deiszen (0) l. dehiszen

dehiszen ksz 0dehiszem, deiszen

1. ’〈az előző (tag)mondatban foglalt információ korlátozására, ill. az előző (tag)mondatban v. mondatrészben megfogalmazott információ alapján a várakozásnak, elvárásnak nem megfelelő kijelentés bevezetésére az ellentét enyhítésével〉’ ❖ [bátyám és öcsém] ez előtt mintegy eggy órával nálam voltak. Még nem csendesedett el az örömtől úgy annyira a’ vérem, hogy öszvezavarodott érzéseim szókat találjanak annak előadására, a’ mit látások bennem támasztott; de hiszen azt elképzelheti Asszonyám, ha én nem mondom is (1795 Kazinczy Ferenc C2555, 404) | Ő is azok közül való ugyan, kiket szabdaltam; de hiszen ő az ilyek hallásához a londoni parlamentben hozzá szokott (1833 Kölcsey Ferenc 8253066, 495) | És azután kérdem, vajjon mi vagyunk e világrész leghatalmasabb, legdicsőbb nemzete? – de hiszen ezt már kérdenem is fájó gúny, az pedig nem célom – tehát e kérdésre magam felelek, hogy – hiszen ország világ tudja, miszerint Európának legszegényebb nagyurai mi vagyunk (1862 Vajda János 8503083, 18) | ki gyalog, ki lóháton, ki jobbra, ki balra, rohanva-rohant, hogy elfogja Bűbájost, de hiszen rohanhattak, mert Bűbájos már rég otthon volt a rengeteg erdőben, az ő kicsi házikójában (1927 Benedek Elek 1015001, 26).

2. (partikulaszerűen) ’〈Diskurzusjelölőként v. -szervezőként.〉’

2a. ’〈vmely kijelentéssel kapcs. csodálkozó ellenvetés bevezetésére, ill. vmely lehetséges v. feltételezett megnyilvánulás, cselekedet (méltatlankodó) elutasításaként〉’ ❖ Keresztyen: Ki gondolhatta vólna, hogy ez a’ nyomdék bennünket az igaz útról így félre vigyen? Remenylö: Mindjárt kezdettem eleinte félni tölle, és azért intettelek ollyan betsülettel, világoſabban kellett vólna ſzollanom, de hiſzem te idöſſebb vagy valamivel nálamnál (1777 Szigeti Gyula Sámuel–Tordai Sámuel ford.–Bunyan 7353007, 176) | Nem találtam oda ahhoz a fogadóhoz, barátom… – De hiszen egyszer voltál ott, amint hallottam… (1846 Petőfi Sándor 8366446, 67) | – A legujabb törvénykönyvet kérem, – szólt az öregúr. – Nincs, felelte Ábel kedvetlenül. – De hiszen a kirakatban van (1907 Gárdonyi Géza 9173005, 61) | – Azonnal menj a néptanácshoz, – mondta barátságosan. – Borz elvtárs személyesen keresett. – De hiszen órám van – mondta Berci (1954 Bajor Andor 1006040, 66) | Eörsi: Mikor megy kórházba? Lukács: Nem m… m… Eörsi: Nem megy? De hiszen ezt hallottam (1989 Eörsi István 9125031, 56).

2b. ’〈hirtelen felismerést kifejező felkiáltó mondat bevezetésére〉’ ❖ De hiszen még Török is itt van (1783 Kazinczy László C2554, 48) | Emlékezett rá, hogy két lépésnyire tette a követ a vizbe a Duna felé. Nincs ott két lépésnyire semmi, csak serkedő bürök. Mégis beleszurkált a földbe. Beleszurkált elősször két lépésnyire. Puha volt ott a föld, homokos. A második szurásra keménybe ütődött a kése. Kiásta a keményet: csak egy málladozó tégladarabot talált. Dehiszen nem a mostani lépései szerint kell keresnie! (1907 Gárdonyi Géza 9173003, 248) | A tükörben meglátom az arcom, fehér, mint a kréta. Dehiszen akkor… „Gutaütés”, villan át rajtam (1937 Karinthy Frigyes 9309002, 31) | – Na, hát ez meg honnan keveredett elő?! – Magas, teltkeblű nő állt az ajtóban csipőretett kézzel. Mögötte fölmerült egypár arc. – Egy bolond is éppen elég volt. – Körülnézett a szobában, mintha még azt a pár szál bútort is ki akarná vitetni. – Dehiszen ez Spinyóka! (1947 Mándy Iván 2052008, 108) | az is előfordul, hogy mások tekintetéből ébredek rá: de hiszen én magamban mosolygok! (1997 Lakáskultúra CD39).

