derek¹ (3D5) l. derék¹

derék¹ fn 5Dderek

1. ’az ember törzsének a mellkas és az alsótest között található, oldalt elkeskenyedő, hajlékony része’ ❖ [a nép a viadalt nézni] tólongva gyülekezett; a’ játékok kezdetnek. A’ vad tulkok’ ütközeteinek, a’ kemény derekak birkózásinak és más terhes baj-vivásoknak le-irásával késedelmezni nem akarok; mivel félelmesb’ történet várja pénnám nyomát (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 184) | Tarka kendő szép fehér nyakadra, Kartonszoknya karcsu derekadra (1831 Vörösmarty Mihály 8524219, 100) | [a fiú] átkarolja a leányka derekát (1905 Petelei István 8361003, 101) | mind a két lábunk egyszerre sülyedt a derékig érő hóba (1934 Erdély 2123001, 77) | Egészen közel hajol a képhez, de lába nem mozdul ki a helyéből: derékból dől előre (1992 Eörsi István 2016017, 378).

1a. ’e testtájéknak a hát felőli része, ill. a gerinc ágyéki szakasza’ ❖ [a himlős beteg] dereka igen fáj (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 207) | mások fa mohát szedegettek És [Döbrögi] derekának lágy fekvést puhogattak (1814 Fazekas Mihály 8138030, 11) | Amott a padlás hátulsó ajtaja nyitva, arra kimenekül. Egy ugrás, és a János szőlőjében van… Ha kitöri derekát… az is jobb, mint egy pillanat még ennek az embernek a karjai között (1894 Justh Zsigmond 8213004, 172) | Különös vonzerő rejtőzik a cserépkályhában. […] Hozzábújhatunk, nekitámaszthatjuk a tenyerünk, hátunk, derekunk (1998 Lakáskultúra CD39).

1b. (ritk) ’a törzs derékvonalának a körmérete, derékbőség’ ❖ [a nő] dereka kilencven centiméter (1889–1901 Makai Emil 8290016, 99) | Nyak 36,9 cm […] Mell 90,0 ” Derék 67,0 ” (1972 Tandori Dezső ford.–Beckett 9703055, 31).

1c. ’ruhának a törzs elkeskenyedő részére eső sávja’ ❖ Rójt ’s paſzamánt veres nadrágját drágítja, Magyaros derekát arany öv ſzorítja (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 14) | [az asszonyok] egy ollyan ruhájoknak a’ derekát, és újját, mellyet szabó varrt és már viseltek, bontsák el, keményítsék ki, és ez légyen a’ forma, mellyhez szabják új ruhájokat (1846 Kiss Bálint 8244001, 27) | a derékban vágott, testhez álló, térdig vagy térden alul érő […] menteforma s a hasonló szabásu hosszu dolmány (1900 Nagy Géza CD20) | [A rokolya] derékban ráncolt, esetleg rakott is lehet (1999 Természet Világa CD50).

1d. (rég) ’a törzs, a derékvonal karcsúsítására való feszes női ruhadarab, fűző’ ❖ [a leánykák] magokat kemény hal tsontal rakott vállakba és derekakba úgy bé-ſzoritják (1793 Mátyus István C3072, 255) | [a cethal csontját] kiváltképen az azonyi nem vallába vagy inkább dereka ’s melly ſzoritójába ſzokták a’ ſzabók varni (1796 Decsy Sámuel 7442006, L) | A Gyurkovics-leányok már úgy voltak teremtve, hogy tizenöt éves koruktól kezdve az ember minden pillanatban megtehette őket nagyleánynak. Csak rájuk kellett adni a hosszu szoknyát, meg a halcsontos derekat (1893 Herczeg Ferenc 9241018, 53).

