depresszió fn 1A

1. (Pszich v. Orvos is) ’〈emberben, es. állatban:〉 tartós v. időszakonként visszatérő nagyfokú lehangoltsággal, életuntsággal, beszűkült érdeklődéssel, öngyilkossági vággyal, evés- és alvászavarokkal járó lelki betegség, ill. vkinek ilyen betegsége, beteg volta’ ❖ Depresszió (lat.) a. m. lenyomás, levertség, nyomott lelkiállapot (1893 PallasLex. CD02) | a borital mértéktelen élvezete sok zavart idézett elő életében, lelki és testi depressziók okozója volt (1921 Krúdy Gyula CD54) | 2-3 evipános [= Evipán nevű fájdalomcsillapító beadása után végrehajtott] elektrosokk elegendő ahhoz, hogy a beteget kiemeljük az átmeneti depresszióból (1957 Benedek István 9041013, 456) | Ha az eb kórházba v. panzióba kerül, a megszokott társaktól való elválás kiváltotta depressziót honvágy is tetézi (1993 Sárkány Pál et al. CD59) | A cukorbetegek depressziója (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. (vál) ’a közhangulatban bekövetkező kiábrándultság, elkeseredettség, csüggedtség’ ❖ Vacsora után eljött Petőfi is. Mogorva volt és Klauzált szidta. Teljes depresszió uralkodott az iú óriások barlangjában (1905 Mikszáth Kálmán CD04) | a grodecki csata hírei s a franciaországi harctéren a németek nehézségei tagadhatatlanul bizonyos depressziót keltettek a közhangulatban [Magyarországon] (1914 Schöpflin Aladár CD10) | Bizonyos, hogy összefüggés van a kor társadalmi depressziója és az eposz [ti. Juhász Ferencnek A tékozló ország című műve] pusztulást idéző képeinek megállíthatatlan áradata között (1986 Bodnár György CD53).

2. (Közg) ’gazdasági ciklusnak az a szakasza, amelyben a termelés, beruházás, fogyasztás, foglalkoztatás, kereskedelem stb. visszaesik, alacsony szinten van, ill. az egész gazdaság stagnál; pangás’ ❖ az iparnak és kereskedelemnek nagy czentrumaiban mindenütt igen jelentékeny azoknak száma, kik az uralkodó depresszió folytán munka- és kenyér nélkül maradtak (1894 Hazánk 8634001, 12) | [A bostoni gazdaságkutató intézet] felfogása szerint a konjunktura lefolyásának öt szakasza különböztethető meg: 1. depresszió; 2. javulás jelei; 3. határozott fellendülés; 4. pénzügyi nehézségek; 5. krízis (1933 TolnaiÚjLex. C5737, 94) | [A 19. század végén] a nemzetközi mezőgazdasági depresszió és a nagy hazai közmunkák befejezése […] válságot idéz elő (1965 Komlós Aladár CD53) | A recesszió után piacgazdaságokban is depresszió, pangás szokott következni, nem pedig fellendülés (1992 Országgyűlési Napló CD62).

3. (Met) ’alacsony légnyomás v. légnyomási minimum, ill. a légkörnek ilyen légnyomású tartománya’ ❖ Áttekintése a mai időjárásnak: Európában: A nagy légnyomás […] az egész kontinensre kiterjedett. A depresszió Norvégia éjszaki partjai felé távozott (1880 Gazdasági Lapok 8626001, 577) | [Háromszéknek] sajátos időjárása van, azaz külön depressziók fejlődnek ki fölötte (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A meteorológiában a depresszió és a vele kapcsolatos jelenségek magyarázatára újabban a front-elméletet állították fel (1933 TolnaiÚjLex. C5736, 156) | A depresszió helyett (amely eredetileg csak a légnyomásnak a föld felszínén való bizonyos eloszlási típusát jelenti) V. [= Vilhelm] Bjerknes és követői a „ciklon” szót használták (1935 RévaiNagyLex. C5717, 253) | depresszió […] a légkörnek az a tartománya, ahol a légnyomás alacsony az azonos tengerszint feletti magasságú környező területek légnyomásához viszonyítva (1998 MagyarNagyLex. C5819, 484).

3a. (Bánya v. Műsz) ’vmely zárt térben kialakult, a külső v. vmely szomszédos zárt tér légnyomásához képest alacsonyabb légnyomás, ill. a kettő közötti nyomáskülönbség’ ❖ depresszió 1. (bány) két egymástól elzárt térség v. két bányabeli pont légnyomása (gáznyomása) közötti nyomáskülönbség (1970 MűszakiLex. C5415, 452) | [a belső égésű hőerőgéphez való üzemeljárás] a szívólöket elején ébresztett depresszió folytán a löket végén beáramló levegő felmelegedését idézi elő (1996 Terplán Zénó CD30) | A bányák döntő többségét szívóüzemű, külszíni elhelyezésű főszellőztetővel szellőztetik, így az egész bányában depresszió alakul ki (1998 MagyarNagyLex. C5819, 484).

