delejes mn 15B

1. (kissé rég, Fiz is) ’mágnességen alapuló, mágneses 〈erő〉, ill. mágneses erőtérrel rendelkező, mágneses állapotú 〈tárgy, dolog〉’ ❖ olly vas szerszámok is deléjlődnek (deléjesekké lesznek), melyekkel más vasművek készítetnek, millyek p. o. a’ reszelők (1837 Bugát Pál ford.–Tscharner C7215, 253) | A galvani villanyfolyadék […] a vasat egy percz alatt delejessé teszi, ha vele érintkezik (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Gauss és Weber számítás által határozták meg a delejes sarkokat, az ifjabb Ross pedig megfigyelései által (1894 PallasLex. CD02) | [az iránytűk] a hajón levő vas- és acélalkatrészek delejes ereje által eltéríttetnek; ez a deviatio (1925 RévaiNagyLex. C5713, 806).

2. (rég) ’az élő szervezetnek tulajdonított mágnesességen alapuló 〈gyógymód〉’ ❖ Megfoghatatlan mind nekem, mind más boncztudósoknak, miként lehet egy mélyen fekvő idegre elszigetelve deléjesen hatni? (1845 Orvosi Tár 8655001, 143) | Sohasem szabad a delejes gyógymódot hetekig folytatni, s amellett a megfelelő gyógyszerek alkalmazását sem kell elhanyagolni (1857 Vasárnapi Újság CD56).

2a. (rég) ’ilyen gyógymód, ill. hipnózis által létrejött 〈tudatállapot, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ A’ deléjes (magneticus) álom pedig – mint tudva van – vagy önként magában, vagy deléjes kézhuzások (mesmerismus) által szokott kifejlődni az emberben (1840 Athenaeum C0021, 529) | [a beteg] testét delejes áramok járják át; jelentkezhetnek mozgási reflexek és általános megmeredés is (1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.–Krafft-Ebing 8267005, 234) | Már 1814. Abbé Faria, ki Indiából jött Párisba, kimutatta, hogy a delejes álom és gyógyitás előidézéséhez semmiféle természetfölötti vagy idegen erő nem szükséges; az álomnak oka nem a delejezőben, hanem a médiumban rejlik, mely elv alkotja ma is a hipnotizmus és szuggeszció alapját (1895 PallasLex. CD02).

3. (vál, túlzó is) ’ellenállhatatlan(ul erős), szinte hipnotikus 〈(vonz)erő〉, ill. ilyen erővel bíró, ilyen hatású 〈jelenség, dolog〉’ ❖ Nem akarnék e perczben deléjes vonzerőről beszélni, melly a látást is megelőzi, hamarabb közölvén titkait a lélekkel mint a szemmel (1851 Kemény Zsigmond 8235010, 12) | [Dúcz János] azon találta magát, hogy […] pajkos menyecskék delejes nézése rajta mászkál (1882–1883 Mikszáth Kálmán CD04) | [Horváth] fekete, hosszú alagút előtt állott. A nagy, soha véget nem érő lyuk tátongott előtte és ő nem mert megindulni, pedig a nagy lyuk delejesen vonzotta (1922 Rab Gusztáv CD10) | delejes erejű szónok (1992 Liszkay Zoltán CD17).

3a. (vál, túlzó is) ’ilyen erőnek tulajdonított 〈jelenség, megnyilvánulás〉’ ❖ egy homályos sugallat mondá: deléjes rokonságban áll testem testével (1846 Kuthy Lajos C2856, 270) | elindult egy vágy nyomában, vakon és kancsi, delejes önkívületben (1941 Márai Sándor 9421002, 86) | [Jókai hőseit] delejes lánc köti össze […] távoli kedvesükkel (1965 Nagy Miklós CD53) | [Szentkuthy] az elektronmikroszkópok felbontóképességével rajzolja ki a tárgy: „az Én” körül rajzó-bogárzó asszociációk milliárdjainak delejes táncát (1992 Domokos Mátyás 2016032, 419).