1e. (rég) ’a törzs felső részét fedő, szorosan az alakhoz simuló, annak ívét követő női ruhadarab, ruhaderék’ ❖ az aranyos rokolyából gyönyörű magyar derék lőn, a másik ruhából kiszabott rokolya fölött (1856 Vas Gereben C4376, 377) | [a lány vállai] egy aranyhimzéssel gazdagon dolgozott kis rövid, ujjatlan derékban rejtőztek (1889 Kacziány Géza C2470, 155) | [A székely asszonyok] a rokoja fölé nyáron réklit, vizitkát [= rövid, béleletlen női kabátot], vagy derekat, télen pedig béllelt kurtit [= kiskabátot] viselnek (1909 Malonyay Dezső 8292012, 43) | [Majláth Györgyné] új, vörösbársony derekat csináltatott (1990 F. Dózsa Katalin CD17).

2. ’az állat törzsének középső része’ ❖ Három abronts forma fejérlö ízetskék, Derekokat [ti. a méhekét] körül véſzik mint övetskék (1774 Vesmás Márton 7374001, 16) | [az ún. európai repülőhal] feje violaszinü, dereka piros, szárnyai olajszinüek (1847 Peregriny Elek 8360013, 244) | hajlékony derékkal ugrásra készülő gyönyör párducok (1935–1938 Forbáth Imre 9151005, 213) | [a menyét] egy kifejlett rövid gyíkot cipelt. A derekánál fogta, a hüllő kétoldalt lógott a szájából (1995 Magyarország állatvilága CD14).

3. (rég, Anat is) ’az ember v. állat törzse’ ❖ A Tsontépület oſztatik: Före; Derékre, felsö és alsó Végekre. […] A’ Derék Gerintzre; Melyre; és Medentzére (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck C3565, 2) | Test vagy Derék, mellyben vagynak a’ Nyak, vállak, mely, hát, has, oldalak ’s a’ t. (1795 Gáti István C1860, 281).

4. ’fa törzse, ill. növény (levelének) szára’ ❖ [a csemetefák] a’ Kemény Földhöz hozzá-ſzokjanak, és az ö Derekaik vagy Törsökjeik annál tartósabbak légyenek (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332009, 187) | Szarvas nyelvü-fü. Nagy lép-fü. […] Levelei hoſzſzak, mák, mellyeknek derekai, verhenyeges vonáſokkal meg-jegyeztettve vagynak (1775 Csapó József 7062001, 249) | a derékban megtörött virágszál Alácsüggeszti fonnyadt szirmait (1851 Arany János C0646, 213) | Ahol a fa dereka kétfelé ágazik (1925 Móra Ferenc 9459022, 57) | a két juharfa dereka közé köteleket feszítettek (1978 Bodor Ádám 1020030, 60).

5. ’Vminek a középső része.’

5a. ’vmely (hosszúkás) tárgynak, terménynek, testrésznek stb. a középső(, legvastagabb) része’ ❖ Minden óldaltsont oſztatik derékre, els és hátulsó végekre (1794 Rácz Sámuel 7278028, 29) | nyelvünk’ hegyét és derekát a szánk padlásához nyomjuk (1817 Jutalomfeleletek C4108, 54) | botja földet érve, derékba tört ketté (1888 Balog István² C0759, 194) | Fönn a szelemengerendán kócmadzaggal a derekán függött a gömböc, füst járta, huzatos szellő himbálta (1954 Nagy László² 9473052, 69) | A Tiszakécskére tartó vonat a [gép]kocsit derékba kapta (1997 Magyar Hírlap CD09) | a kukoricacső derekát hagyták meg vetnivalónak, ahol a legszebb szemek vannak (1999 Magyar néprajz CD47).

5b. (nyj) ’a szekérnek az oldalak és a saroglyák által határolt része, ahova a rakomány kerül’ ❖ miután a szekér derekát fejjel egymásfelé forditott kévékkel szinig megraktuk, a vendégoldalakra egy sor kévét fektetünk tarlóvéggel kifelé (1856 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045014, 438) | A gazda hajtott, János [kocsis] a derékban hevert, hátul (1898 Móra István C3208, 18) | minden csomagunkat belehajigálják a szekér derekába (1923–1926 Tamási Áron 9701018, 108) | a lelket rázó szekerek derekában (1975 Lakatos Menyhért 9377001, 82).

