alapzat fn 3A

1. ’építménynek, kül. épületnek (földbe süllyesztett,) megerősített alsó része, alapja’ ❖ Ezen pénzverési épitvény homlokzatát egy risalit [= előreugró homlokzatrész] disziti hat joniai [= jón] oszloppal, mellynek alapzata 5 ivhelyzetből vagy árkádból állván, kellőn van diszitve simán faragott kövekkel (1841 Honművész C5234, 364) | E templomka egy négyszögletü, s mintegy 14 láb magas alapzaton, körded alakban emelkedik (1869 e. Szemere Bertalan 8437008, 228) | A magtár, a rendes kőből épitett alapzaton, barnára festett deszka-épitmény (1915 Móricz Zsigmond 9462014, 22) | A ház sziklákra támaszkodott, s az alapzat cölöpjei, elöl, már a vízbe merültek (1957 Gyergyai Albert ford.–Camus 9202007, 57).

1a. ’vmely tárgyat, kül. szobrot tartó (magasított) talapzat, ill. aljzat, alap(ozás)’ ❖ Alakra nézve a szobrászati müvek vagy minden oldalról láthatók, vagy egyoldalulag széles alapzaton szemlélhetők (1850 Purgstaller József 8351011, 26) | Az egész szerkezet keményfa v. öntöttvas alapzaton nyugszik (1914 RévaiNagyLex. C5706, 799) | Az ókori régiségek termében megállt egy árnyékban levő alapzat előtt. Nem volt rajta szobor (1967 Bajomi Lázár Endre 9016002, 102).

2. (Föld) ’a földkéregnek rendsz. idősebb kőzetekből, geológiai képződményekből álló szerkezeti egysége, melyre a fiatalabb, eltérő szerkezetű egységek, kőzetrétegek rátelepülnek’ ❖ a szárazföld alapzatának helyzete a legrégibb geologiai idők óta, azaz amióta egyáltalában tenger van, megmaradt-e? (1894 PallasLex. CD02) | [A Balaton-felvidék] metamorf-magmás és üledékes paleozoikumi alapzatára mezozoikumi kőzetek alkotta sasbércek és harmadidőszaki üledékes képződmények települnek (1997 Magyarország földje CD05) | A pliocénben (5–2,5 millió éve) a hegységképző erők felerősödtek, összegyűrték, összetördelték az ősi alapzatot s a rárakódott rétegeket (1998 Természet Világa CD50).

2a. ’az a szilárd élő v. élettelen anyag, felület, amelyen vmely élő szervezet, kül. növény rögzül, megkapaszkodik, ill. él’ ❖ [mint] párna telpednek meg a többi fajok is, minden lehető alapzatra, így fára, kövekre, nád és kákatövekre nőve (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A tőzegmoha, amely az egész flóra alapzatát képezi, gyorsan nő és kis párnácskák formájában emelkedik ki környezetéből. Ezeket a tőzegmoha-párnácskákat népesíti be a tőzegáfonya, a tőzegrozmaring, a hüvelyes gyapjúsás és a tőzegmámorka, vagy varjúbogyó (1997 Természet Világa CD50).

3. ’vminek a létét, fennállását, ill. lefolyását, működését meghatározó, megalapozó tényező, körülmény’ ❖ a társasági lét alapzatát képző családi élet (1839 Kossuth Lajos CD32) | [a szabad kereskedés] a természetes előnyöket […] elismeri, azok ápolását ajánlja; sőt épen e természetes előnyökre fekteti a nemzetek anyagi fejlődésének alapzatát (1873 Keleti Károly 8233008, 263) | A bizalom szilárd alapzat (1965 Somogyi Tóth Sándor 9610001, 130) | az ázsiai despotizmus és stagnálás számára szolidabb alapzatot elgondolni sem lehet (1990 Renner Zsuzsanna 2029013, 453).

