derékség fn 3B8 (rég)

1. ’a becsületességre, kiválóságra való állandó törekvés, szándék mint lelki beállítottság, tulajdonság, ill. annak vmely cselekedetben, tettben való megnyilvánulása v. vkinek ilyen volta’ ❖ én a’ virtust magyarúl is örömest virtusnak irom […] egyéb aránt, a hol oda illik Derékségnek írom (1789 Pálóczi Horváth Ádám C2554, 272) | Becsületesség, egyenesség, derékség és feddhetlenségnél: egyenes szabad pillantás; előre álló teljes ajkak; természetes fesztelen mozgások keresett finomság nélkül (1861 Mátray Gábor 8300003, 91) | Esterházy Pál, hogy megmutassa, miszerint […] a reá ruházott tisztségeket és méltóságokat […] saját derékségének is köszöni, a közpályára lépvén, egész erejét és tudását hazája javára szentelé (1895 Bubics Zsigmond–Merényi Lajos CD55) | Ebben a példátlan rosszul kormányzott országban az igazságszolgáltatás, a magyar bírói kar deréksége a mi egyetlen hitünk és pajzsunk (1901 Ady Endre CD0801) | Nem kellek? Sárral dobtok, kitagadtok, száműztök derékségeimért? (1919 Babits Mihály CD10) | a védőrség s elsősorban annak s a várnak lelke, a parancsnok deréksége dönt végeredményben minden erődített hely dicső, vagy dicstelen sorsa fölött (1940 Bánlaky József CD16).

1a. (minőségjelzővel) ’vkinek vmiben megmutatkozó kiválósága’ ❖ ollyan Derékségeik vagynak, a’ mellyel … nagy Embert illetnek (1790 Pálóczi Horváth Ádám C2120, 4) | Nemzetünknek gylölji és irígyjei úgy hiszik, hogy seinknek egész hadi derékségjek és katonai nagy minémségjek nem állott egyébben, mint rendetlen rá-rohanásban (1815 Pálóczi Horváth Ádám 8352012, 317) | [Clark Ádám] oly sok jelét adta technikai derékségének, hogy Széchenyi István gróf őt 1847. az országos közlekedési bizottsághoz műszaki tanácsadónak neveztette ki (1893 PallasLex. CD02) | Igaz, hogy a számbeli túlerő sem tekinthető a siker biztos zálogául, mert ennél sokkal fontosabb a helyes vezetés és a csapatok fizikai és erkölcsi deréksége (1940 Bánlaky József CD16).

2. (birtokszóként) ’vmely dolog rendeltetésének teljesen megfelelő volta’ ❖ Fő-képpen pedig még ez a’ deréksége is van az íllyen [ti. a burgonyakeményítős] víznek a’ ſzappan felett, hogy az által semmit sem hágy-el a’ ſzínében a’ feſtett matéria, és hogy a’ ruha, kivált’ a’ selyem egy kevéé meg-keményedik, úgy hogy azt mondaná az ember, hogy tsupa újj (1796 Vizsgálódó Magyar Gazda 7494003, 379) | Semmit a’ Borszéki borvíznek deréksége ellen nem szóllok (1800 Nyulas Ferenc C3340, 203) | az idétlen recensens … ha … hallaná az én énekeim hangmértékjének a muzsikai taktussal való egyezését … a magyar nyelvnek hasonlíthatatlan derékségén valóban csudálkozna (1813 Pálóczi Horváth Ádám C2122, 113).

Vö. CzF.; ÚMTsz. derékség²

derékség főnév 3B8 (rég)
1.
a becsületességre, kiválóságra való állandó törekvés, szándék mint lelki beállítottság, tulajdonság, ill. annak vmely cselekedetben, tettben való megnyilvánulása v. vkinek ilyen volta
én a’ virtust magyarúl is örömest virtusnak irom […] egyéb aránt, a hol oda illik Derékségnek írom
(1789 Pálóczi Horváth Ádám)
Becsületesség, egyenesség, derékség és feddhetlenségnél: egyenes szabad pillantás; előre álló teljes ajkak; természetes fesztelen mozgások keresett finomság nélkül
(1861 Mátray Gábor)
Esterházy Pál, hogy megmutassa, miszerint […] a reá ruházott tisztségeket és méltóságokat […] saját derékségének is köszöni, a közpályára lépvén, egész erejét és tudását hazája javára szentelé
(1895 Bubics Zsigmond–Merényi Lajos)
Ebben a példátlan rosszul kormányzott országban az igazságszolgáltatás, a magyar bírói kar deréksége a mi egyetlen hitünk és pajzsunk
(1901 Ady Endre)
Nem kellek? Sárral dobtok, kitagadtok, száműztök derékségeimért?
(1919 Babits Mihály)
a védőrség s elsősorban annak s a várnak lelke, a parancsnok deréksége dönt végeredményben minden erődített hely dicső, vagy dicstelen sorsa fölött
(1940 Bánlaky József)
1a. (minőségjelzővel)
vkinek vmiben megmutatkozó kiválósága
ollyan Derékségeik vagynak, a’ mellyel … nagy Embert illetnek
(1790 Pálóczi Horváth Ádám)
Nemzetünknek gylölji és irígyjei úgy hiszik, hogy seinknek egész hadi derékségjek és katonai nagy minémségjek nem állott egyébben, mint rendetlen rá-rohanásban
(1815 Pálóczi Horváth Ádám)
[Clark Ádám] oly sok jelét adta technikai derékségének, hogy Széchenyi István gróf őt 1847. az országos közlekedési bizottsághoz műszaki tanácsadónak neveztette ki
(1893 PallasLex.)
Igaz, hogy a számbeli túlerő sem tekinthető a siker biztos zálogául, mert ennél sokkal fontosabb a helyes vezetés és a csapatok fizikai és erkölcsi deréksége
(1940 Bánlaky József)
2. (birtokszóként)
vmely dolog rendeltetésének teljesen megfelelő volta
Fő-képpen pedig még ez a’ deréksége is van az íllyen [ti. a burgonyakeményítős] víznek a’ ſzappan felett, hogy az által semmit sem hágy-el a’ ſzínében a’ feſtett matéria, és hogy a’ ruha, kivált’ a’ selyem egy kevéé meg-keményedik, úgy hogy azt mondaná az ember, hogy tsupa újj
(1796 Vizsgálódó Magyar Gazda)
Semmit a’ Borszéki borvíznek deréksége ellen nem szóllok
(1800 Nyulas Ferenc)
az idétlen recensens … ha … hallaná az én énekeim hangmértékjének a muzsikai taktussal való egyezését … a magyar nyelvnek hasonlíthatatlan derékségén valóban csudálkozna
(1813 Pálóczi Horváth Ádám)
Vö. CzF.; ÚMTsz. derékség²

Beállítások