5c. (Hajó) ’〈a hajó orrával, farával és a fedélzeti építményekkel szemben:〉 a hajó középső része, teste’ ❖ a Duna s a többi nagyobb folyók, mellyek a Fekete tengerbe ömlenek, bizonyos férget hoznak magokkal, melly idő mulva a hajók derekát át meg át furja (1854 Vasárnapi Újság CD56) | A hajó derekából félelmetes recsegés, ropogás hallatszott (1872 Hevesi Lajos 8184001, 60) | [A bárka] középső részében, melyet deréknek neveznek, vannak a halak rekeszekben elhelyezve (1893 PallasLex. CD02) | A homerusi hajó szerkezetét eléggé ismerjük. A hajónak dereka vagy gerincze volt […] és e fölött huzódott végig […] egy gerenda, mely a hajó elején fölfelé volt görbítve. Ebből a gerinczgerendából emelkedtek ki a bordák (1902 ÓkoriLex. CD28).

5d. ’vmely (hosszan elnyúló) területnek v. folyónak a közepe, ill. középső szakasza’ ❖ Csak alig érhettek a’ Duna’ derekára (1786 Dugonics András C1470, 257) | A’ Tisza’ dereka mellyékin, Tokajtól Szegedig (1805 Pethe Ferenc 8364020, 650) | Már messze bé’ haladtunk a’ város’ derekába (1818 Batthyány Vince utazása ford. C0890, 144) | [Livingstone] eléri 1856-ban a Zambezi torkolatát. Keresztül hatolt e szerint egész déli Afrika derekán (1893 PallasLex. CD02) | nem látni az utca elejéről még csak az utca derekáig sem (1926 Krúdy Gyula CD54) | A mi egyholdas, hosszúkás szőlőnkben évente észrevehető […] különbség mutatkozik a tábla alsó végén, derekán és felső végén termett mustban, borban (1974 Lázár István 9389001, 161).

5e. (kissé rég) ’hadseregnek az elő- és utóhad közötti, legerősebb része’ ❖ A’ Sereg derekát (Colonne) formáltak: két Svad. Blankenſtein (vólt Hadik) Huſzárjai; 6 Svadron La Tour Dragonyossai […]; 1 Bat. a’ Matheſen Reg.jébl; egy a’ Kinſzky Ferentzébl, egy a’ Murrayébl, ’s egy a’ Sztárayébl (1792 Magyar Hírmondó C5809, 179) | ágyuink […] az ellenség derekának ágyu-tüzelését hallgatásra kényteték (1848 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | A paripák robogva indulnak a római sereg derekának (1901 Gárdonyi Géza 9173006, 301).

5f. (/vál) ’hegy, asztag stb. oldala, ill. az oldal középső része’ ❖ [a kutya] az or [=orv] farkasnak utánna repülvén, A’ ligetes derekon a’ ’zákmányt vonja-ki gyilkos Torkából (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021008, 108) | Igy vetik a dühödő szelek a moccanni szokatlan Kősziklák derekához az oktalanúl hömpölygő Nagy tenger vizeit (1789–1790 Fazekas Mihály 8138032, 13) | Az Asztagnak a’ dereka felfelé mindég szélesebb légyen; ’s így a’ teteje hozzá alkalmaztatva, hogy a’ lefolyó eső, a’ tövétől távolabb taszittassék (1818 Nagyváthy János 8328007, 120) | járták körbe-körbe a vén Kálvária-hegy derekát (1936 Illyés Gyula 9274050, 286) | futnak a domb derekára sóskaszedő gyerekek (1956 Fodor András 9148002, 64).