3a. ’vmely véleményt, magatartást, (tudományos) felfogást megalapozó elv(rendszer)’ ❖ Vincze nevelőjének, egy nyílt gondolkozású de szoba-tudósnak e’ vala fő alapzatja a’ nevelésben (1832 Fáy András¹ C1703, 174) | Szókratész etikai elméletét tanítványa, Platón (kb. 428–348) helyezte rendszeres és általános filozófiai alapzatra (1981 Lendvai L. Ferenc 1092001, 57).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. alap; ÉKsz.

alapzat főnév 3A
1.
építménynek, kül. épületnek (földbe süllyesztett,) megerősített alsó része, alapja
Ezen pénzverési épitvény homlokzatát egy risalit [= előreugró homlokzatrész] disziti hat joniai [= jón] oszloppal, mellynek alapzata 5 ivhelyzetből vagy árkádból állván, kellőn van diszitve simán faragott kövekkel
(1841 Honművész)
E templomka egy négyszögletü, s mintegy 14 láb magas alapzaton, körded alakban emelkedik
(1869 e. Szemere Bertalan)
A magtár, a rendes kőből épitett alapzaton, barnára festett deszka-épitmény
(1915 Móricz Zsigmond)
A ház sziklákra támaszkodott, s az alapzat cölöpjei, elöl, már a vízbe merültek
(1957 Gyergyai Albert ford.Camus)
1a.
vmely tárgyat, kül. szobrot tartó (magasított) talapzat, ill. aljzat, alap(ozás)
Alakra nézve a szobrászati müvek vagy minden oldalról láthatók, vagy egyoldalulag széles alapzaton szemlélhetők
(1850 Purgstaller József)
Az egész szerkezet keményfa v.vagy öntöttvas alapzaton nyugszik
(1914 RévaiNagyLex.)
Az ókori régiségek termében megállt egy árnyékban levő alapzat előtt. Nem volt rajta szobor
(1967 Bajomi Lázár Endre)
2. (Föld)
a földkéregnek rendsz. idősebb kőzetekből, geológiai képződményekből álló szerkezeti egysége, melyre a fiatalabb, eltérő szerkezetű egységek, kőzetrétegek rátelepülnek
a szárazföld alapzatának helyzete a legrégibb geologiai idők óta, azaz amióta egyáltalában tenger van, megmaradt-e?
(1894 PallasLex.)
[A Balaton-felvidék] metamorf-magmás és üledékes paleozoikumi alapzatára mezozoikumi kőzetek alkotta sasbércek és harmadidőszaki üledékes képződmények települnek
(1997 Magyarország földje)
A pliocénben (5–2,5 millió éve) a hegységképző erők felerősödtek, összegyűrték, összetördelték az ősi alapzatot s a rárakódott rétegeket
(1998 Természet Világa)
2a.
az a szilárd élő v. élettelen anyag, felület, amelyen vmely élő szervezet, kül. növény rögzül, megkapaszkodik, ill. él
[mint] párna telpednek meg a többi fajok is, minden lehető alapzatra, így fára, kövekre, nád és kákatövekre nőve
(1933 Az állatok világa ford.)
A tőzegmoha, amely az egész flóra alapzatát képezi, gyorsan nő és kis párnácskák formájában emelkedik ki környezetéből. Ezeket a tőzegmoha-párnácskákat népesíti be a tőzegáfonya, a tőzegrozmaring, a hüvelyes gyapjúsás és a tőzegmámorka, vagy varjúbogyó
(1997 Természet Világa)
3.
vminek a létét, fennállását, ill. lefolyását, működését meghatározó, megalapozó tényező, körülmény
a társasági lét alapzatát képző családi élet
(1839 Kossuth Lajos)
[a szabad kereskedés] a természetes előnyöket […] elismeri, azok ápolását ajánlja; sőt épen e természetes előnyökre fekteti a nemzetek anyagi fejlődésének alapzatát
(1873 Keleti Károly)
A bizalom szilárd alapzat
(1965 Somogyi Tóth Sándor)
az ázsiai despotizmus és stagnálás számára szolidabb alapzatot elgondolni sem lehet
(1990 Renner Zsuzsanna)
3a.
vmely véleményt, magatartást, (tudományos) felfogást megalapozó elv(rendszer)
Vincze nevelőjének, egy nyílt gondolkozású de szoba-tudósnak e’ vala fő alapzatja a’ nevelésben
(1832 Fáy András¹)
Szókratész etikai elméletét tanítványa, Platón (kb.körülbelül 428–348) helyezte rendszeres és általános filozófiai alapzatra
(1981 Lendvai L. Ferenc)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. alap; ÉKsz.

Beállítások