3. ’〈vmely állítás okának, magyarázatának bevezetésére, annak nyilvánvaló(an helyes) v. természetes voltára utalva:〉 hiszen’ ❖ Menydörgés – kiáltá a’ Báró, a’ tzbe vetett könyv után kapván – talán meg-tébolodott kend? – – Le-tsendeſedvén oſztán elméje eggy idö múlva, monda: meg-botsáſson Millvitz; de hiſzen nem ſzoktunk hát arranyal fujteni, midőn eggy ’s két haſáb faval lehet (1789 Mindenes Gyűjtemény C0367, 240) | [az] olvasó emlékeztetés nélkül is észreveszi, hogy a’ szóban levő haszon nem mingyárt, nem tiz év alatt árasztja el a’ várost, hanem későbben. De hiszen gyermekeink és unokáink hasznára is kell valamit tennünk (1838 Természet 8667001, 58) | A ravasz várúr kiváló üzleti érzékről tett tanúságot (de iszen van annak elég esze), azt kérdezvén tőlük: – Nos, hát melyikük csinálja meg olcsóbban? (1894 Mikszáth Kálmán 8312006, 136) | mindez még csak nem is ösztönös Auréliában, hanem modor, rossz s azonfelül még félre is értett irodalom! Hogy ezt Titusz nem veszi észre! Dehiszen mindig híres rosszízlése volt (1942 Németh Andor 9480001, 50) | Ha én a legrosszabbat akarom (persze, csak önmagamnak, de hiszen végig magamról van szó!), akkor kinek van joga hozzá, hogy akaratomban korlátozzon? (1990 Márton László 1107005, 70).

Vö. ÚMTsz.