6. ’vmely időszak, ill. folyamat, esemény középső szakasza’ ❖ midőn éppen derekán volnának a’ múlatságnak, a’ szabinus menyetskékre ’s leányzókra reá rohannyanak (1807 Zarka Mihály C4565, 144) | már derekára jutott a’ harmatos éjjel (1826 Debreczeni Márton C1372, 292) | Mult hó derekáról kelt leveledet (1852 Arany János 8014017, 97) | a nyár derekán (1899 Borászati Lapok 8607001, 401) | élete derekán (1937 Bernáth Aurél 9052010, 164) | a rétest következetesen a lakoma derekán, önálló fogásként tálalták (1997 Magyar néprajz CD47) derékba tör ’vmely(, sikerrel kecsegtető) folyamatot hirtelen, váratlanul megszakít’ ❖ Az ember nem írhat csupán a szent termékenységű, igazi óráiban – ezeregy ok készti az önmaga meghajszolására, ezeregy körülmény jön közbe elzavarni, derékba törni a legihlettebb hangulatot is (1908 Nyugat CD10) | a gondjainkra bízott sok ezer fiatal jövőjét és életét törné derékba a háború (1958 Esti Hírlap nov. 15. ford. C0122, 6) | Ezt a fellendülést [ti. a népesség növekedését] az 1348-as pestisjárvány törte derékba (1976 Valóság ford. 2056020, 122) | Számtalan írói terve megvalósulását törte derékba korai halála [ti. Száraz Györgyé] (1990 Angyalosi Gergely CD53) derékba törik ’vmely(, sikerrel kecsegtető) folyamat hirtelen, váratlanul megszakad’ ❖ Pályám derékba tört (1951 Pákozdy Ferenc 9508013, 64) | A tragikusan derékba tört élet mindössze 31 évig tartott (1998 Kókay György CD40).

7. ’vmely jelenség, tevékenység stb. legfontosabb, a lényeget tartalmazó(, középső) része’ ❖ Ne tétovázzunk, eſsünk a’ nagy dolog derekához. Kérek tsendes Figyelmeteſséget (1777 Molnár János C3195, 546) | Derekán kezdd a beszédet (1862 Vas Gereben C4383, 286) | A dereka most van itt a munkának (1884 Győry Vilmos C1971, 4) | az író a történet derekán váratlanul egy új férfiút vezet Vilmácska bűvkörébe (1961 Földes Anna 9154003, 72).

8. (rég) ’szélesebb, jelentősebb forgalmú út’ ❖ Derék. Ország út (1826 Tudományos Gyűjtemény C5590, 44) | A két öreg ló […] nehezen vonszolta a rakott szekeret a kátyús derékon (1899 Baksay Sándor C0729, 202).

9. (rég v. nyj) ’folyó főága’ ❖ itt is, amott is, ereknek Tódúlnak zuhogó daganatjai ſzüntelen, úgy meg Tltetnek, bátor tág révek, ’s óldalok, hogy már A’ Duna nagy derekán fetrengene más Duna (1777 Baróti Szabó Dávid 7021014, 10) | Víz’ dereka (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 31) | Dërík. Vicsápapátin a Nyitra folyó régi, kiszáradt medrét dëríknak nevezik (1959 Magyar Nyelvjárások C6399, 140).

10. ’Ugyanolyan v. hasonló részekből álló dolog egy tagja, darabja.’

10a. (nyj) ’a háznak két keresztfal közötti része’ ❖ Krantz Adám Úr, ſzándékozik el-adni a’ maga Postaſtátzióját, az ahoz tartozó fldekkel, ’s rétekkel, és öt derekbl álló k-házával eggyütt (1793 Magyar Hírmondó C5811, 15) | derék [Zala vármegyében] az épűlet szakassza, egy derék, két v. három derékbül álló hajlék (1815 Jutalomfeleletek C4107, 65) | [A 19. század elején Iváncon] a legtöbb paraszti hajlékot fából ácsolták, az összeírásokban boronaház a nevük. Három-öt épületrészből, „derékból” álltak, a hat derék ritkaságnak számított (2000 Benczik Gyula CD36).

10b. (rég, Anat) ’a gerincoszlop csigolyáinak egyike’ ❖ A’ Gerintzeknek derekai egymáshoz foglaltatnak közbenvettetett portzagók által (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck C3565, 18) | Az Hátgerintzek derekainak ſzélein, és a’ kereſztl álló kiálláſoknak hegyein valami gödrötskék vagynak, mellyekhez az óldaltsontoknak fejei foglaltatnak (1794 Rácz Sámuel 7278028, 28).