4. (Fiz) ’nyitott hajszálcsőben levő, annak anyagát be nem nedvesítő folyadék szintcsökkenése a hajszálcsövön kívüli, vele közlekedő nagy felületű folyadék szintjéhez képest’ ❖ Depresszió a fizikában. A kapillaris depresszió (1893 PallasLex. CD02) | hajcsöves depresszió (1895 PallasLex. CD02) | az ú. n. kapilláris depresszió 2 mm. átmérőjű csőben 4.6 mm.-rel sülyeszti a barométer állását (1911 RévaiNagyLex. C5698, 632) | kapilláris depresszió […] hajszálcsövekben (kapillárisokban) a csőfal anyagát nem nedvesítő folyadékok felületének lesüllyedése a kapilláris nyomás következtében a vele közlekedő folyadék szintjéhez képest (2000 MagyarNagyLex. C5823, 528).

4a. (Víz) ’álló- v. folyóvíz v. vmely felszín alatti vízkészlet szintjének csökkenése, ill. vízkivételkor a kútban levő vízszint és a vízadó réteg vízszintje közötti különbség’ ❖ Ha valamely természetes vagy mesterséges vizfolyásba fenékbukás van közbeiktatva […] a vizszintben süllyedés, depresszió áll elő (1928 TechnikaiLex. C4944, 252) | Az 1/A jelű fúrásnál [a szivattyúzás során] a kiemelt vízmennyiség a terepszint alatti 5,7 m-es depressio mellett 1310 l/perc (1959 Boronkai Pál CD52) | a nagyobb területre kiterjedő ún. regionális depresszió (szintsüllyedés) mértéke az elmúlt évtizedekben a hidegvizes képződményekben 0,1–0,2 m/év volt (1997 Magyarország földje CD05).

5. (Föld) ’a tengerszintnél v. a környező szilárd földfelszínnél alacsonyabban fekvő terület, bemélyedés, ill. vmely földrajzi képződménynek az a tulajdonsága, hogy ennél a szintnél alacsonyabban fekszik’ ❖ depressio lat. mélyedés (1865 Babos Kálmán C5353, 102) | [Charles Tilstone Beke angol utazó 1837-ben] először végezett a Holt-tenger depressziójára vonatkozó méréseket (1893 PallasLex. CD02) | a Breton-foknál kezdődő vízalatti depresszió (völgyvonulat) eróziós, tehát szárazföldi eredetű (1972 Várkonyi Nándor 9758003, 363) | [Az egyiptomi Nátron-völgyben] a depresszió felszínén oligocénnél idősebb képződményeket eleddig sehol sem találtak (2000 Természet Világa CD50).

6. (Csill) ’vmely csillagnak a látóhatár alatti negatív magassága’ ❖ Dipszektor […] eszköz, mely a partokon és a tengeren a látóhatár depressziójának a mérésére szolgált (1893 PallasLex. CD02) | Ha τ a legrövidebb szürkület tartama φ földrajzi szélességü helyen és α mint előbb a Nap depressziója, akkor 6. kép [sin τ/2 = (sin (α)/2)/cos φ (a perjeles törtek emeletes törtek, ami a zárójelben van, az kitevőbe kerül] adja a tartamot (1897 PallasLex. CD02) | depresszió […] 2. (űrh) a földfelszínnél magasabb megfigyelési helyen, pl. mesterséges holdon észlelt látóhatár lesüllyedése a földfelszín érintősíkjához képest (1970 MűszakiLex. C5415, 452) | depresszió […] a horizont alatti (azaz negatív) magasság; valamely égi objektum (pl. csillag) látóhatár alatti magassága (1998 MagyarNagyLex. C5819, 485).

7. (rendsz. birtokszóként) (vál) ’vminek az alacsony szintje v. értéke, ill. visszaesése, lecsökkenése’ ❖ Az erkölcsöknek valóságos depressziója uralkodott akkor [ti. az 1814–1815-ös bécsi kongresszus idején] egész Európában (1899 Vay Sarolta C4393, 317) | az emésztésben depresszió áll elő (1925 RévaiNagyLex. C5713, 853) | [A búzaárak] az 1848 előtti 13–18 pengős ár depressziójából gyorsan emelkedtek (1933 Szekfű Gyula CD42) | [Az Eötvös-inga] a területen a nehézségi erő helyi legmagasabb és legalacsonyabb értékeit is kijelöli. A gravitációs értékek helyi maximumai körül a gradiensek mind a terület felé fognak mutatni, a depressziók helye körül pedig a depresszióktól kifelé irányulnak (1970 Egyed László–M. Zemplén Jolán CD30).

