delikatesz fn 4B (vál)delikátesz

1. ’rendkívül finom, ízletes, ill. ritka, drága élelmiszer v. étel, ínyencség, csemege’ ❖ [e keverékből] méz forma delicatesse, a’ gyomornak-is nagyon hasznos mustár lészen (1789 Mátyus István C3070, 488) | A lengyel köznép ezt [ti. a hüvelyestül péppé zúzott kendermagot] delicatessenek tartja: borzasztó csemege, annyit mondhatok! (1865 e. Jósika Miklós 8212020, 26) | A konyhában a Pestről jött szakács sürgött-forgott a kuktával és szedegette a ládákból a magával hozott delikateszeket, hízott ludakat, uborkát, két dinnyét, egy hízott ürügerincet, halat, kaviárt (1905 Mikszáth Kálmán CD04) | A rizskása az Alpoktól északra delikateszként illeszkedett be az étrendbe, s csak később, a modern urbanizáció során vált – különféle húsokkal és zöldségekkel elegyítve – főétellé a hétköznapok asztalán (1997 Hoffmann Tamás CD58).

2. (kissé rég) ’különleges szellemi, lelki, befogadói élvezetet nyújtó, ill. nagy sikerre számító dolog, kül. műalkotás’ ❖ Hüm, barátom, ez valami extra ordinarius [= rendkívüli], valami delikatesz lesz, neked, beszélyírónak való… (1873 Mikszáth Kálmán CD04) | Füst Milán élvezése diszpozíciót igényel: „műértőknek” való csemege az effajta delikátesz (1911 Karinthy Frigyes CD10) | [A színház művészeti vezetőjeként] hozzám jelenleg a következő irány állna a legközelebb. Jarry Übü királya, O’Neill Amerikai Elektrája, és egy magyar stiláris delikatesz a két világháború közötti korból, Szép Ernő, Szomory, Szerb Antal tollából (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. (kissé rég) ’tapintat, diszkréció, ill. vkinek tapintatos, diszkrét volta’ ❖ Delicatesse, az a’ nemes szemérem, midőn valaki készebb valamit el-trni, mint-sem hogy mást háborgasson (1789 Kazinczy Ferenc ford.–Kayser C2517, 258) | Lelkeink [Kölcseyvel] kevéssé sympathizálnak, noha részemről talentomait nem tsak tisztelem, hanem még gyermek korábann én tettem másokat azokra figyelmetesekké […]. De ezt hadd ne tudja tovább is, az jó móddal, és egész delicatessel esett (1812 Szentgyörgyi József C2562, 224) | magánlevelek, még ha közügyekre vonatkoznak is, csak az illetőknek vagy örököseiknek engedelmével adhatók át a nyilvánosságnak, kivévén ha oly régiek, hogy minden actualitási érdeken túl vannak, s közzétételük senki irányában még csak a delicatesse-t sem sértheti (1868 Kossuth Lajos CD32) | A kik hittünk a magyar lovagiasságban, a magyar kegyeletben, a magyar férfiak gavallérságában, a magyar társadalom delikateszében, mi mindnyájan kétkedéssel fogadtuk [Jókai özvegyéről] ezt az első színre képtelen hiresztelést (1904 Vészi József 9777001, 5) | az órát természetesen Éva lopta el, […] ezt nem akarták Mihálynak megmondani, delicatesseből (1937 Szerb Antal 9668030, 163).

Vö. ÉrtSz. delikátesz; TESz. delikátesz; ÉKsz. delikátesz; IdSz.; ÉKsz.² delikatesz.

delikatesz főnév 4B (vál)
delikátesz 4B
1.
rendkívül finom, ízletes, ill. ritka, drága élelmiszer v. étel, ínyencség, csemege
[e keverékből] méz forma delicatesse, a’ gyomornak-is nagyon hasznos mustár lészen
(1789 Mátyus István)
A lengyel köznép ezt [ti. a hüvelyestül péppé zúzott kendermagot] delicatessenek tartja: borzasztó csemege, annyit mondhatok!
(1865 e. Jósika Miklós)
A konyhában a Pestről jött szakács sürgött-forgott a kuktával és szedegette a ládákból a magával hozott delikateszeket, hízott ludakat, uborkát, két dinnyét, egy hízott ürügerincet, halat, kaviárt
(1905 Mikszáth Kálmán)
A rizskása az Alpoktól északra delikateszként illeszkedett be az étrendbe, s csak később, a modern urbanizáció során vált – különféle húsokkal és zöldségekkel elegyítve – főétellé a hétköznapok asztalán
(1997 Hoffmann Tamás)
2. (kissé rég)
különleges szellemi, lelki, befogadói élvezetet nyújtó, ill. nagy sikerre számító dolog, kül. műalkotás
Hüm, barátom, ez valami extra ordinarius [= rendkívüli], valami delikatesz lesz, neked, beszélyírónak való…
(1873 Mikszáth Kálmán)
Füst Milán élvezése diszpozíciót igényel: „műértőknek” való csemege az effajta delikátesz
(1911 Karinthy Frigyes)
[A színház művészeti vezetőjeként] hozzám jelenleg a következő irány állna a legközelebb. Jarry Übü királya, O’Neill Amerikai Elektrája, és egy magyar stiláris delikatesz a két világháború közötti korból, Szép Ernő, Szomory, Szerb Antal tollából
(2000 Magyar Hírlap)
3. (kissé rég)
tapintat, diszkréció, ill. vkinek tapintatos, diszkrét volta
Delicatesse, az a’ nemes szemérem, midőn valaki készebb valamit el-trni, mint-sem hogy mást háborgasson
(1789 Kazinczy Ferenc ford.Kayser)
Lelkeink [Kölcseyvel] kevéssé sympathizálnak, noha részemről talentomait nem tsak tisztelem, hanem még gyermek korábann én tettem másokat azokra figyelmetesekké […]. De ezt hadd ne tudja tovább is, az jó móddal, és egész delicatessel esett
(1812 Szentgyörgyi József)
magánlevelek, még ha közügyekre vonatkoznak is, csak az illetőknek vagy örököseiknek engedelmével adhatók át a nyilvánosságnak, kivévén ha oly régiek, hogy minden actualitási érdeken túl vannak, s közzétételük senki irányában még csak a delicatesse-t sem sértheti
(1868 Kossuth Lajos)
A kik hittünk a magyar lovagiasságban, a magyar kegyeletben, a magyar férfiak gavallérságában, a magyar társadalom delikateszében, mi mindnyájan kétkedéssel fogadtuk [Jókai özvegyéről] ezt az első színre képtelen hiresztelést
(1904 Vészi József)
az órát természetesen Éva lopta el, […] ezt nem akarták Mihálynak megmondani, delicatesseből
(1937 Szerb Antal)
Vö. ÉrtSz. delikátesz; TESz. delikátesz; ÉKsz. delikátesz; IdSz.; ÉKsz.² delikatesz

Beállítások