Ö: darázs~, fa~, hajó~, kocsi~, ruha~, szekér~.

UB: -bőség, -fájás.

ÖU: fegyver~, tengely~, váll~, vas~.

ÖE: ~betű, ~csont, ~fa, ~hajtás, ~kötő, ~öv, ~pénz, ~rész, ~szalag, ~szár, ~szeg, ~szék, ~szorító, ~táj, ~varrás.

Vö. CzF. derék¹; ÉrtSz. derék¹; SzólKm. derék; TESz.; ÉKsz. derék¹; SzT.; ÚMTsz. derék¹

derek¹ lásd derék¹
derék¹ főnév 5D
derek 3D5
1.
az ember törzsének a mellkas és az alsótest között található, oldalt elkeskenyedő, hajlékony része
[a nép a viadalt nézni] tólongva gyülekezett; a’ játékok kezdetnek. A’ vad tulkok’ ütközeteinek, a’ kemény derekak birkózásinak és más terhes baj-vivásoknak le-irásával késedelmezni nem akarok; mivel félelmesb’ történet várja pénnám nyomát
(1774 Kónyi János ford.Marmontel)
Tarka kendő szép fehér nyakadra, Kartonszoknya karcsu derekadra
(1831 Vörösmarty Mihály)
[a fiú] átkarolja a leányka derekát
(1905 Petelei István)
mind a két lábunk egyszerre sülyedt a derékig érő hóba
(1934 Erdély)
Egészen közel hajol a képhez, de lába nem mozdul ki a helyéből: derékból dől előre
(1992 Eörsi István)
1a.
e testtájéknak a hát felőli része, ill. a gerinc ágyéki szakasza
[a himlős beteg] dereka igen fáj
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
mások fa mohát szedegettek És [Döbrögi] derekának lágy fekvést puhogattak
(1814 Fazekas Mihály)
Amott a padlás hátulsó ajtaja nyitva, arra kimenekül. Egy ugrás, és a János szőlőjében van… Ha kitöri derekát… az is jobb, mint egy pillanat még ennek az embernek a karjai között
(1894 Justh Zsigmond)
Különös vonzerő rejtőzik a cserépkályhában. […] Hozzábújhatunk, nekitámaszthatjuk a tenyerünk, hátunk, derekunk
(1998 Lakáskultúra)
1b. (ritk)
a törzs derékvonalának a körmérete, derékbőség
[a nő] dereka kilencven centiméter
(1889–1901 Makai Emil)
Nyak 36,9 cm […] Mell 90,0 ” Derék 67,0 ”
(1972 Tandori Dezső ford.Beckett)
1c.
ruhának a törzs elkeskenyedő részére eső sávja
Rójt ’s paſzamánt veres nadrágját drágítja, Magyaros derekát arany öv ſzorítja
(1799 Csokonai Vitéz Mihály)
[az asszonyok] egy ollyan ruhájoknak a’ derekát, és újját, mellyet szabó varrt és már viseltek, bontsák el, keményítsék ki, és ez légyen a’ forma, mellyhez szabják új ruhájokat
(1846 Kiss Bálint)
a derékban vágott, testhez álló, térdig vagy térden alul érő […] menteforma s a hasonló szabásu hosszu dolmány
(1900 Nagy Géza)
[A rokolya] derékban ráncolt, esetleg rakott is lehet
(1999 Természet Világa)
1d. (rég)
a törzs, a derékvonal karcsúsítására való feszes női ruhadarab, fűző
[a leánykák] magokat kemény hal tsontal rakott vállakba és derekakba úgy bé-ſzoritják
(1793 Mátyus István)
[a cethal csontját] kiváltképen az azonyi nem vallába vagy inkább dereka ’s melly ſzoritójába ſzokták a’ ſzabók varni
(1796 Decsy Sámuel)
A Gyurkovics-leányok már úgy voltak teremtve, hogy tizenöt éves koruktól kezdve az ember minden pillanatban megtehette őket nagyleánynak. Csak rájuk kellett adni a hosszu szoknyát, meg a halcsontos derekat
(1893 Herczeg Ferenc)
1e. (rég)