Ö: mániás~.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

depresszió főnév 1A
1. (Pszich v. Orvos is)
〈emberben, es. állatban:〉 tartós v. időszakonként visszatérő nagyfokú lehangoltsággal, életuntsággal, beszűkült érdeklődéssel, öngyilkossági vággyal, evés- és alvászavarokkal járó lelki betegség, ill. vkinek ilyen betegsége, beteg volta
Depresszió (lat.latin) a. m.annyi mint lenyomás, levertség, nyomott lelkiállapot
(1893 PallasLex.)
a borital mértéktelen élvezete sok zavart idézett elő életében, lelki és testi depressziók okozója volt
(1921 Krúdy Gyula)
2-3 evipános [= Evipán nevű fájdalomcsillapító beadása után végrehajtott] elektrosokk elegendő ahhoz, hogy a beteget kiemeljük az átmeneti depresszióból
(1957 Benedek István)
Ha az eb kórházba v.vagy panzióba kerül, a megszokott társaktól való elválás kiváltotta depressziót honvágy is tetézi
(1993 Sárkány Pál et al.)
A cukorbetegek depressziója
(2000 Magyar Hírlap)
1a. (vál)
a közhangulatban bekövetkező kiábrándultság, elkeseredettség, csüggedtség
Vacsora után eljött Petőfi is. Mogorva volt és Klauzált szidta. Teljes depresszió uralkodott az iú óriások barlangjában
(1905 Mikszáth Kálmán)
a grodecki csata hírei s a franciaországi harctéren a németek nehézségei tagadhatatlanul bizonyos depressziót keltettek a közhangulatban [Magyarországon]
(1914 Schöpflin Aladár)
Bizonyos, hogy összefüggés van a kor társadalmi depressziója és az eposz [ti. Juhász Ferencnek A tékozló ország című műve] pusztulást idéző képeinek megállíthatatlan áradata között
(1986 Bodnár György)
2. (Közg)
gazdasági ciklusnak az a szakasza, amelyben a termelés, beruházás, fogyasztás, foglalkoztatás, kereskedelem stb. visszaesik, alacsony szinten van, ill. az egész gazdaság stagnál; pangás
az iparnak és kereskedelemnek nagy czentrumaiban mindenütt igen jelentékeny azoknak száma, kik az uralkodó depresszió folytán munka- és kenyér nélkül maradtak
(1894 Hazánk)
[A bostoni gazdaságkutató intézet] felfogása szerint a konjunktura lefolyásának öt szakasza különböztethető meg: 1. depresszió; 2. javulás jelei; 3. határozott fellendülés; 4. pénzügyi nehézségek; 5. krízis
(1933 TolnaiÚjLex.)
[A 19. század végén] a nemzetközi mezőgazdasági depresszió és a nagy hazai közmunkák befejezése […] válságot idéz elő
(1965 Komlós Aladár)
A recesszió után piacgazdaságokban is depresszió, pangás szokott következni, nem pedig fellendülés
(1992 Országgyűlési Napló)
3. (Met)
alacsony légnyomás v. légnyomási minimum, ill. a légkörnek ilyen légnyomású tartománya
Áttekintése a mai időjárásnak: Európában: A nagy légnyomás […] az egész kontinensre kiterjedett. A depresszió Norvégia éjszaki partjai felé távozott
(1880 Gazdasági Lapok)
[Háromszéknek] sajátos időjárása van, azaz külön depressziók fejlődnek ki fölötte
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
A meteorológiában a depresszió és a vele kapcsolatos jelenségek magyarázatára újabban a front-elméletet állították fel
(1933 TolnaiÚjLex.)
A depresszió helyett (amely eredetileg csak a légnyomásnak a föld felszínén való bizonyos eloszlási típusát jelenti) V. [= Vilhelm] Bjerknes és követői a „ciklon” szót használták
(1935 RévaiNagyLex.)
depresszió […] a légkörnek az a tartománya, ahol a légnyomás alacsony az azonos tengerszint feletti magasságú környező területek légnyomásához viszonyítva
(1998 MagyarNagyLex.)
3a. (Bánya v. Műsz)
vmely zárt térben kialakult, a külső v. vmely szomszédos zárt tér légnyomásához képest alacsonyabb légnyomás, ill. a kettő közötti nyomáskülönbség
depresszió 1. (bánybányászat) két egymástól elzárt térség v.vagy két bányabeli pont légnyomása (gáznyomása) közötti nyomáskülönbség
(1970 MűszakiLex.)
[a belső égésű hőerőgéphez való üzemeljárás] a szívólöket elején ébresztett depresszió folytán a löket végén beáramló levegő felmelegedését idézi elő