deiszen lásd dehiszen
dehiszen kötőszó 0
dehiszem 0
deiszen 0
1.
〈az előző (tag)mondatban foglalt információ korlátozására, ill. az előző (tag)mondatban v. mondatrészben megfogalmazott információ alapján a várakozásnak, elvárásnak nem megfelelő kijelentés bevezetésére az ellentét enyhítésével〉
[bátyám és öcsém] ez előtt mintegy eggy órával nálam voltak. Még nem csendesedett el az örömtől úgy annyira a’ vérem, hogy öszvezavarodott érzéseim szókat találjanak annak előadására, a’ mit látások bennem támasztott; de hiszen azt elképzelheti Asszonyám, ha én nem mondom is
(1795 Kazinczy Ferenc)
Ő is azok közül való ugyan, kiket szabdaltam; de hiszen ő az ilyek hallásához a londoni parlamentben hozzá szokott
(1833 Kölcsey Ferenc)
És azután kérdem, vajjon mi vagyunk e világrész leghatalmasabb, legdicsőbb nemzete? – de hiszen ezt már kérdenem is fájó gúny, az pedig nem célom – tehát e kérdésre magam felelek, hogy – hiszen ország világ tudja, miszerint Európának legszegényebb nagyurai mi vagyunk
(1862 Vajda János)
ki gyalog, ki lóháton, ki jobbra, ki balra, rohanva-rohant, hogy elfogja Bűbájost, de hiszen rohanhattak, mert Bűbájos már rég otthon volt a rengeteg erdőben, az ő kicsi házikójában
(1927 Benedek Elek)
2. (partikulaszerűen)
〈Diskurzusjelölőként v. -szervezőként.〉
2a.
〈vmely kijelentéssel kapcs. csodálkozó ellenvetés bevezetésére, ill. vmely lehetséges v. feltételezett megnyilvánulás, cselekedet (méltatlankodó) elutasításaként〉
Keresztyen: Ki gondolhatta vólna, hogy ez a’ nyomdék bennünket az igaz útról így félre vigyen? Remenylö: Mindjárt kezdettem eleinte félni tölle, és azért intettelek ollyan betsülettel, világoſabban kellett vólna ſzollanom, de hiſzem te idöſſebb vagy valamivel nálamnál
(1777 Szigeti Gyula Sámuel–Tordai Sámuel ford.Bunyan)
Nem találtam oda ahhoz a fogadóhoz, barátom… – De hiszen egyszer voltál ott, amint hallottam…
(1846 Petőfi Sándor)
– A legujabb törvénykönyvet kérem, – szólt az öregúr. – Nincs, felelte Ábel kedvetlenül. – De hiszen a kirakatban van
(1907 Gárdonyi Géza)
– Azonnal menj a néptanácshoz, – mondta barátságosan. – Borz elvtárs személyesen keresett. – De hiszen órám van – mondta Berci
(1954 Bajor Andor)
Eörsi: Mikor megy kórházba? Lukács: Nem m… m… Eörsi: Nem megy? De hiszen ezt hallottam
(1989 Eörsi István)
2b.
〈hirtelen felismerést kifejező felkiáltó mondat bevezetésére〉
De hiszen még Török is itt van
(1783 Kazinczy László)
Emlékezett rá, hogy két lépésnyire tette a követ a vizbe a Duna felé. Nincs ott két lépésnyire semmi, csak serkedő bürök. Mégis beleszurkált a földbe. Beleszurkált elősször két lépésnyire. Puha volt ott a föld, homokos. A második szurásra keménybe ütődött a kése. Kiásta a keményet: csak egy málladozó tégladarabot talált. Dehiszen nem a mostani lépései szerint kell keresnie!
(1907 Gárdonyi Géza)
A tükörben meglátom az arcom, fehér, mint a kréta. Dehiszen akkor… „Gutaütés”, villan át rajtam
(1937 Karinthy Frigyes)
– Na, hát ez meg honnan keveredett elő?! – Magas, teltkeblű nő állt az ajtóban csipőretett kézzel. Mögötte fölmerült egypár arc. – Egy bolond is éppen elég volt. – Körülnézett a szobában, mintha még azt a pár szál bútort is ki akarná vitetni. – Dehiszen ez Spinyóka!
(1947 Mándy Iván)
az is előfordul, hogy mások tekintetéből ébredek rá: de hiszen én magamban mosolygok!
(1997 Lakáskultúra)
3.
〈vmely állítás okának, magyarázatának bevezetésére, annak nyilvánvaló(an helyes) v. természetes voltára utalva:〉 hiszen
Menydörgés – kiáltá a’ Báró, a’ tzbe vetett könyv után kapván – talán meg-tébolodott kend? – – Le-tsendeſedvén oſztán elméje eggy idö múlva, monda: meg-botsáſson Millvitz; de hiſzen nem ſzoktunk hát arranyal fujteni, midőn eggy ’s két haſáb faval lehet
(1789 Mindenes Gyűjtemény)
[az] olvasó emlékeztetés nélkül is észreveszi, hogy a’ szóban levő haszon nem mingyárt, nem tiz év alatt árasztja el a’ várost, hanem későbben. De hiszen gyermekeink és unokáink hasznára is kell valamit tennünk
(1838 Természet)
A ravasz várúr kiváló üzleti érzékről tett tanúságot (de iszen van annak elég esze), azt kérdezvén tőlük: – Nos, hát melyikük csinálja meg olcsóbban?
(1894 Mikszáth Kálmán)
mindez még csak nem is ösztönös Auréliában, hanem modor, rossz s azonfelül még félre is értett irodalom! Hogy ezt Titusz nem veszi észre! Dehiszen mindig híres rosszízlése volt
(1942 Németh Andor)
Ha én a legrosszabbat akarom (persze, csak önmagamnak, de hiszen végig magamról van szó!), akkor kinek van joga hozzá, hogy akaratomban korlátozzon?
(1990 Márton László)
Vö. ÚMTsz.

Beállítások