a törzs felső részét fedő, szorosan az alakhoz simuló, annak ívét követő női ruhadarab, ruhaderék
az aranyos rokolyából gyönyörű magyar derék lőn, a másik ruhából kiszabott rokolya fölött
(1856 Vas Gereben)
[a lány vállai] egy aranyhimzéssel gazdagon dolgozott kis rövid, ujjatlan derékban rejtőztek
(1889 Kacziány Géza)
[A székely asszonyok] a rokoja fölé nyáron réklit, vizitkát [= rövid, béleletlen női kabátot], vagy derekat, télen pedig béllelt kurtit [= kiskabátot] viselnek
(1909 Malonyay Dezső)
[Majláth Györgyné] új, vörösbársony derekat csináltatott
(1990 F. Dózsa Katalin)
2.
az állat törzsének középső része
Három abronts forma fejérlö ízetskék, Derekokat [ti. a méhekét] körül véſzik mint övetskék
(1774 Vesmás Márton)
[az ún. európai repülőhal] feje violaszinü, dereka piros, szárnyai olajszinüek
(1847 Peregriny Elek)
hajlékony derékkal ugrásra készülő gyönyör párducok
(1935–1938 Forbáth Imre)
[a menyét] egy kifejlett rövid gyíkot cipelt. A derekánál fogta, a hüllő kétoldalt lógott a szájából
(1995 Magyarország állatvilága)
3. (rég, Anat is)
az ember v. állat törzse
A Tsontépület oſztatik: Före; Derékre, felsö és alsó Végekre. […] A’ Derék Gerintzre; Melyre; és Medentzére
(1782 Rácz Sámuel ford.Plenck)
Test vagy Derék, mellyben vagynak a’ Nyak, vállak, mely, hát, has, oldalak ’s a’ t.s a többi
(1795 Gáti István)
4.
fa törzse, ill. növény (levelének) szára
[a csemetefák] a’ Kemény Földhöz hozzá-ſzokjanak, és az ö Derekaik vagy Törsökjeik annál tartósabbak légyenek
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
Szarvas nyelvü-fü. Nagy lép-fü. […] Levelei hoſzſzak, mák, mellyeknek derekai, verhenyeges vonáſokkal meg-jegyeztettve vagynak
(1775 Csapó József)
a derékban megtörött virágszál Alácsüggeszti fonnyadt szirmait
(1851 Arany János)
Ahol a fa dereka kétfelé ágazik
(1925 Móra Ferenc)
a két juharfa dereka közé köteleket feszítettek
(1978 Bodor Ádám)
5.
Vminek a középső része.
5a.
vmely (hosszúkás) tárgynak, terménynek, testrésznek stb. a középső(, legvastagabb) része
Minden óldaltsont oſztatik derékre, els és hátulsó végekre
(1794 Rácz Sámuel)
nyelvünk’ hegyét és derekát a szánk padlásához nyomjuk
(1817 Jutalomfeleletek)
botja földet érve, derékba tört ketté
(1888 Balog István²)
Fönn a szelemengerendán kócmadzaggal a derekán függött a gömböc, füst járta, huzatos szellő himbálta
(1954 Nagy László²)
A Tiszakécskére tartó vonat a [gép]kocsit derékba kapta
(1997 Magyar Hírlap)
a kukoricacső derekát hagyták meg vetnivalónak, ahol a legszebb szemek vannak
(1999 Magyar néprajz)
5b. (nyj)
a szekérnek az oldalak és a saroglyák által határolt része, ahova a rakomány kerül
miután a szekér derekát fejjel egymásfelé forditott kévékkel szinig megraktuk, a vendégoldalakra egy sor kévét fektetünk tarlóvéggel kifelé
(1856 Benkő Dániel ford.Stephens)
A gazda hajtott, János [kocsis] a derékban hevert, hátul
(1898 Móra István)
minden csomagunkat belehajigálják a szekér derekába
(1923–1926 Tamási Áron)
a lelket rázó szekerek derekában
(1975 Lakatos Menyhért)
5c. (Hajó)
〈a hajó orrával, farával és a fedélzeti építményekkel szemben:〉 a hajó középső része, teste
a Duna s a többi nagyobb folyók, mellyek a Fekete tengerbe ömlenek, bizonyos férget hoznak magokkal, melly idő mulva a hajók derekát át meg át furja
(1854 Vasárnapi Újság)
A hajó derekából félelmetes recsegés, ropogás hallatszott
(1872 Hevesi Lajos)
[A bárka] középső részében, melyet deréknek neveznek, vannak a halak rekeszekben elhelyezve
(1893 PallasLex.)
A homerusi hajó szerkezetét eléggé ismerjük. A hajónak dereka vagy gerincze volt […] és e fölött huzódott végig […] egy gerenda, mely a hajó elején fölfelé volt görbítve. Ebből a gerinczgerendából emelkedtek ki a bordák
(1902 ÓkoriLex.)
5d.
vmely (hosszan elnyúló) területnek v. folyónak a közepe, ill. középső szakasza
Csak alig érhettek a’ Duna’ derekára
(1786 Dugonics András)
A’ Tisza’ dereka mellyékin, Tokajtól Szegedig
(1805 Pethe Ferenc)
Már messze bé’ haladtunk a’ város’ derekába
(1818 Batthyány Vince utazása ford.)
[Livingstone] eléri 1856-ban a Zambezi torkolatát. Keresztül hatolt e szerint egész déli Afrika derekán
(1893 PallasLex.)
nem látni az utca elejéről még csak az utca derekáig sem
(1926 Krúdy Gyula)
A mi egyholdas, hosszúkás szőlőnkben évente észrevehető […] különbség mutatkozik a tábla alsó végén, derekán és felső végén termett mustban, borban
(1974 Lázár István)
5e. (kissé rég)
hadseregnek az elő- és utóhad közötti, legerősebb része
A’ Sereg derekát (Colonne) formáltak: két Svad.svadron Blankenſtein (vólt Hadik) Huſzárjai; 6 Svadron La Tour Dragonyossai […]; 1 Bat.bataillon a’ Matheſen Reg.regimentjébl; egy a’ Kinſzky Ferentzébl, egy a’ Murrayébl, ’s egy a’ Sztárayébl
(1792 Magyar Hírmondó)
ágyuink […] az ellenség derekának ágyu-tüzelését hallgatásra kényteték
(1848 Kossuth Lajos összes munkái)
A paripák robogva indulnak a római sereg derekának
(1901 Gárdonyi Géza)
5f. (/vál)
hegy, asztag stb. oldala, ill. az oldal középső része
[a kutya] az or [=orv] farkasnak utánna repülvén, A’ ligetes derekon a’ ’zákmányt vonja-ki gyilkos Torkából
(1779 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
Igy vetik a dühödő szelek a moccanni szokatlan Kősziklák derekához az oktalanúl hömpölygő Nagy tenger vizeit
(1789–1790 Fazekas Mihály)
Az Asztagnak a’ dereka felfelé mindég szélesebb légyen; ’s így a’ teteje hozzá alkalmaztatva, hogy a’ lefolyó eső, a’ tövétől távolabb taszittassék
(1818 Nagyváthy János)
járták körbe-körbe a vén Kálvária-hegy derekát
(1936 Illyés Gyula)
futnak a domb derekára sóskaszedő gyerekek
(1956 Fodor András)
6.
vmely időszak, ill. folyamat, esemény középső szakasza
midőn éppen derekán volnának a’ múlatságnak, a’ szabinus menyetskékre ’s leányzókra reá rohannyanak
(1807 Zarka Mihály)
már derekára jutott a’ harmatos éjjel
(1826 Debreczeni Márton)
Mult hó derekáról kelt leveledet
(1852 Arany János)
a nyár derekán
(1899 Borászati Lapok)
élete derekán
(1937 Bernáth Aurél)
a rétest következetesen a lakoma derekán, önálló fogásként tálalták
(1997 Magyar néprajz)
derékba tör
vmely(, sikerrel kecsegtető) folyamatot hirtelen, váratlanul megszakít
Az ember nem írhat csupán a szent termékenységű, igazi óráiban – ezeregy ok készti az önmaga meghajszolására, ezeregy körülmény jön közbe elzavarni, derékba törni a legihlettebb hangulatot is
(1908 Nyugat)
a gondjainkra bízott sok ezer fiatal jövőjét és életét törné derékba a háború
(1958 Esti Hírlap nov. 15. ford.)
Ezt a fellendülést [ti. a népesség növekedését] az 1348-as pestisjárvány törte derékba
(1976 Valóság ford.)
Számtalan írói terve megvalósulását törte derékba korai halála [ti. Száraz Györgyé]
(1990 Angyalosi Gergely)
derékba törik
vmely(, sikerrel kecsegtető) folyamat hirtelen, váratlanul megszakad
Pályám derékba tört
(1951 Pákozdy Ferenc)
A tragikusan derékba tört élet mindössze 31 évig tartott
(1998 Kókay György)
7.
vmely jelenség, tevékenység stb. legfontosabb, a lényeget tartalmazó(, középső) része
Ne tétovázzunk, eſsünk a’ nagy dolog derekához. Kérek tsendes Figyelmeteſséget
(1777 Molnár János)
Derekán kezdd a beszédet
(1862 Vas Gereben)
A dereka most van itt a munkának
(1884 Győry Vilmos)
az író a történet derekán váratlanul egy új férfiút vezet Vilmácska bűvkörébe
(1961 Földes Anna)
8. (rég)
szélesebb, jelentősebb forgalmú út
Derék. Ország út
(1826 Tudományos Gyűjtemény)
A két öreg ló […] nehezen vonszolta a rakott szekeret a kátyús derékon
(1899 Baksay Sándor)
9. (rég v. nyj)
folyó főága
itt is, amott is, ereknek Tódúlnak zuhogó daganatjai ſzüntelen, úgy meg Tltetnek, bátor tág révek, ’s óldalok, hogy már A’ Duna nagy derekán fetrengene más Duna
(1777 Baróti Szabó Dávid)
Víz’ dereka
(1792 Baróti Szabó Dávid)
Dërík. Vicsápapátin a Nyitra folyó régi, kiszáradt medrét dëríknak nevezik
(1959 Magyar Nyelvjárások)
10.
Ugyanolyan v. hasonló részekből álló dolog egy tagja, darabja.
10a. (nyj)
a háznak két keresztfal közötti része
Krantz Adám Úr, ſzándékozik el-adni a’ maga Postaſtátzióját, az ahoz tartozó fldekkel, ’s rétekkel, és öt derekbl álló k-házával eggyütt
(1793 Magyar Hírmondó)
derék [Zala vármegyében] az épűlet szakassza, egy derék, két v.vagy három derékbül álló hajlék
(1815 Jutalomfeleletek)
[A 19. század elején Iváncon] a legtöbb paraszti hajlékot fából ácsolták, az összeírásokban boronaház a nevük. Három-öt épületrészből, „derékból” álltak, a hat derék ritkaságnak számított
(2000 Benczik Gyula)
10b. (rég, Anat)
a gerincoszlop csigolyáinak egyike
A’ Gerintzeknek derekai egymáshoz foglaltatnak közbenvettetett portzagók által
(1782 Rácz Sámuel ford.Plenck)
Az Hátgerintzek derekainak ſzélein, és a’ kereſztl álló kiálláſoknak hegyein valami gödrötskék vagynak, mellyekhez az óldaltsontoknak fejei foglaltatnak
(1794 Rácz Sámuel)
ÖU: fegyverderék, tengelyderék, vállderék, vasderék
ÖE: derékbetű, derékcsont, derékfa, derékhajtás, derékkötő, deréköv, derékpénz, derékrész, derékszalag, derékszár, derékszeg, derékszék, derékszorító, deréktáj, derékvarrás
Vö. CzF. derék¹; ÉrtSz. derék¹; SzólKm. derék; TESz.; ÉKsz. derék¹; SzT.; ÚMTsz. derék¹

Beállítások