Sz: delejesség.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. delej; ÉKsz.

delejes melléknév 15B
1. (kissé rég, Fiz is)
mágnességen alapuló, mágneses 〈erő〉, ill. mágneses erőtérrel rendelkező, mágneses állapotú 〈tárgy, dolog〉
olly vas szerszámok is deléjlődnek (deléjesekké lesznek), melyekkel más vasművek készítetnek, millyek p. o.példának okáért a’ reszelők
(1837 Bugát Pál ford.Tscharner)
A galvani villanyfolyadék […] a vasat egy percz alatt delejessé teszi, ha vele érintkezik
(1854 Vasárnapi Újság)
Gauss és Weber számítás által határozták meg a delejes sarkokat, az ifjabb Ross pedig megfigyelései által
(1894 PallasLex.)
[az iránytűk] a hajón levő vas- és acélalkatrészek delejes ereje által eltéríttetnek; ez a deviatio
(1925 RévaiNagyLex.)
2. (rég)
az élő szervezetnek tulajdonított mágnesességen alapuló 〈gyógymód〉
Megfoghatatlan mind nekem, mind más boncztudósoknak, miként lehet egy mélyen fekvő idegre elszigetelve deléjesen hatni?
(1845 Orvosi Tár)
Sohasem szabad a delejes gyógymódot hetekig folytatni, s amellett a megfelelő gyógyszerek alkalmazását sem kell elhanyagolni
(1857 Vasárnapi Újság)
2a. (rég)
ilyen gyógymód, ill. hipnózis által létrejött 〈tudatállapot, megnyilvánulás stb.〉
A’ deléjes (magneticus) álom pedig – mint tudva van – vagy önként magában, vagy deléjes kézhuzások (mesmerismus) által szokott kifejlődni az emberben
(1840 Athenaeum)
[a beteg] testét delejes áramok járják át; jelentkezhetnek mozgási reflexek és általános megmeredés is
(1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.Krafft-Ebing)
Már 1814. Abbé Faria, ki Indiából jött Párisba, kimutatta, hogy a delejes álom és gyógyitás előidézéséhez semmiféle természetfölötti vagy idegen erő nem szükséges; az álomnak oka nem a delejezőben, hanem a médiumban rejlik, mely elv alkotja ma is a hipnotizmus és szuggeszció alapját
(1895 PallasLex.)
3. (vál, túlzó is)
ellenállhatatlan(ul erős), szinte hipnotikus (vonz)erő〉, ill. ilyen erővel bíró, ilyen hatású 〈jelenség, dolog〉
Nem akarnék e perczben deléjes vonzerőről beszélni, melly a látást is megelőzi, hamarabb közölvén titkait a lélekkel mint a szemmel
(1851 Kemény Zsigmond)
[Dúcz János] azon találta magát, hogy […] pajkos menyecskék delejes nézése rajta mászkál
(1882–1883 Mikszáth Kálmán)
[Horváth] fekete, hosszú alagút előtt állott. A nagy, soha véget nem érő lyuk tátongott előtte és ő nem mert megindulni, pedig a nagy lyuk delejesen vonzotta
(1922 Rab Gusztáv)
delejes erejű szónok
(1992 Liszkay Zoltán)
3a. (vál, túlzó is)
ilyen erőnek tulajdonított 〈jelenség, megnyilvánulás〉
egy homályos sugallat mondá: deléjes rokonságban áll testem testével
(1846 Kuthy Lajos)
elindult egy vágy nyomában, vakon és kancsi, delejes önkívületben
(1941 Márai Sándor)
[Jókai hőseit] delejes lánc köti össze […] távoli kedvesükkel
(1965 Nagy Miklós)
[Szentkuthy] az elektronmikroszkópok felbontóképességével rajzolja ki a tárgy: „az Én” körül rajzó-bogárzó asszociációk milliárdjainak delejes táncát
(1992 Domokos Mátyás)
Sz: delejesség
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. delej; ÉKsz.

Beállítások