delírium fn 3A

1. (Orvos v. Pszich) ’magas láz, mérgezés, túlzott alkoholfogyasztás stb. miatt fellépő átmeneti, súlyos tudatzavar, ill. az ennek következtében létrejött állapot, amelyet pl. érzékcsalódás, hallucináció, összefüggéstelen beszéd és mozgás, szorongás v. mániákus elragadtatottság jellemez’ ❖ a [láz okozta] legiszonyúbb delírium hagymázos víziói (1875 Jókai Mór CD18) | Az epilepsia ezen szellemi elementaris zavarokon kivül még állandó és mélyreható sérelmeket is okoz, ezek alapján heveny deliriumok, és ritkábban elmebajok is keletkeznek (1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.–Krafft-Ebing 8267004, 182) | Csak rövid ideig volt beteg, és mikor haldokolni kezdett, delíriumában többször ismételte ezeket a szavakat: – Én mosom a kezemet! (1908 Ambrus Zoltán 9006016, 58) | A delirium annyit jelent, hogy a tudattalan kibúvik a tudat kontrollja alól és önálló életet él. Hallucináció tarkítja az eszeveszettségnek ezt a badar állapotát, és „pszichomotoros nyugtalanság” (1957 Benedek István 9041011, 357) | [a kábítószert túladagoló fiú] többé nem tért magához a delíriumból (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. (vál) ’vmely élmény, érzelem stb. hatására bekövetkező, rendkívül izgatott, elragadtatott lelkiállapot’ ❖ Jósef herczeg itt Pesten deliriumba ejté a megyei gyülést s a pesti publicumot (1848 Március Tizenötödike C3027, 926) | Szeretsz-e engem Mariska? kérdé Lombi Loránt a delirium legnagyobb fokán (1880 Csiky Gergely C1311, 220) | A cigány-művészek mindenkor kis delíriumban élnek, az izgalmaikat az alkotásban sietve kiélik (1908 Csáth Géza CD10) | a hatalom delíriumában (1996 Magyar Hírlap CD09).

Sz: delíriumos.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

delírium főnév 3A
1. (Orvos v. Pszich)
magas láz, mérgezés, túlzott alkoholfogyasztás stb. miatt fellépő átmeneti, súlyos tudatzavar, ill. az ennek következtében létrejött állapot, amelyet pl. érzékcsalódás, hallucináció, összefüggéstelen beszéd és mozgás, szorongás v. mániákus elragadtatottság jellemez
a [láz okozta] legiszonyúbb delírium hagymázos víziói
(1875 Jókai Mór)
Az epilepsia ezen szellemi elementaris zavarokon kivül még állandó és mélyreható sérelmeket is okoz, ezek alapján heveny deliriumok, és ritkábban elmebajok is keletkeznek
(1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.Krafft-Ebing)
Csak rövid ideig volt beteg, és mikor haldokolni kezdett, delíriumában többször ismételte ezeket a szavakat: – Én mosom a kezemet!
(1908 Ambrus Zoltán)
A delirium annyit jelent, hogy a tudattalan kibúvik a tudat kontrollja alól és önálló életet él. Hallucináció tarkítja az eszeveszettségnek ezt a badar állapotát, és „pszichomotoros nyugtalanság”
(1957 Benedek István)
[a kábítószert túladagoló fiú] többé nem tért magához a delíriumból
(1995 Magyar Hírlap)
2. (vál)
vmely élmény, érzelem stb. hatására bekövetkező, rendkívül izgatott, elragadtatott lelkiállapot
Jósef herczeg itt Pesten deliriumba ejté a megyei gyülést s a pesti publicumot
(1848 Március Tizenötödike)
Szeretsz-e engem Mariska? kérdé Lombi Loránt a delirium legnagyobb fokán
(1880 Csiky Gergely)
A cigány-művészek mindenkor kis delíriumban élnek, az izgalmaikat az alkotásban sietve kiélik
(1908 Csáth Géza)
a hatalom delíriumában
(1996 Magyar Hírlap)
Sz: delíriumos
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások