derekas² mn 15A

1. (kissé rég, vál) ’megbecsülésre méltó, jóravaló, becsületes 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈nép, csoport〉’ ❖ Oldalam mellett esett el a leg derekasab ifiju, hazájának áldozattya (1775 Báróczi Sándor ford.–Dusch C0804, 101) | jaj annak, a’ ki valamelly Népnek kormánnyán áll, és nem a’ leg-értelmesebb ’s leg-derekasabb ember a’ maga’ népében! (1792 Magyar Múzeum ford. 7448020, 355) | [A képviselő] most a szélsőbalon ül, ahol sok derekas talentum került össze az első ötéves országgyűlésre (1889 Mikszáth Kálmán 8312165, 126) | az emberséges osztrák kevésbbé áll ellen a derekas porosznak, mint megfordítva (1937 Cs. Szabó László 9093014, 150).

1a. ’elismerésre méltó, jó 〈cselekedet, tevékenység, állapot stb.〉’ ❖ egy némelly, a’ ki a Nevét ki-nem atta ugyan, de derekaan meg-értette az én gondolatimat, Flandriai kzönſéges nyelven ki botſátotta ſokſzor emlitett knyvemet (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, )()(3[r]) | A’ derekas harcot kis csatákkal kezdette (1817 Dugonics András ford. C1478, 204) | derekas felkészültség (1930 ZeneiLex. CD49) | [a fordító] derekas munkát végzett (1960 Képes Géza 9323027, 147) | A nagy nyugati tőzsdéket jellemző árfolyamesés ellenére derekasan tartotta magát a BUX (1998 Figyelő CD2601).

1b. (rég) ’rendeltetésének, feladatának (különösen) megfelelő, jó (minőségű) 〈állat, tárgy, dolog stb.〉’ ❖ [a konstantinápolyi ágyúöntő műhelyek] rezet, tzint és vasat más Európai nemzetektl veszik, magoknak igen kevés van, a’ mi van-is nem derekas (1788 Decsy Sámuel C1382, 291) | Német ország a’ meleg feredkben, Svétzia, és Ánglia a’ hidegekben ma ezen tzélra [ti. gyógyítás céljára] a’ leg derekasabb készletekkel birnak (1800 Nyulas Ferenc C3341, 140) | Klára néném lakása nem valami derekas épület (1867 Tolnai Lajos 8483019, 193).

2. (ritk) ’jól megtermett, nagydarab 〈ember, állat〉’ ❖ méneseikben korcs kanczáikat korcs ménlovaikkal legbékeségesebb elmével párosítják, és minden bizonnyal jó és derekas csikókat reménylenek (1828 Széchenyi István CD1501) | Magyarországon nemigen mozdultak meg az emberek, ha ez nem volt szükséges. Történelmi csend lebegett a rónák és hegyek felett. Zömök, vállas, derekas lett a magyar fajta (1916 Krúdy Gyula CD54) | Krúdy Gyulán megkönyörült a sors, nem ragadt össze teljesen saját árnyékfigurájával, amit érzelmes nyálból szőtt hízelgő uszálya, derekas vagy kákabélű, stréber ivók, akiken egyaránt keresztülnézett (1984 Cs. Szabó László 9093006, 533).

2a. (/vál) ’jókora, nagyméretű 〈dolog〉’ ❖ ezennel fel- vagy inkább kihivom honunk minden iróit, szólóit és pletykázóit – s ez pedig szép szám s derekas darázsfészek (1845 Széchenyi István CD1501) | iszap-szállítmányok részintes fenakadásából … derekas szigetek képződhetnek (1869 Greguss Gyula C1918, 283) | volt két derekas […] füle, melyek úgy mozogtak előre hátra, mint valami legyezők (1872 Tóvölgyi Titusz C4313, 129) | Minden egyes utcai fellépte közelebb vitte e verseket a nyomdafestékhez, amely felé derekas kézirat-paksamétákkal is törekedett (1957 Rónai Mihály András 9575003, 493).

2b. ’tetemes mennyiségű, ill. nagymértékű, jelentős arányú’ ❖ A’ forróság ebben a’ torok fájásban ſokſzor olly iſzonyú, hogy egynehány orákig-is eltartt a’ borzadás ’s az utánn derekas hévſég következik (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 110) | adjon valamelly józanabb czélra egy derekas tőkécskét sajátjábul (1831 Széchenyi István C3903, 502) | az őszi eső is derekasan elkezdett esni (1883 Ercsey Sándor C1619, 70) | Derekasan megszorítja a kezem (1981 Dénes Tibor 9812003, 168).

3. (rég) ’〈vmely időszak középső részére vonatkoztatva, amikor annak tulajdonságai a legteljesebben megmutatkoznak〉’ ❖ [a méhek] már derekas életek-idejét el-töltötték (1791 Benkő Sámuel ford.–Grant³ C0965, 189) | el-érte Iúságának derekasb esztendeit immár (1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière C0829, 56).

Vö. CzF. ~, derekasan; ÉrtSz.; TESz. derék; ÉKsz.; SzT. ~, derekasabban, derekasan; ÚMTsz. derekas²

derekas² melléknév 15A
1. (kissé rég, vál)
megbecsülésre méltó, jóravaló, becsületes 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈nép, csoport〉
Oldalam mellett esett el a leg derekasab ifiju, hazájának áldozattya
(1775 Báróczi Sándor ford.Dusch)
jaj annak, a’ ki valamelly Népnek kormánnyán áll, és nem a’ leg-értelmesebb ’s leg-derekasabb ember a’ maga’ népében!
(1792 Magyar Múzeum ford.)
[A képviselő] most a szélsőbalon ül, ahol sok derekas talentum került össze az első ötéves országgyűlésre
(1889 Mikszáth Kálmán)
az emberséges osztrák kevésbbé áll ellen a derekas porosznak, mint megfordítva
(1937 Cs. Szabó László)
1a.
elismerésre méltó, jó 〈cselekedet, tevékenység, állapot stb.〉
egy némelly, a’ ki a Nevét ki-nem atta ugyan, de derekaan meg-értette az én gondolatimat, Flandriai kzönſéges nyelven ki botſátotta ſokſzor emlitett knyvemet
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
A’ derekas harcot kis csatákkal kezdette
(1817 Dugonics András ford.)
derekas felkészültség
(1930 ZeneiLex.)
[a fordító] derekas munkát végzett
(1960 Képes Géza)
A nagy nyugati tőzsdéket jellemző árfolyamesés ellenére derekasan tartotta magát a BUXBudapesti Értéktőzsde indexe
(1998 Figyelő)
1b. (rég)
rendeltetésének, feladatának (különösen) megfelelő, jó (minőségű) 〈állat, tárgy, dolog stb.〉
[a konstantinápolyi ágyúöntő műhelyek] rezet, tzint és vasat más Európai nemzetektl veszik, magoknak igen kevés van, a’ mi van-is nem derekas
(1788 Decsy Sámuel)
Német ország a’ meleg feredkben, Svétzia, és Ánglia a’ hidegekben ma ezen tzélra [ti. gyógyítás céljára] a’ leg derekasabb készletekkel birnak
(1800 Nyulas Ferenc)
Klára néném lakása nem valami derekas épület
(1867 Tolnai Lajos)
2. (ritk)
jól megtermett, nagydarab 〈ember, állat〉
méneseikben korcs kanczáikat korcs ménlovaikkal legbékeségesebb elmével párosítják, és minden bizonnyal jó és derekas csikókat reménylenek
(1828 Széchenyi István)
Magyarországon nemigen mozdultak meg az emberek, ha ez nem volt szükséges. Történelmi csend lebegett a rónák és hegyek felett. Zömök, vállas, derekas lett a magyar fajta
(1916 Krúdy Gyula)
Krúdy Gyulán megkönyörült a sors, nem ragadt össze teljesen saját árnyékfigurájával, amit érzelmes nyálból szőtt hízelgő uszálya, derekas vagy kákabélű, stréber ivók, akiken egyaránt keresztülnézett
(1984 Cs. Szabó László)
2a. (/vál)
jókora, nagyméretű 〈dolog〉
ezennel fel- vagy inkább kihivom honunk minden iróit, szólóit és pletykázóit – s ez pedig szép szám s derekas darázsfészek
(1845 Széchenyi István)
iszap-szállítmányok részintes fenakadásából … derekas szigetek képződhetnek
(1869 Greguss Gyula)
volt két derekas […] füle, melyek úgy mozogtak előre hátra, mint valami legyezők
(1872 Tóvölgyi Titusz)
Minden egyes utcai fellépte közelebb vitte e verseket a nyomdafestékhez, amely felé derekas kézirat-paksamétákkal is törekedett
(1957 Rónai Mihály András)
2b.
tetemes mennyiségű, ill. nagymértékű, jelentős arányú
A’ forróság ebben a’ torok fájásban ſokſzor olly iſzonyú, hogy egynehány orákig-is eltartt a’ borzadás ’s az utánn derekas hévſég következik
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
adjon valamelly józanabb czélra egy derekas tőkécskét sajátjábul
(1831 Széchenyi István)
az őszi eső is derekasan elkezdett esni
(1883 Ercsey Sándor)
Derekasan megszorítja a kezem
(1981 Dénes Tibor)
3. (rég)
〈vmely időszak középső részére vonatkoztatva, amikor annak tulajdonságai a legteljesebben megmutatkoznak〉
[a méhek] már derekas életek-idejét el-töltötték
(1791 Benkő Sámuel ford.Grant³)
el-érte Iúságának derekasb esztendeit immár
(1794 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
Vö. CzF. ~, derekasan; ÉrtSz.; TESz. derék; ÉKsz.; SzT. ~, derekasabban, derekasan; ÚMTsz. derekas²

Beállítások