nemzetieket, vagy a’ 62. §. ſzerint a’ megnemzetesített idegeneket (1818 Verseghy Ferenc 8518044, 322) | Hajdan, mikor ügyvédi censurát tettem, az Acsádi „Extractus”-ának, – jól emlékszem rá – igen sok hasznát vettük. – Igen sok szép definitió volt benne (1858 Vasárnapi Újság CD56) | A fogalmi zavarokat előidéző és a tudományos haladást gátló ingadozó és zavaros terminológia kiküszöbölésének legalkalmasabb eszköze egy magyar történettudományi műszótár volna, mely a filozófiai, jogtudományi és más műszótárakhoz hasonlóan magában foglalná a történettudomány összes ágaiban használatos magyar műszavakat, megfelelő definícióval (1921 Hóman Bálint CD42) | [a Magyar Hírlap interjúalanya] mintha kevéssé ismerné a közfelfogást híven tükröző szótári definíciót: „hazud|ik tn (és ts) ige 1. Tudatosan valótlant mond.” (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. (Irodt) ’〈retorikai alakzatként:〉 a beszéd tárgyának, témájának meghatározása, értelmező bemutatása’ ❖ ollyan Retorikai Figúrák, mellyek az értelmet illetik, mint a’ Definitio, Demonstratio ’s a’ t. (1808 Pápay Sámuel 8353013, 320) | A részek felsorolása abban rejlik, hogy egy nagyobb egésznek külömböző részeit elmondjuk. A mint a fentebbi példából látjuk, a felsorolás néha nem egyéb, mint a definitio kifejtése (1897 Riedl Frigyes 8393010, 36) | Az értelmezés (definíció) annak a tárgynak vagy fogalomnak a meghatározása, amelyről az egész beszéd vagy annak egy része szól (1981 Vígh Árpád 1163001, 135).

Sz: definíciós.

Vö. ÉrtSz.; TESz. definiál; ÉKsz.; SzT.; IdSz.

definíció főnév 1A
1. (rendsz. birtokszóként) (Tud is)
vmely fogalomnak az azt azonosító szükséges jellemzők felsorolásával történő meghatározása
ſokkal bátorſágoſabb ellenben Hippocrateſnek meg határozáſa (definitzioja) a’ betegſégeknek engedelmeſſégére és gonoſzſzágára nézve
(1775 Szeli Károly ford.Haen)
Nem képzeli senki mennyi hamis fogalom terjed el csak az által, hogy oly dolgok mesterséges definitióit adjuk, melyeknél azokra semmi szükség nincs
(1864 Eötvös József)
Én igazán nem tudok egyéb definiciót találni a népköltészet számára, mint hogy az: olyan költészet, mely irodalmilag műveletlen költőktől származik
(1918 Babits Mihály)
művészeti korszakok elhatárolását és definícióját
(1972–1975 Martinkó András)
Az x és y mennyiségek kétváltozós f(x,y) eloszlása egy függvény, amelynek pontos matematikai definiciója d²2N = Nf(x,y)dxdy
(1996 Természet Világa)
1a. (Nyelvt)
〈szótárban, lexikonban stb. a címszóként szereplő szó, kifejezés mellett (számokkal bevezetve):〉 a jelentés(eke)t megadó értelmezés (mint a szócikk része)
a’ Tudományos Lexiconokban a’ Deák neveket kell definitiókkal eggyütt elre tenni, utánnok pedig a’ 61. §. ſzerint a’ nemzetieket, vagy a’ 62. §. ſzerint a’ megnemzetesített idegeneket
(1818 Verseghy Ferenc)
Hajdan, mikor ügyvédi censurát tettem, az Acsádi „Extractus”-ának, – jól emlékszem rá – igen sok hasznát vettük. – Igen sok szép definitió volt benne
(1858 Vasárnapi Újság)
A fogalmi zavarokat előidéző és a tudományos haladást gátló ingadozó és zavaros terminológia kiküszöbölésének legalkalmasabb eszköze egy magyar történettudományi műszótár volna, mely a filozófiai, jogtudományi és más műszótárakhoz hasonlóan magában foglalná a történettudomány összes ágaiban használatos magyar műszavakat, megfelelő definícióval
(1921 Hóman Bálint)
[a Magyar Hírlap interjúalanya] mintha kevéssé ismerné a közfelfogást híven tükröző szótári definíciót: „hazud|ik tntárgyatlan (és tstárgyas) ige 1. Tudatosan valótlant mond.”
(1997 Magyar Hírlap)
2. (Irodt)
〈retorikai alakzatként:〉 a beszéd tárgyának, témájának meghatározása, értelmező bemutatása
ollyan Retorikai Figúrák, mellyek az értelmet illetik, mint a’ Definitio, Demonstratio ’s a’ t.s a többi
(1808 Pápay Sámuel)
A részek felsorolása abban rejlik, hogy egy nagyobb egésznek külömböző részeit elmondjuk. A mint a fentebbi példából látjuk, a felsorolás néha nem egyéb, mint a definitio kifejtése
(1897 Riedl Frigyes)
Az értelmezés (definíció) annak a tárgynak vagy fogalomnak a meghatározása, amelyről az egész beszéd vagy annak egy része szól
(1981 Vígh Árpád)
Sz: definíciós
Vö. ÉrtSz.; TESz. definiál; ÉKsz.; SzT.; IdSz.

Beállítások