(1996 Terplán Zénó)
A bányák döntő többségét szívóüzemű, külszíni elhelyezésű főszellőztetővel szellőztetik, így az egész bányában depresszió alakul ki
(1998 MagyarNagyLex.)
4. (Fiz)
nyitott hajszálcsőben levő, annak anyagát be nem nedvesítő folyadék szintcsökkenése a hajszálcsövön kívüli, vele közlekedő nagy felületű folyadék szintjéhez képest
Depresszió a fizikában. A kapillaris depresszió
(1893 PallasLex.)
hajcsöves depresszió
(1895 PallasLex.)
az ú. n.úgynevezett kapilláris depresszió 2 mm.milliméter átmérőjű csőben 4.6 mm.milliméter-rel sülyeszti a barométer állását
(1911 RévaiNagyLex.)
kapilláris depresszió […] hajszálcsövekben (kapillárisokban) a csőfal anyagát nem nedvesítő folyadékok felületének lesüllyedése a kapilláris nyomás következtében a vele közlekedő folyadék szintjéhez képest
(2000 MagyarNagyLex.)
4a. (Víz)
álló- v. folyóvíz v. vmely felszín alatti vízkészlet szintjének csökkenése, ill. vízkivételkor a kútban levő vízszint és a vízadó réteg vízszintje közötti különbség
Ha valamely természetes vagy mesterséges vizfolyásba fenékbukás van közbeiktatva […] a vizszintben süllyedés, depresszió áll elő
(1928 TechnikaiLex.)
Az 1/A jelű fúrásnál [a szivattyúzás során] a kiemelt vízmennyiség a terepszint alatti 5,7 m-esméteres depressio mellett 1310 lliter/perc
(1959 Boronkai Pál)
a nagyobb területre kiterjedő ún.úgynevezett regionális depresszió (szintsüllyedés) mértéke az elmúlt évtizedekben a hidegvizes képződményekben 0,1–0,2 mméter/év volt
(1997 Magyarország földje)
5. (Föld)
a tengerszintnél v. a környező szilárd földfelszínnél alacsonyabban fekvő terület, bemélyedés, ill. vmely földrajzi képződménynek az a tulajdonsága, hogy ennél a szintnél alacsonyabban fekszik
depressio lat.latin mélyedés
(1865 Babos Kálmán)
[Charles Tilstone Beke angol utazó 1837-ben] először végezett a Holt-tenger depressziójára vonatkozó méréseket
(1893 PallasLex.)
a Breton-foknál kezdődő vízalatti depresszió (völgyvonulat) eróziós, tehát szárazföldi eredetű
(1972 Várkonyi Nándor)
[Az egyiptomi Nátron-völgyben] a depresszió felszínén oligocénnél idősebb képződményeket eleddig sehol sem találtak
(2000 Természet Világa)
6. (Csill)
vmely csillagnak a látóhatár alatti negatív magassága
Dipszektor […] eszköz, mely a partokon és a tengeren a látóhatár depressziójának a mérésére szolgált
(1893 PallasLex.)
Ha τ a legrövidebb szürkület tartama φ földrajzi szélességü helyen és α mint előbb a Nap depressziója, akkor 6. kép [sin τ/2 = (sin (α)/2)/cos φ (a perjeles törtek emeletes törtek, ami a zárójelben van, az kitevőbe kerül] adja a tartamot
(1897 PallasLex.)
depresszió […] 2. (űrhűrhajózás) a földfelszínnél magasabb megfigyelési helyen, pl.például mesterséges holdon észlelt látóhatár lesüllyedése a földfelszín érintősíkjához képest
(1970 MűszakiLex.)
depresszió […] a horizont alatti (azaz negatív) magasság; valamely égi objektum (pl.például csillag) látóhatár alatti magassága
(1998 MagyarNagyLex.)
7. (rendsz. birtokszóként) (vál)
vminek az alacsony szintje v. értéke, ill. visszaesése, lecsökkenése
Az erkölcsöknek valóságos depressziója uralkodott akkor [ti. az 1814–1815-ös bécsi kongresszus idején] egész Európában
(1899 Vay Sarolta)
az emésztésben depresszió áll elő
(1925 RévaiNagyLex.)
[A búzaárak] az 1848 előtti 13–18 pengős ár depressziójából gyorsan emelkedtek
(1933 Szekfű Gyula)
[Az Eötvös-inga] a területen a nehézségi erő helyi legmagasabb és legalacsonyabb értékeit is kijelöli. A gravitációs értékek helyi maximumai körül a gradiensek mind a terület felé fognak mutatni, a depressziók helye körül pedig a depresszióktól kifelé irányulnak
(1970 Egyed László–M. Zemplén Jolán)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások