demagóg fn és mn 3A1

I. fn

1. (pejor) ’közönségét, ill. a néptömegek véleményét hangulatkeltő szónoki eszközökkel, kül. hízelgéssel, ígéretekkel megtévesztve befolyásoló személy, kül. politikus’ ❖ minket, az emberiség barátit, demagógoknak, ultráknak, jacobinusoknak és tudja Isten minek neveztek (1835 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | lelketlen demagógok uszítottak és vadítottak (1924 Juhász Gyula¹ 9284933, 136) | a demagógok, ha elfogy az érvük, frázisokat pufogtatnak (1976 Dobos László 1034002, 178).

2. (rég v. Tört) ’szónoklataival népcsoporto(ka)t v. tömegeket döntésükben vezető személy’ ❖ egy Népet a’ ſzabadságnak édes álmaiba ſzenderítteni, […] míg alattomban egy tsalfa Demagóga’ vagy despóta Monárkha’ ſzabad-tetſzés hatalmának eſzközévé, de végre áldozattyává-is tétetdik (1792 Magyar Múzeum ford. 7448023, 456) | megbocsáthatlan bűn volna, ha papjaink nem lelkesítenék népünket szabadságra, jövő boldogságra, a haza épsége s a trón fentartására. […] Csak bátran legyenek demagogok e szónak valódi értelmében. Sőt kivánatos, hogy minden értelmes magyar legyen demagog, mert aztán a fenyegető szláv góg és magog bizonyosan nem fog rajtunk diadalmaskodni (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Androkles, athéni demagóg a peloponnesosi háború második felében, Alkibiades ellenfele, majd ennek bukása után a néppárt vezére (1911 RévaiNagyLex. C5697, 608) | a demagógok is felelősek voltak azért, hogy a kifejezés nagyon hamar elnyerte ma is használt, negatív árnyalatát (1993 Németh György CD17).

II. mn (pejor)

1. ’közönségét, ill. a néptömegek véleményét hangulatkeltő szónoki eszközökkel, kül. hízelgéssel, ígéretekkel megtévesztve befolyásoló 〈személy, kül. politikus, ill. csoport〉’ ❖ [gróaink és báróink] hellyel közel már kezdik legalább affektálni a modern demokratát, amióta tudnillik koronás fők csaptak föl demagog vezéreknek (1862 Vajda János 8503086, 134) | [az újságírók közül többen voltak] demagóg prókátorai a személyi kultusznak (1956 Irodalmi Újság szept. 29. C5231, 1) | a Néppárt elhatárolta magát a szélsőséges, demagóg pártoktól (1996 Magyar Hírlap CD09) | demagóg politikusok éltetik bennük a reményt, hogy ami késik, nem múlik. Lesz még egyszer ünnep a világon, ha legközelebb ismét ők kerülnek hatalomra (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. (átv is) ’ilyen személyre, ill. ezek csoportjára jellemző 〈tulajdonság, módszer stb.〉’ ❖ Azon demagog szellemű „söregylet”, mellyről e lap tőn említést, [elpusztult] (1845 Pesti Divatlap C5837, 95) | [Juhász Gyulától idegen] a demagóg szónoki póz (1941 Galamb Ödön C1801, 19) | az érdekeikben fenyegetett lobbyk sokszor demagóg és felelőtlen módon katasztrófapropagandát terjesztettek (1995 Figyelő CD2601).

2. ’közönségének v. néptömegeknek kedvét, tetszését hangulatkeltő módon, kül. hízelgéssel, ígérgetéssel megtévesztve kereső, politikai népszerűségre törekvő 〈megnyilvánulás〉’ ❖ kivánjuk a democratiát valósítani, s meggátolni azt, nehogy védpalástul szolgáljon a demagog izgatásoknak, anarchiai zavaroknak, s nehogy nemzeti pártszinezet alatt szép hazánk szétdaraboltassék (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Dobó a nép mellett szólalt föl 1874-ben és demagóg beszédeket tartott az állandó híd építése céljából eladandó legelők megtartása mellett (1880 Mikszáth Kálmán CD04) | demagóg uszítás (1924 Juhász Gyula¹ 9284943, 155) | a szélsőjobboldali, nyilas párti jelöltek demagóg ígéretei jelentős számú választót nyertek meg (2000 Erdős Ferenc CD36).

2a. ’ilyen megnyilvánulásra jellemző 〈stílus(eszköz)〉’ ❖ egy kis demagóg ízt se sajnált a próféta úr ezen beszédtől (1891 Mikszáth Kálmán CD04) | a munkanélküliség kérdése már túlnőtt a szentimentális vagy demagóg jelzőkkel borzongtató riport-aktualitáson (1933 Kassák Lajos CD10) | [Szabó Zoltán könyvének hangja] rokonszenvesen üt el egyik-másik előbbi szociográfiai mű kissé demagóg hangnemétől (1938 Schöpflin Gyula CD10) | A demagóg formában közölt megtévesztő információknak semmi közük sincs a demokráciához (1992 Bóra Ferenc 2034008, 242).

3. ’a politikai hangulatkeltés eszközeit használó 〈kiadvány, irányzat stb.〉’ ❖ Két év előtt az arisztokraták lapjaiba firkált; azok nem győzték pénzzel, akkor demagóg lapot adott ki (1863 Jókai Mór CD18) | [Széchenyi István] a demagóg liberalizmusnak nem barátja (1932 Pintér Jenő CD44) | az ellenforradalom demagóg nacionalista politikájának hatásával (1966 Béládi Miklós CD53) | mindenféle szélsőséges, demagóg irányzattól való tartózkodás (1994 Gergely Jenő CD58).

Sz: demagógi.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. demagógus; IdSz.

demagóg főnév és melléknév 3A1
I. főnév
1. (pejor)
közönségét, ill. a néptömegek véleményét hangulatkeltő szónoki eszközökkel, kül. hízelgéssel, ígéretekkel megtévesztve befolyásoló személy, kül. politikus
minket, az emberiség barátit, demagógoknak, ultráknak, jacobinusoknak és tudja Isten minek neveztek
(1835 Kossuth Lajos összes munkái)
lelketlen demagógok uszítottak és vadítottak
(1924 Juhász Gyula¹)
a demagógok, ha elfogy az érvük, frázisokat pufogtatnak
(1976 Dobos László)
2. (rég v. Tört)
szónoklataival népcsoporto(ka)t v. tömegeket döntésükben vezető személy
egy Népet a’ ſzabadságnak édes álmaiba ſzenderítteni, […] míg alattomban egy tsalfa Demagóga’ vagy despóta Monárkha’ ſzabad-tetſzés hatalmának eſzközévé, de végre áldozattyává-is tétetdik
(1792 Magyar Múzeum ford.)
megbocsáthatlan bűn volna, ha papjaink nem lelkesítenék népünket szabadságra, jövő boldogságra, a haza épsége s a trón fentartására. […] Csak bátran legyenek demagogok e szónak valódi értelmében. Sőt kivánatos, hogy minden értelmes magyar legyen demagog, mert aztán a fenyegető szláv góg és magog bizonyosan nem fog rajtunk diadalmaskodni
(1848 Kossuth Hírlapja)
Androkles, athéni demagóg a peloponnesosi háború második felében, Alkibiades ellenfele, majd ennek bukása után a néppárt vezére
(1911 RévaiNagyLex.)
a demagógok is felelősek voltak azért, hogy a kifejezés nagyon hamar elnyerte ma is használt, negatív árnyalatát
(1993 Németh György)
II. melléknév (pejor)
1.
közönségét, ill. a néptömegek véleményét hangulatkeltő szónoki eszközökkel, kül. hízelgéssel, ígéretekkel megtévesztve befolyásoló 〈személy, kül. politikus, ill. csoport〉
[gróaink és báróink] hellyel közel már kezdik legalább affektálni a modern demokratát, amióta tudnillik koronás fők csaptak föl demagog vezéreknek
(1862 Vajda János)
[az újságírók közül többen voltak] demagóg prókátorai a személyi kultusznak
(1956 Irodalmi Újság szept. 29.)
a Néppárt elhatárolta magát a szélsőséges, demagóg pártoktól
(1996 Magyar Hírlap)
demagóg politikusok éltetik bennük a reményt, hogy ami késik, nem múlik. Lesz még egyszer ünnep a világon, ha legközelebb ismét ők kerülnek hatalomra
(2000 Magyar Hírlap)
1a. (átv is)
ilyen személyre, ill. ezek csoportjára jellemző 〈tulajdonság, módszer stb.〉
Azon demagog szellemű „söregylet”, mellyről e lap tőn említést, [elpusztult]
(1845 Pesti Divatlap)
[Juhász Gyulától idegen] a demagóg szónoki póz
(1941 Galamb Ödön)
az érdekeikben fenyegetett lobbyk sokszor demagóg és felelőtlen módon katasztrófapropagandát terjesztettek
(1995 Figyelő)
2.
közönségének v. néptömegeknek kedvét, tetszését hangulatkeltő módon, kül. hízelgéssel, ígérgetéssel megtévesztve kereső, politikai népszerűségre törekvő 〈megnyilvánulás〉
kivánjuk a democratiát valósítani, s meggátolni azt, nehogy védpalástul szolgáljon a demagog izgatásoknak, anarchiai zavaroknak, s nehogy nemzeti pártszinezet alatt szép hazánk szétdaraboltassék
(1848 Kossuth Hírlapja)
Dobó a nép mellett szólalt föl 1874-ben és demagóg beszédeket tartott az állandó híd építése céljából eladandó legelők megtartása mellett
(1880 Mikszáth Kálmán)
demagóg uszítás
(1924 Juhász Gyula¹)
a szélsőjobboldali, nyilas párti jelöltek demagóg ígéretei jelentős számú választót nyertek meg
(2000 Erdős Ferenc)
2a.
ilyen megnyilvánulásra jellemző 〈stílus(eszköz)
egy kis demagóg ízt se sajnált a próféta úr ezen beszédtől
(1891 Mikszáth Kálmán)
a munkanélküliség kérdése már túlnőtt a szentimentális vagy demagóg jelzőkkel borzongtató riport-aktualitáson
(1933 Kassák Lajos)
[Szabó Zoltán könyvének hangja] rokonszenvesen üt el egyik-másik előbbi szociográfiai mű kissé demagóg hangnemétől
(1938 Schöpflin Gyula)
A demagóg formában közölt megtévesztő információknak semmi közük sincs a demokráciához
(1992 Bóra Ferenc)
3.
a politikai hangulatkeltés eszközeit használó 〈kiadvány, irányzat stb.〉
Két év előtt az arisztokraták lapjaiba firkált; azok nem győzték pénzzel, akkor demagóg lapot adott ki
(1863 Jókai Mór)
[Széchenyi István] a demagóg liberalizmusnak nem barátja
(1932 Pintér Jenő)
az ellenforradalom demagóg nacionalista politikájának hatásával
(1966 Béládi Miklós)
mindenféle szélsőséges, demagóg irányzattól való tartózkodás
(1994 Gergely Jenő)
Sz: demagógi
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. demagógus; IdSz.

Beállítások